Paksi Hírnök, 2017 (26. évfolyam, 1-24. szám)

2017-03-24 / 6. szám

Döntés után Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök A jelenlévők egyhangú szavazással fogad­ták el a város 2017-es költségvetését, amelyet második fordulóban tárgyalt márciusi ülésén a város képviselő-testülete. A főösszeg tavaly óta jelentősen csökkent, így idén nem éri el a tízmilliárd forintot. Mint már korábban is írtuk, szolidaritási adó gyanánt jelentős ösz­­szeget kell az államkasszába fizetnie az ön­­kormányzatnak. Mivel a kérdés többször elő­került - most a testületi ülésen is - Süli Já­nos polgármester rögzítette: a pontos összeg 651 millió 846 ezer forint az iskolákra fordí­tott önkormányzati forrás levonása után. Ezt azért ebben a kontextusban vizsgálják, mert a közoktatási intézmények működtetését ma­gához vonta az állam, az önkormányzat en­nek okán nem tervezte be költségvetésébe a normatíva fölötti juttatást. A költségvetési tervezetet szakértőként véleményező könyv­vizsgálót idézve a polgármester felhívta a fi­gyelmet arra, hogy ügyelni kell a fizetőké­pesség megőrzésére, mert a szolidaritási adót havonta kell fizetni, a város adóbevételei vi­szont két időpontban folynak be. Süli János azt is elmondta, hogy még számítanak arra, hogy emelkednek a város bevételei: egyrészt a TOP-ból jelentős forrást, 3,5 milliárd fo­rintot várnak, másrészt az adóbevételek nö­vekedésével kalkulálnak. A TOP-os pályáza­tokról azt mondta, hogy az ígéretek szerint március végén új fordulót hirdetnek, a lo­gikus az volna, hogy mindenki tudná, mire nyert forrást, így annak ismeretében pályáz­na. Az első fordulóban figyelembe vett 1,5 milliárddal szemben 1,7 milliárd forint a ta­valyi pénzmaradvány. A 200 millió forint többlettel a tartalékkeretet növelték, amit pá­lyázati önerőként szeretnének fejlesztésre for­dítani. Vannak kész és folyamatban lévő ter­vei az önkormányzatnak, éppen azért, hogy amennyiben realizálni tudja a tervezett bevé­teleket - és erre van esély Süli János szerint - haladéktalanul elkezdhessék a munkát. Bar­nabás István alpolgármester egyébként az ülésen szót is kért ez ügyben és kiállt a lakó­telep mellett mondván, hogy az ottani felújí­tásokat preferálják. Süli János arról is beszélt, hogy a törvény által az önkormányzathoz delegált feladatok finan­szírozása a kiadások 30-40 százalékát viszi el.- Az évek során ezekhez vállaltunk újabb fel­adatokat - a gyógyászati központ, a múzeum, a képtár működtetését - amiket nem lehet el­hagyni. Emiatt ez az év szűkebb - húzta alá a polgármester. E témában egyébként Bordács József szólalt fel, javasolta, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne csökkenteni a gyógy­fürdő évi több száz millió forintos vesztesé­gét. Beszélt arról is, hogy az ötvenmillió fo­rintos éves költségvetéssel rendelkező Pak­si Képtárnak csupán 67 fizetővendége volt a 6700 - főként diákokból álló - egyéb látogató mellett, ami szintén gondolkodásra kell, hogy ösztönözze a testületet. Azt mondta, az épü­letet más célokra, rendezvények helyszíne­ként is hasznosítani kellene. A városi rendez­vények esetében viszont kevesellte a két so­ron szereplő, összesen 30 millió forintot. Kovács Sándor képviselő azt hangsúlyozta, igen jó esélyei vannak a városnak, hogy rövid időn belül rendezze, azaz növelje adóbevéte­leit, a Paks II projektnek köszönhetően pedig további plusz forrásokra számíthat, de ehhez szükség van a jól átgondolt tervekre, hiszen a város jelentős lemaradásban van a felkészü­lés terén. Hatvanegymillió forint támogatást nyújt a város önkormányzata az Energetikai Szak­gimnázium és Kollégium számára. Az ere­deti előterjesztés szerint ezt eszközfejlesz­tésre szánták, de - mint Süli János kifejtette- személyi kiadásokra fordíthatja az iskola annak érdekében, hogy a tanárok ne ván­doroljanak el. Ez a polgármester szavai sze­rint fontosabb, nagyobb hatása van az intéz­mény megtartó erejére. Az ülés végén Süli János külön is foglalko­zott az atomerőmű kapacitásfenntartásával. Üdvözölte, hogy megszületett a brüsszeli döntés immár az utolsó függőben lévő kér­désben is. - Az ellenzékből olyan reakciót váltott ki a hír, amivel nem tudunk azono­sulni - szögezte le. Azt mondta, tarthatatlan az ország áramfüggősége, ami meghaladja a 30, esetenként az 50%-ot. Ez gazdasági és ál­lambiztonsági kockázatot jelent. Kitért arra is, hogy a térség felkészítését célzó munkát folytatni fogják, amiről Lázár János szemé­lyesen fog egyeztetni a településvezetőkkel. Ezt megelőzően született még jó pár fon­tos döntés a testület márciusi ülésén. Ilyen a szociális intézmények térítési díjának vál­tozása. Ez, ahogy Szabó Péter alpolgármes­ter az ülés végén összefoglalta, valójában csak az Életfa Idősek Otthonát érinti, itt nőtt a díj napi 200 forinttal. Az alpolgármester a hátteret illetően elmondta, hogy 2012-ben emelt díjat a testület, aztán három éven át nem, a tavalyi napi száz- és az idei kétszáz forintos emeléssel éppen az infláció mérté­kével egyező növekedés történt.- Természetesen megyei szinten tájékozód­tunk, nagyon sok településen hasonló kom­­fortú intézményben sokkal magasabb díjat kell fizetni - vázolta. így a tavalyi 102 ezer­ről 108 ezer forintra nőtt a havidíj, amihez az önkormányzat nagyjából ugyanennyi­vel járul hozzá, mivel egy személyre vetít­ve a költség napi 6600 forintot meghaladó összeg. Az otthon egyébként 86 férőhelyes, körülbelül ugyanennyien vannak várólis­tán, ezért az önkormányzat fontolgatja a bő­vítést, tette még hozzá. A képviselők lakossági kérelemre újabb terü­letet minősítettek belterületté a Vácikában. A mostani döntéssel újabb 10-12 telken nyí­lik lehetőség lakóingatlan létesítésére. Területvásárlási igénnyel jelentkezett a város déli határában már telephellyel rendelkező Mecsekére Zrt. A testület jóváhagyta a ki­jelölt terület eladását azzal, hogy értékbecs­lésen alapuló, a mostanra jelentősen meg­emelkedett áron értékesítsék a 3000 négy­zetméternyi területet. Megemelte a letelepedési támogatásra ad­ható keretösszeget 9,5 millióról 18 mil­lió forintra az önkormányzat. Ezzel együtt több módosítás is történt, ami azt szolgál­ta, hogy a rendelet, illetve a pályázat életsze­rűbb legyen, jobban igazodjon a körülmé­nyekhez. Az eddigi 35-ről 40 évre emelték a felső korhatárt a kormányzati támogatáshoz, a csokhoz igazítva; meghatározták, hogy bővítésnél mekkora lehet a lakás alapterüle­tének a növekménye, mert - mint Bordács József indokolta - nem a luxuslakáshoz ju­tást akarják támogatni. O 2 ■ Paksi Hírnök, 2017. március 24.

Next

/
Thumbnails
Contents