Paksi Hírnök, 2019 (28. évfolyam, 1-24. szám)
2019-04-05 / 7. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2019. április 5. ■ 11 " "'"W® Az eltűnt városkép nyomában A téli utcaképen az látható, hogy bontják a Szent István téren - akkori nevén Marx tér - lévő régi üzlet- és lakóházakat. A múlt században itt működött Rosenbaum Ignácz könyv- és papírkereskedése, és a képen még áll a Gebhardt-család háza. Itt élt id. Gebhardt Xavér Ferenc (1790-1869) orvos, akadémikus, aki tudományos tevékenységéért, a himlő elleni oltóanyag terén folytatott kutatásaiért 1840-ben nemességet, később királyi tanácsosi címet kapott. Az ő unokája volt ifj. Gebhardt Xavér Ferenc (1872-1917) orvos és egyetemi tanár, aki tüdőgyógyászattal foglalkozott. A tüdőbetegségek gyógy- és kórtanát kutató orvos 1911-től érdemei elismeréséül malomhegyi előnéwel nemességet kapott. Paksi háza a katolikus templom előtti bazársortól északra, sarokházként épült. A ház és a bazársor között egy kis köz vezetett fel a Templom térre, de a bontások után az Attila utca ezen folytatása, önálló közterületi jellege is megszűnt. Később az atomerőmű építésén jelentős számú lengyel mérnök és hegesztő-szakmunkás dolgozott, akik vasárnaponként a lakótelepről Fotó: magánarchívum a katolikus templomba mentek le misére, sőt volt, hogy a templom külső tatarozásában is közreműködtek. A jó kapcsolat jeléül, Takács Miklós tanár javaslatára, a lebontott épületek helyén 1981. május 1-jén átadott csobogó szökőkutas pihenőparkot Lengyel- Magyar Barátság Parkra keresztelték, melynek gondozását a Bezerédj általános iskola vállalta fel. dr. Hanoi János Paks az én városom Farkasdi József 1945-ben született a Dózsa György úton ma is álló Kalmár-házban. - Fodrászdinasztiából származom, már a nagyapám is fodrász volt, a fiam és a feleségem is az. Gyermekkoromban segítettem az édesapámnak, befogott szappanozni, lemosni. Kezdetben nagy kedvvel csináltam, később azonban már nem annyira, mert a többi gyerek szombatonként játszott, nekem meg az üzletbe kellett mennem, mert sok volt a vendég. Akkor ragasztották rám a Pamacs nevet, amikor még tanuló sem voltam, mert mindig pamacsoltam. Amikor a Hattyú utca még nem volt rányitva a főutcára, állt ott egy ház, amit aztán lebontottak. Rombolt háznak neveztük, ott fociztunk gumilabdával. Ha jól emlékszem, a DÉDÁSZ irodája volt ott, a főnök az ablakból nézett minket, és megígérte, hogy vesz nekünk egy bőrlabdát - idézte fel emlékeit Farkasdi József. Azt is elmondta, hogy 1960-ban lett tanuló az édesapjánál, Dunaföldváron a szakmai, Pakson a közismereti tárgyakat tanították, Szekszárdon vizsgáztak. - 1964-ig az édesapámnál dolgoztam a Kalmár-házban. Odajött a majdani feleségem is, mert édesapámnál szeretett volna tanulni. 1971-ben házasodtunk össze, építkeztünk, a feleségemmel itt nyitottunk üzletet. A fiam is a szakma felé kacsintgatott, magunkhoz vettük tanulónak, a mai napig együtt dolgozunk. Amíg az egészségem engedi, és van vendégem, csinálom - zárta gondolatait Farkasdi József. Bedecs Ferenc Vácott született, ötévesen került Paksra, mivel édesapja az épülő atomerőmű miatt itt kapott állást. - Akkor még nem volt itt uszoda, így Dunaújvárosba jártam úszótanfolyamra. A buszt a kajak-kenusok és a hozzám hasonlóan úszni tanuló gyerekek töltötték meg. Amikor végeztünk, Hajba Antal odajött hozzánk azzal, van-e kedvünk megismerkedni a kajak-kenuval. Mi azonnal igent mondtunk Elutaztunk a belgrádi ifjúsági bajnokságra Sziklenka Laci bácsi szervezésében, hogy megnézzük a versenyt, és még komolyabban vegyük a sportot. A Budapesti Központi Sportiskola gimnáziumában tanultam, a testvéremmel a KSI-ben kenuztunk, akkor fordult komolyabbra a dolog. Magyar bajnoki helyezéseket szereztem, de a válogatottság egy ínhüvelygyulladás miatt nem sikerült. Az érettségi után Laci bácsi megkeresett, hogy igazoljunk vissza Paksra. Budapesten ötödévben edző-sportszervezői végzettséget szereztem, elkezdtem Szegeden a főiskolát is, így ebben a háromszögben éltem - mondta. Arról is beszélt, hogy most van egy kezdő csapata, illetve a hétköznapi operatív ügyeket intézi az Atomerőmű SE-nél. - Mindkettő csapatmunka. Fiatalként nem ragaszkodtam volna Pakshoz, de az élet beigazolta, hogy jó döntést hoztam. Komoly összefogás van itt, a város tiszta, rendezett. A kosárlabdacsapatba érkező légiósoktól is azt hallom, hogy hamar megkedvelik a várost - emelte ki. Sólya Emma
