Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-06-02 / 11. szám

Annak idején az atomerőmű építéséhez szük­séges anyagokat és eszközöket közúton, vas­úton, valamint vízi úton tervezték szállítani. Különösen körültekintően kellett azon be­rendezések szállítási útvonaláról gondoskod­ni, amelyeket súlyuk és terjedelmük miatt közúton és vasúton nem volt lehetséges szál­lítani. Erre szolgált a vízi út, a Duna, amely­ből leágazik a hidegvízcsatorna. A csatorná­nak kettős rendeltetése van, egyrészt biztosítja az atomerőmű hűtővizét, másrészt a csator­nán kiépített nehézkikötőben fogadhatják a hajón érkező, méreten felüli berendezéseket, mint például a reaktortartály és a gőzfejlesz­tő. A nehézkikötő 320 tonnás daruját a Ganz- Mávag brigádja szerelte össze, és első alka­lommal 1980. március 24-én vették üzembe, ugyanis ekkor érkezett meg az Őrlik tolóha­jón az atomerőmű első reaktortartálya. A hajóról leemelt tartályt egy különleges trélerre rakták, amely előtt és mögött egy­­egy Faun vontatójármű állt. Ezt a több mint Tárgy/ történet 200 tonnás tömeget kellett elszállítani a kö­zel másfél kilométerre lévő reaktorcsar­nokba. A Faun vontatójármű amerikai-német ko­operációban készült Detroitban, 1976-ban, és 1977 decemberében helyezték üzem­be, majd a Paksi Atomerőmű Vállalat tu­lajdonába került, de a vállalat 1989-ben az OVIT-nak adta át. Első vezetője Radnai Já­nos volt 1977-1989 között, a második pe­dig Honfi József, aki 2012. március í-jén kormányozta a járművet a mai kiállítási he­lyére, hogy itt kezdje meg nyugdíjas éveit. A Faun párja Németországba került. Néhány jellemző műszaki adat a nem min­dennapi járműről: a motor típusa Cum­mins KT 450; a motor 16 848 köbcentis, soros elrendezésű; teljesítménye 425 lóerő; a motor forgatónyomatéka 1910 Nm; 700 ezer kilométert futott és 300 ezer üzemórát teljesített. Beregnyei Miklós 14 ■ Paksi Hírnök, 2017. június 2.

Next

/
Thumbnails
Contents