Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)

2018-05-25 / 10. szám

Mozaik Paksi Hírnök, 2018. május 25. ■ 11 Véradás volt a polgármesteri hivatalban Fotó: Szaffenauer Ferenc Hosszú kihagyás után újra véradást tartot­tak a Paksi Polgármesteri Hivatalban. A véradónapot kezdeményező Kovács Sán­dor alpolgármester elmondta, hogy az el­múlt egy évben több jótékonysági akci­ót hirdetett az önkormányzat, ez az alka­lom is ezek sorába tartozik. Hozzátette, hogy alpolgármesterként az első köszön­tő beszéde éppen a Vöröskereszt hagyo­mányos, véradókat ünneplő rendezvényén volt, és ez a találkozás arra indította, hogy maga is adjon vért, illetve létrehozzák ezt a véradónapot. Kiemelte, hogy a Városhá­zán tartott véradással a Paksi Polgármesteri Hivatal egyik munkatársának közvetlenül tudnak segíteni. Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy a Magyar Vöröskereszt Paksi Szervezetének egy irodai munkára és adományok tárolására alkalmas helyiséget fog biztosítani a város.- Az a tapasztalatunk, hogy a települési ön­­kormányzatok, helyi cégek, intézmények szívesen segítik a munkánkat, a véradás ügyét - ezt már Gulyás Katalin, a Vöröske­reszt Tolna megyei Szervezetének igazga­tója mondta, hozzátéve, hogy Paks kiemelt véradó terület, jó a véradó kedv, rendsze­resen van véradás a Csengey Dénes Kultu­rális Központban, az atomerőműben, van rá lehetőség a középiskolákban, most pe­dig újabb helyszínnel bővült a kör. Hang­súlyozta, hogy minél több a lehetőség, an­nál többen kapnak kedvet a véradáshoz. A kezdeményezéshez a város több intéz­ménye és szervezete is csatlakozott, töb­bek között a Paksi Rendőrkapitányság, a DC Dunakom Zrt„ a Pákolitz István Vá­rosi Könyvtár, a Paksi FC Kft., a PSE, a Fortuna Rádió és a TelePaks Médiacent­rum Nonprofit Kft. munkatársai nyújtot­ták a karjukat, de minden véradót vártak. A véradónapon 73-an jelentek meg, közü­lük 16-an nem adhattak vért. Az első vér­adók száma 28 volt. Kohl Gyöngyi Egyedi történelemóra a holokausztról Csak akkor érthetjük meg a je­lent, ha ismerjük a múltat. Ezzel az idézettel köszöntötte a Pak­si Vak Bottyán Gimnázium di­ákjait ifj. Korvin Tibor, az iskola öregdiákja, az ATV külpolitikai szerkesztője és műsorvezetője annak a rendhagyó történelem­­órának a házigazdájaként, ami a holokausztról, valamint a mai modern Izraelről, megalakulásá­ról és létezésének jelentőségéről szólt. Köszöntőt mondott és rö­vid előadást is tartott Szabó Pé­ter, Paks polgármestere. Újság­írói kérdésre úgy fogalmazott, hogy történészként, történelem­­tanárként és magánemberként is mélyen megérinti, ami a zsidó­sággal történt a második világ­háborúban. Pakson volt a legna­gyobb zsidó hitközség a megyé­ben, mintegy 800 embert vittek el, akik közül alig néhányan tér­tek vissza a táborokból - mond­ta, kiemelve, fontos emlékezni erre, hogy a felnövekvő nemze­dék is megismerje a holokauszt történetét. Rompf Gabriella a gimnázium tanára azt mondta, egy osztálykiránduláson került szóba, hogy meg kellene hívni egyszer az iskola egyébként ha­gyományos Holokauszt megem­lékezésére Pajor Tamást. Akkor született meg ennek a rendha­gyó történelemórának az ötlete, amire az izraeli állam alapításá­nak évfordulója, az Élet menete és a holokauszt emléknap adott közös apropót. Előadónak meg­hívták Pécsi Tibor történészt is, aki Cionizmus, holokauszt, Izrael címmel tartott előadást, megnéz­tek egy filmet Izraelről, és szín­padra lépett barátaival Pajor Ta­más. Vészkorszak és a holokauszt Pakson címmel Csizmás Ágnes, paksi holokauszttúlélő-leszárma­­zott előadása is szerepelt a prog­ramban, aki 1994 óta tart 7. és 8. osztályos gyerekeknek a holo­kausztról órákat. Erre az alkalom­ra fotókat, használati tárgyakat bocsátott az iskola rendelkezésére egy kiállításhoz. Elmondta, hogy családjában 17 és 50 között volt a holokauszt áldozatainak száma. - Akkor halsz meg igazán, ami­kor utoljára mondják ki a neved, idézte a mondást, kiemelve, hogy ő még sokáig ki akarja mondani a hozzátartozói nevét.-gyöngy-

Next

/
Thumbnails
Contents