Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-10-06 / 19. szám

Mozaik Paksi Hírnök, 2017. október 6. »9 Egyéves a Paksi Metszet- Ez egy kiváló létesítmény, jó programokkal, szeretünk ide járni - mondta Pupp József­­né, a Paksi Kertbarátok Egye­sületének elnöke a Paksi Met­szet megnyitásának első évfor­dulója alkalmából rendezett programon. Egy másik látoga­tó, Molnár Tamásné azt emel­te ki, hogy a tárlat gyerekekkel együtt is jól látogatható, inter­aktivitása számos lehetőséget ad arra, hogy játékos formában ismerjék meg a történelmet. A születésnapi rendezvényen nem volt tárlatvezetés, hanem a látogatók maguk barangolhat­ták be a helyet, közben válaszo­kat keresve a feladatlapon sze­replő kérdésekre. Emellett kor­hű ruhákban fotózkodhattak, volt kézműves foglalkozás, il­letve süteménykészítés is. Egy születésnap jó alkalom a visz­szatekintésre, az elért eredmé­nyek értékelésére. A paksi mú­zeum mozgalmas, programok­ban gazdag évet tudhat maga mögött, az állandó mellett idő­szaki kiállításokat szerveztek, nyári táborokat tartottak, foly­tatták az ásatást a dunakömlődi római temetőben, és változatla­nul csatlakoztak országos prog­ramokhoz együttműködésben az Atomenergetikai Múzeum­mal.- A Paksi Metszet látogatószáma megközelíti a nyolcezer főt, ami igen figyelemreméltó - mond­ta el értékelésében dr. Várady­­né Péterfi Zsuzsanna. A mú­zeum igazgatója arról is beszá­molt, hogy egy számítógépes rendszerrel folyamatosan nyo­mon tudják követni, hogy há­nyán, honnan érkeztek hozzá­juk, amiről egyébként maguk a vendégek is információt kaphat­nak a fogadótérben kihelyezett monitoron megjelenő statiszti­ka és világtérkép segítségével. - A látogatók többsége paksi, de a világ legkülönbözőbb pontjairól voltak már vendégeink. Nagy öröm, hogy nagyon sokan jön­nek Budapestről, és külön öröm, hogy sok az egyéni látogató, il­letve hétvégén is érkeznek ér­deklődők a múzeumba, ami a régi kiállításhoz képest új szín­folt - összegzett dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna. De nem csak a látogatottság tekintetében kez­dődött új fejezet a Paksi Metszet tavaly szeptemberi megnyitásá­val a múzeum életében, hanem például a múzeumpedagógia te­rületén is. Az új tárlat anyagára építve a II. világháborúig tud­nak a múzeumpedagógusok a különböző korokra foglalkozá­sokat építeni, amelyek tartal­ma az iskolai tantárgyak széles spektrumához köthetők, vala­mint most már van hely szak­mai programok megrendezé­séhez is. Tavasszal háromnapos római koros tudományos ta­nácskozást szerveztek, és idén még kétszer találkozik a szakma Pakson: az egyik alkalommal a téma a reformáció lesz, a másik találkozó pedig, amit a Pécsi Tu­dományegyetem Hadtudomá­nyi Társaságával együtt szervez­nek, hadtudományi témára épül majd. Az intézmény igazgatója kiemelte, hogy a múzeum min­den munkatársa nagy elhiva­tottsággal dolgozik, ami a Paksi Metszet folyamatosan színvona­las, sikeres működésének zálo­ga. -gyöngy-A Paksi Metszet az előzőleg felújított Deák-házban és az újonnan hozzáépített épületben kapott helyet négy kiállítási egységgel. A ki­állítás interaktív, olykor szó szerint is kézzel foghatóan, emellett számítógépes animációk, játékok és életnagyságú grafikák segítségé­vel hozza közelebb a múltat: Paks régészeti, helytörténeti, néprajzi és földrajzi emlékeit. A Deák-házban van a Régiségtár, ahol a római kortól a Rákóczi-szabadságharcig sorakoztatják fel azokat a leleteket, amelyek az elmúlt húsz esztendő során a paksi múzeum birtoká­ba kerültek. A kúriaépület egy másik része az Emléktérnek ad otthont, itt Paks különböző társadalmi rétegeit jelenítik meg, és részben azoknak a közbirtokos nemeseknek az életmódjáról adnak képet, akik a helyi kúriákat felépíttették. A padlástérben a Dunatárban talál­ja magát a látogató, ami a folyó és az ember kapcsolatát jeleníti meg. A negyedik, a Paksi löszfal elnevezésű geológiai, zoológiái anyagot szemlélve pedig a földtörténet kétmillió évét lehet megismerni. A régi tárlatból számos tárgy került át a tízszer nagyobb területű új kiállítótérbe, és van egy sor olyan is, amit eddig nem láthatott a kö­zönség. A lussoniumi ásatásokon előkerült leletanyagból többet a látogatók elé tudnak tárni, a töredékes tárgyak esetében sok grafiká­val dolgoztak. Látható többek között egy, eddig a raktárban porosodó kanapé, ami a restaurálás után visszanyerte régi pompáját; illetve egy, az Erzsébet Nagy Szálloda felújításakor előkerült töredékek felhasználásával rekonstruált klasszicista kályha. És persze nem feled­kezhetünk meg az Európa-szerte híres császárlábról sem, ami ebben a kiállításban végre méltó helyre került. Fotók: Molnár Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents