Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-04-07 / 7. szám

Régi sorozat éledt újra a Paksi Hírnök ha­sábjain. Tárgy/történet című rovatunk­ban a Paksi Városi Múzeum és az Atom­­energetikai Múzeum egy-egy különleges kiállítási tárgyát mutatjuk be. Az Atomenergetikai Múzeum műtárgyai­nak egyike az első blokkügyeletesi mobil­­telefon, amely 1990-ben került az atomerő­műbe. Akkoriban még elég ritkán használtak hasonló készülékeket. A blokkügyeletesnek a teljes műszak alatt magánál kellett tartania az akkumulátorral együtt majd' 4,5 kg-os tele­font. Az ügyeletes mérnöknek mindig elérhe­tőnek kellett lenni, így a mobiltelefon meg­jelenése magától értetődő lehetőség volt a kapcsolattartásra. A készülékek alkalmazása teljesen eltérő volt a manapság megszokot­tól. A múzeumban látható eszközt és tár­sait tényleg csak telefonálásra lehetett hasz­nálni. Természetesen akkoriban a mobiltelefonok értéke is más volt, mint manapság, ugyan­is az országban az átlagkereset alig volt több tízezer forintnál, az új autók ára 100- 200 ezer forint között volt, a telefont pedig 217 ezer forinért vásárolták. A 30 év felet­tiek emlékezhetnek még azokra az időkre, amikor mindenkinek drága volt a telefoná­lás, ugyanis a hívó és a hívott fél is fizetett, percenként akár 360 Ft-ot. Ez manapság is drágának számít, így érthető, hogy tényleg csak a legszükségesebb esetekben használ­tak mobiltelefont. Arra is emlékezhetünk Tárgy/ történet még, hogy a rendszer kiépítésének hiánya miatt a hálózat elérhetősége is igen problé­más volt, nem mindenhol volt térerő, vagy ha volt, az is igen gyenge lehetett. Az itt elhelyezett Ericsson Hotline készü­lék még az 1990-es évek elején is modern­nek számított annak ellenére, hogy a mos­tani telefonokkal összehasonlítva nem tű­nik annak. Az akkumulátorteljesítménytől függően 3-6 órás működést lehetett elér­ni, amihez - szintén teljesítménytől függő­en - 7 vagy 14 órás töltésre volt szükség. A készüléknek nagy előnye volt, hogy autó­ban is lehetett tölteni, és akár vezetés köz­ben is telefonálni rajta anélkül, hogy fogni kellene a kagylót. Hazánkban a 90-es évek elején az egyetlen mobilszolgáltató a Wes­­tel volt és még 450 MHz-es hálózat műkö­dött, a körzetszámnak pedig a 60-ast kapta minden előfizető. Krizsán Árpád 14 ■ Paksi Hírnök, 2017. április 7.

Next

/
Thumbnails
Contents