Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-07-27 / 14. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2018. július 27. » 13 Paks az én városom- A szeretet, a fészek, ahol felnőttem, egy olyan kisváros, ahol majdnem mindenki ismer mindenkit. Ezt jelenti számomra Paks. Örülök, hogy itt nőhettem fel, és itt nevelhetem a gyermekeimet - fogalmazott Adorjánná Knábel Tünde, aki úgy véli, hogy számtalan lehetőség van a városban, így ha valaki meg szeretne valósítani valamit, megteheti, hiszen anyagi és társas támogatást egyaránt kap. A Gólyahír program ötletgazdája úgy látja, hogy sok program áll a gyerekek rendelkezésére, nincs olyan rendezvény a városban, ahova ne lehetne elvinni őket. - Ugyanakkor az ifjúság számára kevés a szórakozási lehetőség, például egy jó moziba Bölcskére kell menni - jegyezte meg. Arról is beszélt, hogy imádja a Duna-partot, a főutcát, az ürgemezei tó környékét, de a legjobban az Öreghegyet, ahol lakik. A gyermekkora viszont a lakótelephez köti, ott nőtt fel. Bandákba csoportosultak, úgy játszottak például hunyó-fogót, beszöktek az akkoriban ott álló elhagyatott házba, és versenyeztek, hogy ki találja meg előbb a másikat, bunkert építettek a bokrokban, mesélte. - Szerintem nincs olyan ember, akit ne foglalkoztatna az erőműbővítés, hogy ezt a biztonságot, ölelő fészket nehogy elveszítsük. Az emberek általában félnek a változástól, én viszont szeretem, ha mozgalmas körülöttem az élet. Ügy gondolom, hogy jó lesz nekünk, mert nemcsak a lakosságszám nő majd, hanem a lehetőségek is - tette hozzá Adorjánné Knábel Tünde. Pajor Zoltán lemezlovas negyvennégy éve él Pakson. Hároméves volt, amikor édesapja az atomerőműben kapott állást. Simontornyáról költöztek ide. Zoltán szerint ez jó döntés volt, hiszen Paks már akkor is fejlődő város volt, és ez a tendencia véleménye szerint folytatódik. - Örülök, hogy ennek ellenére Paks meg tudta őrizni kisvárosi jellegét. Mint minden helybelinek, az én családomnak is szívügye a Duna, ott nőttünk fel a barátaimmal, az imsósi erdőt jártuk. „Paks fan” vagyok, szerelmes ebbe a városba. Akkor is honvágyam van, ha csak pár napra utazunk el, örülök, amikor újra meglátom a helységnévtáblát - mondta Pajor Zoltán, aki számára korán nyilvánvalóvá vált, hogy diszkós szeretne lenni. Házibulikat rendezett, akkoriban még kazettás magnóval. Immár 18 éve rendszeresen diszkózik, saját klubot üzemeltet. - Vidéki kocsmákban kezdtem, aztán úgy alakult, hogy nyithattam Pakson egy klubot, ami jelenleg is úgy fejlődik, ahogyan szeretném. Megnyitottuk az R&B termet, ahol a barátom a saját zenéjét játssza. A kollégáimmal sok mindent átéltünk, tiszteltük egymás klubját, megosztottuk a napokat is egymás között, hogy ne legyünk vetélytársak. Addig van reális esély arra, hogy jól tudjuk üzemeltetni a klubot, amíg ambíciót érzek magamban arra, hogy valami jót nyújtsak a fiataloknak. Ha úgy látom, hogy belefáradtam, akkor biztosan átadom a stafétabotot - zárta gondolatait Pajor Zoltán. Sólya E. Hétköznapi hit: A paksi gyülekezetek is szerveztek nyári táborokat A nyári szünidőben tartott különböző táborokban a gyermekek hasznosan, értelmesen, tartalmasán tölthetik a szabadidejüket. A paksi gyülekezetek is szerveztek nyári táborokat. Az evangélikus egyházközség a nyári szünet első heteiben szokta megtartani táborát. Minden évben van egy központi téma, ahhoz kapcsolódóan szerveznek különféle programokat. Idén a pusztai vándorlás kapcsán a „paksi Sínai-hegyre”, azaz az Ürgemezőre kirándultak, ahová a táborban korábban elkészített ékszereket, tarisznyát és pászkát is magukkal vitték a táborozok. Mintegy hetvenen vettek részt a Paksi Református Egyházközség gyülekezeti táborában Egyházaskozáron. A család volt idén a téma, amiben a szülők és a gyerekek külön csoportokban mélyülhettek el, szó volt a konfliktusokról és a megbocsátásról. Délutánonként a kikapcsolódásé volt a fő szerep. A gyülekezet a bikali élménybirtokra, valamint Szászvárra is ellátogatott. A katolikus családok gyermekei többek között a Bogár táborban vehettek részt, amit idén Tokajban tartottak meg. A kisebbeknek abban segítettek, hogyan kezeljék a virtuális eszközöket úgy, hogy ne váljanak függővé, a kamaszok pedig a konfliktuskezelésről tanultak. A családokra is gondolt az egyházmegye, ugyanis Fadd-Domboriban egyházmegyei családos tábort tartottak, mintegy százhúsz fő részvételével. A foglalkozások során az apaságról és a családban betöltött szerepekről beszélgethettek a résztvevők. Az elcsendesedés mellett a fürdésre is lehetőség nyílt a táborban. A Paksi Baptista Gyülekezet javában készül hagyományos táborára. A Vasárnapi Iskolai Szövetség minden évben új segédanyagot készít nyárra, más-más tematikával, idén a csillagászatról lesz szó. A tábor családias hangulatú, körülbelül húsz gyermekkel hat-nyolc felnőtt foglalkozik egy héten keresztül. A napi programban szerepel éneklés, bibliai jellegű tanítások, sorversenyek és kézműves foglalkozás. A tábor sikerét az is bizonyítja, hogy a korábbi táborozok felnőve később segítőként is viszszajárnak. Az idei legmisztikusabb tábor valószínűleg a kadarkúti lesz, ugyanis a Rejtély táborban a rejtélyes útról, találkozásról és válaszról lesz szó. A pünkösdi gyülekezetekhez tartozó, körülbelül kétszáz gyermek az ének és aranymondás-tanulás mellett bibliai történeteket ismerhet meg, pónin lovagolhat, ugrálhat trambulinon, valamint idén kaland- és geotúrán is részt vehetnek A tábort az is izgalmassá teszi, hogy faházban vagy akár sátorban is megszállhatnak a résztvevők. Weller P. Hanna
