Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)

2018-03-09 / 5. szám

14 ■ Paksi Hírnök, 2018. március 9.

Mozaik

Ebben az évben emlékezünk Teller Ede születésének 110. évfordulójára, amihez az Atomenergetikai Múzeum Metszéspont - Művészet és Tudomány találkozása elnevezésű programjával csatlakozott. A március 7-i rendezvény a múzeum tavaszköszöntő programja volt, a tudomány és a művészet kapcsolatával a középpontban. A múzeum megnyitásának 6. évfordulójára ütemezett programon többek között bemutattuk Nagy Előd festő és Farkas Pál szobrászművészek azon műveit, amelyeket a múzeumban őrzünk. Ezek között szerepelt Farkas Pál Teller Ede születésének 100. évfordulójára készített bronz domborműve is.

A centenáriumi megemlékezés érdekesen indult. 2007 nyarán Benyovszky István, az Országház Antikvárium tulajdonosa levélben fordult az atomerőmű vezetéséhez, hogy közösen állítsanak emléktáblát a világhírű tudósnak, aki diákévei alatt (1903- 1926) abban a házban élt, ahol az antikvárium is működik (V. kerület, Szalay u. 3.Honvéd u. 18.). A levélre pozitív választ adott az erőmű, és megkezdődött a szervezés. A fővárosra és a kerületre vonatkozó engedélykérelmek beszerzését az antikvárius vállalta magára, az atomerőmű pedig felkérte Farkas Pált a 100. évfordulóhoz méltó emléktábla megtervezésére.

Az engedélyeket a lehető legrövidebb időn belül sikerült megszerezni, a Benyovszky István által készítendő emlékkiadvány költségeihez a Magyar Tudományos Akadémia és az atomerőmű is hozzájárult, sőt, egy Teller-emlékkiállítás is nyílt a helyszínen.

Az ünnepséget 2008. január 15-én tartották, számos neves személyiség részvételével. Az ünnepség az ESZI diákjának szavalatával

kezdődött, Tanos Gábor a Teller Ede által sokszor idézett Vers cím nélkül-t mondta el. Emlékbeszédet tartott Hargittai István akadémikus, aki több alkalommal találkozott Teller Edével, és a legeredményesebben kutatta a „Marslakók” munkásságának hatását a tudományra.

Hargittai professzor méltatta Teller életútját, a hidrogénbomba és a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (SDI) megvalósításában betöltött szerepét. Ma már elmondhatjuk, mondta a szónok, hogy a hidrogénbomba évtizedekre a béke tényezője lett azáltal, hogy a „kölcsönösen garantált megsemmisítés” sakkban tartotta a szuperhatalmakat. A Csillagháborús Tervek pozitív hozadéka, hogy ennek a kezdeményezésnek szerepe volt a közép-kelet-európai államok, köztük Magyarország függetlenné válásában. Ezért Teher Edét azok között tarthatjuk számon, akik tevékenyen hozzájárultak a magyar függetlenséghez - mondta Hargittai István. A centenáriumi emléktábla bronz domborműve két példányban készült, az egyik a falra szerelt márványlapon, a másik a múzeum vitrinjében emlékeztet a világhírű magyar tudósra. Beregnyei Miklós