Paksi Hírnök, 2018 (27. évfolyam, 1-24. szám)
2018-05-25 / 10. szám
12 ■ Paksi Hírnök, 2018. május 25. Mozaik Mesterek: Karacs Károly villanyszerelő Fotó: TelePaks A villanyszerelés több szakma együttese, ez adja az igazi szépségét - mondja Karacs Károly, aki elmesélte, hogy az édesapja villanyszerelő mester volt, úgyhogy már gyerekkorában megismerhette ezt a szakmát. - Apám otthon készítette el a kapcsolási rajzokat, mi, gyerekek pedig csodálattal figyeltük, ahogyan megrajzolja ezeket. Hiába küldött el minket, mi rendre visszatértünk, mert felcsigázott bennünket ez a különleges munkafolyamat. Aztán láttuk, hogy ezzel a szakmával el lehet tartani a családot, ráadásul ígéretes jövő előtt áll. Bár édesapám ágált az ellen, hogy a nyomdokaiba lépjek, a szülői tiltás csak még inkább megerősített az elhatározásomban - idézte fel emlékeit Karacs Károly. Arról is beszélt, hogy tanulóéveiben számos, a szakmához nélkülözhetetlen ismeretet kellett elsajátítania, szükséges a fizika és a matematika is. - Az iskola elvégzése után a konzervgyárban kezdtem dolgozni, ami nem volt könynyű. Az elején szükségem volt a tapasztalt kollégák segítségére, akikhez bátran fordulhattam a kérdéseimmel. Sokat tanultam amióta dolgozom, és mivel szerettem volna tudásomat továbbadni, ezért mestervizsgát tettem - emelte ki Karacs Károly, aki arról is beszámolt, hogy hálózatépítést, térvilágítást, épületvillanyszerelést, belső világításokat és vezérléseket, kapcsolásokat készítenek, nagy cégeknek pedig szállítószalagokkal, árurakodással, egységrakomány-képzéssel kapcsolatos munkákat is végeznek. - Próbálom úgy öszszeállítani a napi menetrendet, hogy minden alkalmazottam azt csinálhassa, amihez a legjobban ért. Igyekszünk úgy végezni a feladatainkat, hogy közben a többi mestert segítsük az ő munkájukban, de arra is figyelünk, hogy a lehető legkevesebb kosszal járjon együtt a kivitelezés az épületekben. Nem vagyunk nagy cég, ezért egy ember is sokat számít. Nagyon fontosak számomra a tanulók, akik jól érzik magukat nálunk, gyakran munkaidő után is bent maradnak. Szeretném nekik megmutatni, hogy aki becsülettel megtanulja a szakmát, szépen megélhet belőle és valóra tudja váltani az álmait - összegzett. Weller P. Hanna Paks az én városom- Paks az egyensúly és a harmónia városa - mondja Fittné Szilvássy Ildikó pedagógus, aki felidézte, hogy amikor tizennégy évvel ezelőtt ide költöztek, az első természeti élménye az volt, hogy vadlibák húztak el a házuk fölött, és lehetett őket látni, hallani. Sokat kirándultak az Ürgemezőn, és nagyon szereti a Dunát. A folyó azért fontos számára, mert a szülei és a testvérei Budapesten élnek, ők is láthatják, így közel érzi magához őket. Amikor a gyermekei kicsik voltak, képzőművészeti foglalkozásokra jártak, meg madárlesre. Most is sok programon vesznek részt, jellemzően a Csengey kulturális központban, ide járnak színházba, filmklubba, és itt zajlanak iskolai műsorok. Egyik kedvenc helye a kulturális központ, sok emlék köti oda. - A városban elérhető programok mind élő, virágzó, lehetőséggel teli városnak mutatják számomra Paksot - mondja, hozzátéve, egyszer kiültek a Csengey elé a szakkörösökkel rajzolni, akkor mélyedt el először igazán a természeti formákban. - Sok változás lesz, azt gondolom, de ha tudatosan őrizzük az értékeinket, megtartható mindaz, amitől Paks szerethető és vonzó. Ugyanakkor nyitottnak kell lenni a változásokra is, hiszen a mások által hozott értékek hozzátehetnek a város vonzó képéhez - emelte ki Fittné Szilvássy Ildikó.- Gyerekkoromban talán a futball jelentett leginkább sportolási lehetőséget, az ASE-nak és a PSE-nek is volt felnőtt labdarúgócsapata - mondja Szabó János, a Paksi FC labdarúgója, aki arról is mesélt, hogy mind a két testvére focizott, a Csoknyai testvérekkel játszottak, csak felcsengettek egymáshoz, aztán a téren letettek egyegy pólót a fűre, azok jelölték a kaput. Szabó János az ASE-tól került át Paksi FC-hez. A klub csak magyar játékosokat foglalkoztat, amit nagyon jónak tart. - Paks kiegyensúlyozott település, szeretik az emberek a focit, és ha elkészül a stadion, talán még többen ki fognak látogatni a mérkőzésekre. Az erőműépítés kapcsán biztosan zsúfoltabb lesz a város, de remélhetőleg ettől még élhető marad a település. Úgy vélem, hogy a nézőszámot ez is érinti majd, ha az ideérkező nyolcezer emberből csak ötszázzal vagy ezerrel többen látogatnak ki a pályára, az nekünk jó - emelte ki. - Itt lakik a családom, nem tudom elképzelni, hogy máshova költözzek. Paks a szívem csücske, nagyon szép település, és családbarát. Tulajdonképpen nem szenvedünk semmiben hiányt, de azért jó lenne még egy mozi, egy jó étterem. Amikor meglátom Paks fényeit, azt érzem, hogy jó helyen vagyok - zárta gondolatait Szabó János. Sólya Emma
