Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-08 / 1. szám
Az óév díjazottjai A mindenkori paksi képviselő-testület által alapított díjak adományozásáról évente vagy kétévente döntenek a beérkezett javaslatok alapján. 2015- ben öt elismerést adtak át nyolc díjazottnak. Gyermekkori dunai élményei és édesapja munkahelyi történetei is a vízi rendőri pálya választására sarkallták Lengyel Norbertét, aki a Paks Közbiztonságért Díjat vehette át 2015-ben. A kitüntetett 1999 óta szolgál a Paksi Vízirendészeti Rendőrkapitányság állományában. Végigjárta a ranglétrát, volt motorcsónak-vezető, majd hajóvezető, aztán szolgálatirányító parancsnok, a Rendőrtiszti Főiskola elvégzését és tiszti kinevezését követően 2008 óta a paksi rendőrőrs parancsnoka. Elmondta, rendkívül megtisztelő az elismerés, egyben megható is, hiszen kollégái a tudta nélkül javasolták a díjra. Szerinte pályája legnagyobb szépsége, hogy olyan helyen dolgozhat, ahová mások kikapcsolódni Lisztmajerné Fritz Marianna és Szabó Klára vehette át az önkormányzat Gyermekeinkért Díját tavaly. Nem volt kérdés, hogy Lisztmajerné Fritz Marianna pedagógus lesz, már kislányként azt játszotta, hogy ő a tanító néni. Érettségi után a Kaposvári Tanítóképző Főiskolára ment, ahol 1979-ben diplomázott. Kezdetben az egykori II. Számú, majd a IV. Számú Általános Iskolában tanított, jelenleg a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában dolgozik. Számára az a legszebb a hivatásában, hogy tevékeny részese lehet a gyerekek írni, olvasni, számolni tanulásának. Szerinte az a jó pedagógus, aki úgy tanítja a gyerekeket, foglalkozik velük és ad számukra követendő példát, hogy közben nem felejt el kicsit gyermeknek maradni. „A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni...” - idézi Kosztolányi Dezső versét Szabó Klára, ha megkérdezik tőle, mi a mottója. Első diplomáját 1983-ban Szegeden, magyar nyelv és irodalom-történelem szakon szerezte, majd 2004- ben az ELTE BTK társadalom- és állampolgári ismeretek szakon újabbat, aztán pedagógus szakvizsgát tett. 1995-től a paksi gimnázium tanára. Elmondta, nincsen receptje arra, hogy milyen a jó pedagógus, szerinte mindenki az, akit a gyerekek annak tartanak. Harminckét év tanítással a háta mögött, néhány esztendővel a nyugállományba vonulás előtt, már nem sző megvalósíthatatlan terveket, csupán szeretné megőrizni elhivatottságát, motiváltságát és örömmel tanítani a gyerekeket. Dr. Bárok József volt 2015- ben a Pongrácz Sándor-díj kitüntetettje. Fontos számára az alapos szakmai felkészültség, a magas színvonalú, betegközpontú ellátás, ennek szellemében végzi munkáját. 1976-ban szerzett általános orvosi diplomát Debrecenben. Első munkahelye Gyöngyösön volt. Letette az üzemorvostan, majd a belgyógyászat szakvizsgát. 1986-ban váltott munkahelyet és került Paksra. Közel egy évtizeden át volt üzemorvos az atomerőműben, 1995-től vállalkozó háziorvosként és foglalkozás-egészségügyi szakorvosként tevékenykedik. Páciensei szerint rendkívül alapos, jó kedélyű és megértő orvos, sokszor beszélgetéssel oldja a betegek szorongását, a betegségtől, ismeretlentől való félelmét. járnak. w JrjIW } *» m' »JP mg??' ' / A Pro Űrbe Emlékérmet 2015- ben Klézl Teréziának, dr. Szekér Gyulának és dr. Csók Sándornak ítélte oda a képviselő-testület. A város szépítése, rendezése nem egyéni teljesítmény, ez a díj minden érte dolgozó munkájának megbecsülését is jelenti - mondta Klézl Terézia, Paks főkertésze a díj átvételekor. A díjazott táj- és kertépítész diplomája megszerzése után szülővárosában, Szekszárdon gyakornokként, majd tervezőként dolgozott. Munkája révén már azokban az években több szállal kötődött Pakshoz, így amikor a tervezővállalat megszűnt, élt a kínálkozó lehetőséggel és Paksra jött dolgozni. Eddigi, több mint húszévnyi tevékenysége során alakult ki a város zöldfelületeinek mai arculata. Dr. Szekér Gyula vegyészmérnökként szerzett egyetemi végzettséget. 1971 és 1975 között nehézipari miniszterként, 1975 és 1980 között pedig már miniszterelnök-helyettesként állt kapcsolatban az atomerőmű-beruházással. Jelentős szerepe volt abban, hogy az ország gazdasági vezetése Paks esetében eltérjen attól a gyakorlattól, hogy a nagyberuházások kivitelezői, építői részére csupán ideiglenes szálláshelyek épültek. Paks fejlesztése ugyan nem szerepelt a megyei tervek között, mégis végleges városrész épült minden szükséges kiszolgáló létesítménnyel együtt. A szerkezetében és nagyságában a jelenlegi városképet is jelentősen meghatározó lakótelep megépülése, valamint a település várossá válása az ő határozott kiállásának is köszönhető. Dr. Csók Sándor szülész-nőgyógyász főorvos 33 évesen kapott megbízást a paksi szülőotthon vezetésére. A gólyafészkes házban évente 550-600 szülést vezetett le, s ma alig akad olyan család Pakson, melyben ne született volna valaki a doktor úr keze alatt. 1979-ben az intézmény megszűnt, ő pedig szakorvosként folytatta pályafutását. Több mint negyven évet töltött a pályán, ma a nyugdíjasok aktív életét éli. A közösség népszerű tagja, szívesen vállal közszereplést, legyen szó akár a festészet világáról, akár színpadi szereplésről. A díj átvételekor azt mondta, hálás, hogy érdemesnek tartották a magas kitüntetésre, és köszöni azt a sok szeretetet, amit a paksiaktól kapott. Azt látom, hogy az emberek körbeveszik magukat anyagi javakkal, pedig inkább meg kel- II lene nyitni a lelkűket, szeretni önmagukat és másokat, mert abban van az igazi öröm, vallja Molnár Imréné Ancika, akinek tevékenységét Segítő kéz kitüntetéssel ismerte el a város. Tizenöt esztendővel ezelőtt maga sem gondolta volna, hogy mára egy komoly karitatív szervezet alapítója, mozgatórugója lesz Pakson. Kezdetben forró teát vitt a hajléktalanoknak, karácsony közeledtével süteményt, szaloncukrot osztott az utcán, ruhát gyűjtött és osztott a rászorulóknak, megszervezte az első Szeretetkarácsonyt, amit aztán más programok is követtek már a Segítők Háza égisze alatt. Az évek alatt kitartó csapat gyűlt Ancika köré. Friss híreka városról, az atomerőműről es a bővítésről: www.paksihirnok.hu Paksi Hírnök, 2016. január 8. ■ 13