Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-01-13 / 1. szám

Hosszú távon is megoldott a hazánkban keletkező radioaktív hulladékok tárolása

Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök

Folyamatosan biztosítja a szükséges kapacitást a hazánkban keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezésére a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató szokásos decemberi évértékelő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy mind Bátaapátiban, mind pedig Pakson dolgoznak az új kapacitások kialakításán. Mindkét helyszínen új megoldásokat alkalmaznak a jövőben annak érdekében, hogy hatékonyabb térkihasználással, a biztonság megtartása mellett csökkentsék a költségeket.

A Pakson elhasznált fűtőelemek tárolására szolgáló Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában húsz modult vettek eddig használatba. Most készült el egy újabb, négykamrás modul, amelyet már összenyitottak az üzemelő létesítményekkel. Ez a 2017-es üzembe helyezést követően 2018-tól lesz fogadóképes. Az új egységben kamránként 527 fűtőelem elhelyezésére nyílik lehetőség, de már folyik a továbbfejlesztése. A következő modulban 703 kazettát befogadó kamrák lesznek. Ebbe kerülnek majd a régebben elhasznált fűtőelemek, míg a frissebbek a ritkább kiosztású modulokba. A fejlesztéstől 7-9 milliárd forintnyi megtakarítást várnak, mert az eredetileg tervezett 36 helyett 32 kamra be tudja fogadni a paksi atomerőműben elhasznált fűtőanyag-kazettákat.

Az erőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak végleges elhelyezésére szolgáló bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló felszín alatti létesítményében lassan betelik a 2012- ben átadott egyes kamra. A továbbiakban már nem betonkonténerekbe, hanem a kamrában kialakított vasbeton medencébe kerülnek a hordók, így 16 helyett elegendő lesz 6 kamrát megépíteni. Az új megoldás 18 milliárd forinttal csökkentheti az elhelyezés költségeit.

A nem atomerőművi, azaz intézményi hulladékokat fogadó püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban is folytatódtak a fejlesztések. Tervezik, hogy a régen betárolt hulladékokat „átrendezik”, amivel

újabb kapacitások szabadulhatnak fel. Sőt - mint dr. Kereki Ferenc mondta - van egy olyan opció, hogy ezt a tárolót 15-20 év múlva felszámolják, és egy helyen, Bátaapátiban helyezik el a kis és közepes aktivitású hulladékot. A püspökszilágyi létesítmény éves működési költsége 500 millió forint, így jelentős megtakarítás lenne elérhető. Ezzel összefüggő terv, hogy a nemzetközi gyakorlatot követve bevezessenek egy újabb fogalmat, a nagyon kis aktivitású hulladékok kategóriáját. Ez is költségcsökkenéssel járna, hiszen most az ilyen anyagokat a kis és közepes aktivitású hulladékokra vonatkozó, túlzottan szigorú elvek alapján kezelik. Dr. Kereki Ferenc kitért arra, hogy amennyiben a besorolást a nemzetközi norma szerint állapítják meg, a majdani leszerelési hulladékok 80%-a ebbe a körbe fog tartozni. A létesítmények üzemeltetése, fejlesztése, a megfelelő tárolókapacitások garantálása mellett a nagy aktivitású hulladékok majdani tárolójának befogadására alkalmas kőzet azonosítását célzó kutatás is halad.

Dr. Kereki Ferenc tájékoztatása szerint 2017-es évi feladataik elvégzésére 11,5 milliárd forintot irányoztak elő. A forrást a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosítja, amelybe a legnagyobb tételt, közel 23 milliárd forintot a paksi atomerőmű fizeti be.-vida-Jubileumra készül a TEIT

Az atomerőmű elmúlt évi eredményeiről, stratégiájáról is szó esett az TEIT évértékelő-évnyitó értekezletén, Balatonfüreden. Hagyomány, hogy az atomerőmű rekreációs központjában összegzi előző évi munkáját a Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás, miként az is, hogy legjelentősebb partnerük, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezetői is bekapcsolódnak a tanácskozásba. Hamvas István vezérigazgató arról számolt be, hogy amint azt tervezték is, a termelés terén rekordévet zártak. Ennek hátterében a korábban meghozott intézkedések, elsősorban a Cl5 projekt áll. Hamvas István a piaci helyzet változását és annak atomerőműre gyakorolt hatását is felvázolta, kitérve arra, hogy ennek tükrében hogyan módosította az elmúlt év végén stratégiáját az atomerőmű annak érdekében, hogy megőrizze piaci pozícióját, visszanyerje árelőnyét.

Beszélt arról, hogy mások mellett fontos feladatuk az üzemidő-hosszabbítás feltételeinek teljesítése, az új blokkok építésének támogatása, felkészülés az új blokkok üzemeltetésére, valamint az erőmű társadalmi megítélésének formálása, a lakosság bizalmának további erősítése.

Ez utóbbi éppen az a terület, ahol a TEIT is partnere a paksi atomerőműnek. Dr. Bálint József elnök azt mondta, hogy az atomerőművel 2018-ig szóló szerződésük van, az RHK Kft.-vei pedig a tervek szerint februárban kötnek idénre megállapodást. A Paks II. projekttársasággal pedig ugyan nincs szerződésük, de lakossági tájékoztató munkájuk az új blokkok építésével kapcsolatos kommunikációra is kiterjed. A tavalyi évet értékelve azt mondta, a TEIT alapvető feladatát tartották szem előtt, vagyis a paksi atomerőmű működésének ismertetését, elfogadottságának erősítését a lakosságuk körében és a szélesebb nyilvánosság előtt. Az elnök szerint ezt a tevékenységet sikerrel végezték, tervezett programjaikat meg tudták valósítani, a nemzetközi szervezet munkájában részt vettek és újabb tapasztalatokat szereztek. 2016-ban nehezítette a munkát, hogy az RHK Kft.-vei és az azt felügyelő minisztériummal a szokásos éves helyett két féléves szerződést tudtak kötni, ami megterhelő volt a szerződött feladatok végrehajtásában, a keret elszámolásában. Dr. Bálint József azt mondta, a tervek szerint idén hasonló mederben folyik majd a munka, szeretnék a nemzetközi szervek konferenciáin, szakmai utakon gyarapítani tudásukat, az információkat a társult települések rendezvényein, falunapjain továbbítani a lakosság felé, és nem mulasztják el megünnepelni a szervezet huszonöt éves jubileumát.-tünde-Paksi Hírnök, 2017. január 13. ■ 9