Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)
2017-10-06 / 19. szám
8 ■ Paksi Hírnök, 2017. október 6. Mozaik Harmincéves az atomerőmű nyugdíjas klub Fotó: Vida Tünde Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött. Ezzel a Sütő Andrástól való gondolattal köszöntötte a megjelenteket Szabó Péter polgármester a Szépkorúak hete programsorozat megnyitóján, kiemelve, hogy a fiataloknak nagy szükségük van az idősek tapasztalataira. A megnyitó keretében ünnepelték meg az Atomerőmű Nyugdíjas Klub Egyesület alapításának 30. évfordulóját. Az Őszikék Nyugdíjasklub énekkel és saját készítésű ajándékkal kedveskedett a jubiláló szervezetnek, majd Lovászi Zoltánné, a születésnapi program főszervezője bemutatta a szerkesztésében készült Három évtized című könyvet, aminek első része a klub eseménytörténete, a második pedig visszaemlékezéseket és újságcikkeket tartalmaz. Két kiállítást is megnyitottak: a 30 év 30 kép című fotótárlatot Bede Jenőné alapító tag, a kézimunka kiállítást pedig Kerepesi Ottóné, a klub kézimunka csoportjának vezetője ajánlotta a közönség figyelmébe. Az esti gálaműsorban Hernek Tiborné és Józsa Sándor verset mondott, Boldizsár Mihályné és Balics Lajosné visszaemlékezéseit osztotta meg a publikummal, levetítették a klub múltját és jelenét bemutató kisfilmet, műsort adott a Szarkaláb néptáncegyüttes, amelynek egyik táncosa, Laczkó László a klub tagja, valamint bemutatkozott a klub Doma Árpádné szervezésében újonnan megalakult vegyeskórusa. A Szépkorúak hete programsorozat keretében megtartott Cseri pikniken az atomerőmű nyugdíjas klub vendégelte meg a résztvevőket, valamint szintén a sorozat egyik elemeként az ő szervezésükben rendezték meg az első városi nyugdíjas sportnapot. Pataki János, az atomerőmű nyugdíjas klub elnöke elmondta, hogy az első években a kulturális központ volt az otthonuk, ekkor körülbelül 30-an voltak, majd ’99-ig egy barakképületben működtek az atomerőmű jóvoltából, onnan költöztek mai helyükre. A 2006-ban egyesületté alakult klub tagjai 130-an voltak, amikor 2014-ben átvette az új vezetőség az irányítást, majd egy év múlva 200 főben maximálniuk kellett a létszámot, mivel ennél többre nincsen helyük. Jelenleg 80-an várnak arra, hogy csatlakozhassanak hozzájuk. Színes a programnaptáruk, van negyedévenkénti névnapozás, nőnapi, anyák napi, apák napi rendezvény, buszos kirándulásokat szerveznek, gasztronómiai programokat, a lelki egészséget fókuszba állító foglalkozásokat, úti beszámolókra is invitálják a tagságot, valamint minden hónapban több alkalommal biztosítanak lehetőséget a sportolásra. Pataki János arról is beszámolt, hogy nagyon korrekt a kapcsolatuk az atomerőművel, ahonnan anyagi és egyéb támogatást is kapnak, utóbbiak között biztosítják számukra a klubfoglalkozások helyszínét. Kiemelte, a működésük célja az, hogy az erőmű nyugdíjasai kellemesen, tartalmasán, közösségben tölthessék idejüket.-kgy-Ötvenöt év után találkoztak Fotó: TelePaks Volt, aki több mint fél évszázada nem találkozott a többiekkel, így érthető, hogy egymás láttán örömkönnyekben törtek ki a régi osztálytársak az I-es számú - ma Bezerédj - általános iskola osztálytalálkozóján, ahol az 1962-ben végzett diákok gyűltek össze ballagásuk után 55 évvel. A Paksi Halászcsárdában tartott találkozót hosszas utánajárás, intenzív adatgyűjtés előzte meg. Bálint Józsefné szervező elmondta, hogy hetedikig külön osztályba jártak a fiúk és a lányok, nyolcadiktól alakultak két vegyes osztállyá. Hetvenkilenc volt a teljes létszám, de mivel többen már nincsenek az élők sorában, illetve akadt, aki nem tudott eljönni, így összesen 39 egykori tanuló vett részt az eseményen, aminek ötletét egy tavalyi, nagy sikerű érettségi találkozó adta. Azt ugyancsak Bálint Józsefné szervezte. Az osztálynaplót már megsemmisítették, a levéltárból pedig nem kaphatott anyagot Bálint Józsefné, így azt találta ki, hogy megkérdezi régi osztálytársait, ki volt a padtársuk, ez azonban szintén nehézségekbe ütközött, hiszen sokan elfelejtették már. Később azonban valaki el tudott küldeni neki egy névsort, ezzel nagyban elősegítve a szervezést. Meglepetésként csoportképet készítettek a találkozón, amire Wollner Pál paksi fotóst kérték fel. Az osztályfőnöki óra rendhagyó volt, mivel egykori osztályfőnökeik, Borbényi Éva és Vadász Pál nem élnek már. Az ünnepi vacsora után előkerültek a fényképek, meséltek egymásnak az életükről és felidézték a közös emlékeket is az egykori diáktársak. Sólya E.
