Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-08-10 / 15. szám
16 ■ Paksi Hírnök, 2018. augusztus 10. Mozaik Török kori leletek is előkerültek az ásatáson Fotó: Molnár Gyula- Hordozható napóra és bronzgyűrű a török korból, rengeteg kerámiatöredék többségében a 19. századból, valamint egy agyagból készített kályhadísz - sorolta az Attila utcai építkezés területén tartott mentőásatáson előkerült leleteket Szabó Antal. A Paksi Városi Múzeum régésze elmondta, hogy mivel az építési telek az óváros durván felét lefedő Paks 63 Erzsébet szálló néven bejelentett régészeti lelőhely területén van, régészeti megfigyelést kellett biztosítani a földmunkák idejére, hogy előbukkan-e valamilyen objektum. - Mivel tudjuk, hogy a török korban volt itt település, a múzeum kiállításán látható török kori turbános sírkövek pedig az Attila utca feletti területen kerültek elő, várható volt, hogy rejt valamit a föld, ami már kb. a harmadik földmarkolásnál beigazolódott - mondta a szakember. Nagyon sok gödröt találtak, amelyekben a 16-tól a 20. századig volt leletanyag. Összetört edényekből rengeteg került elő, ahogy csontműhelyhulladékból is. A kerámiatöredékek majdnem hetven százaléka a 19. századból való, kevesebb a török korból, és némi modern kori is van. Előkerült egy csontból készített kézi napóra és egy bronzgyűrű, vélhetően mindkettő török kori, sok úgynevezett kályhaszemet is találtak a 15. és 16. századból, valamint egy 6-7 cm átmérőjű kályhadíszt agyagból, amin rozettás díszítés van és virágsziromszerű a széle. Ez származhat a középkorból, de akár a 19. századból is, a kormeghatározás még visszavan. - Az a véleményem, hogy eredetileg ezek a gödrök tárolóvermek voltak, és egy műhelykörzethez tartoztak a török korban. A rákövetkező századok építkezései során az elbontott sittet ezekben a gödrökben egyengették el, ezért lehetett bennük ennyi korból és ilyen sok leletanyag. Mivel a 19. századból van a legnagyobb mennyiségű lelet, vélhetően akkor váltak az egykori tárolóvermek „szemetesgödörré” - fejtegette Szabó Antal. Kiemelte, hogy ennek az ásatásnak az igazi jelentősége abban rejlik, hogy ha csak egy kis lépéssel is, de közelebb kerültek a török kori település pontos helyének meghatározásához, ezzel a palánkváréhoz is, ugyanis a műhelykörzetek - mivel büdösek voltak - mindig a település szélén helyezkedtek el. Az egykori településről csak ilyen ásatások alkalmával tudunk információhoz jutni, tette még hozzá Szabó Antal.-gyöngy-
