Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-02-06 / 3. szám

Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Családokkal fedezik fel az erdőt Várakozáson felüli volt a rész­vétel a Cseresznyési Családi Szombat első rendezvényén, amelyet az erdei iskola népsze­rűsítése céljából hívtak életre. A kifejezetten családokat megszó­lító programra volt, aki baba­kocsival és akadt, aki szánkóval érkezett, végül közel hetvenen vágtak neki a téli köntösbe öltö­zött erdőnek. - Sokszor a szülők sem ismerik pontosan a túraút­vonalakat vagy az Ürgemező és környéke védett értékeit, az új, egész évet átölelő családi prog­ramsorozaton viszont megis­merkedhetnek a lehetőségekkel - mondta el Czink Dóra turisz­tikai referens. Az önkormány­zat határozott célja, hogy szé­lesebb körben megismertesse az erdei iskolát, de ne csupán szálláshelyként pozícionálja, hanem tájékoztasson azokról az alternatívákról is, amelyet a helyiek használhatnak ki. Az épület szálláshelyként vagy ren­dezvényhelyszínként is funkcio­nálhat, de olyan közösségépítő eseményeknek is otthont ad­hat, amelyek keretében például a családok tölthetnek el együtt egy programokban gazdag na­pot. A közelmúltban megújult erdei iskola népszerűsítése az atomerőművel együttműkö­désben zajlik, mondta el Czink Dóra, ugyanis az oda érkező diákcsoportoknak a paksi tu­risztikai programcsomagokat és szálláshelyként az erdei iskolát is figyelmébe ajánlják. A Cseresz­nyési Családi Szombatra min­den hónap utolsó szombatján várják a résztvevőket egy másfél órás erdei sétával, ahol kiderül, hónapról hónapra milyen új arcait mutatja a természet. A kiadós séta után kézműves fog­lalkozás és tízórai következik, a túrában megfáradt vándorokat ezúttal is meleg teával és zsíros kenyérrel várták. A következő családi rendezvényre február utolsó szombatján invitálják majd az érdeklődőket, előjelent­­kezés nem szükséges. A prog­ramon rendbe hozzák az erdei iskola környezetében kihelye­zett madárodúkat és újabb ma­dárlakokkal bővítik a telepet. A cseresznyési részönkormányzat pedig farsangi fánkkal lepi meg a túrázókat. Matus Dóra Az ürge lett az év emlőse Idén az ürge lett az év emlőse a Földművelésügyi Minisztérium /adonleső Programja keretében. •\ Paks környékén nagyobb szám­ban is élő rágcsáló fokozottan vé­dett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Azonban nem ez az egyetlen ok, amiért éppen Petőfi .Sándor fürge ürgéjére esett 2015- ben a választás. Magyarország ugyanis igazi ürgenagyhatalom. A szurikátához hasonló rágcsáló állományai tőlünk nyugatabbra, valamint északabbra már csak elvétve találhatóak meg, ezért eu­rópai szinten hazánkra hárul az a természetvédelmi feladat, hogy az ürgepopulációk fennmaradá­sát hosszú távon is biztosítsa. Az ürgék jelenleg, egészen a tél vé­géig téli álmot alszanak, viszont amikor kitavaszodik, területet foglalnak és kusza földalatti járat­rendszereket alakítanak ki, meséli Sáfrány Szilvia, az Ökocsiga Köz­hasznú Egyesület titkára. A gya­korlott természetjáró azt mondja, nem könnyű észrevenni őket, hiszen félénk, óvatos állatok, a rájuk leső ragadozó madarak mi­att általában üregeikbe bújnak. Veszély esetén a szemfülesebbek két lábra állva jellegzetes füttyöt hallatnak, amely menekülésre készteti társaikat. Éppen ezért élőhelyein az ürge igényli a rend­szeres legeltetést vagy kaszálást, a becserjésedett, vagy egyszerűen magas fűvel borított területet az állatok előbb-utóbb otthagyják. A kimondottan rövid füvű pusztá­kon viszont könnyen észreveszik a rájuk vadászó parlagi vagy réti sast, illetve a rendkívül ritka kere­csensólymot, ami bár nem fészkel az Ürgemezőn, de az ürgehúsért messzebbről is idejár vadászni. A legeltetés jelenleg nem engedé­lyezett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság paksi területén, mert a nagyobb testű jószágok feltörik az ősgyepet és a taposási kár nyomán olyan invazív fajok is elterjednek, amelyek károsak az őshonos növényekre. Ha szük­séges, helyette tisztítókaszálást végeznek, hogy az ürgék élettere megmaradjon. Az Ürgemező Natura 2000-es védelem alatt áll, rendkívül gaz­dag a növény- és állatvilága. A láprétfoltokkal tarkított homok­puszta áprilisban, virágzáskor a legszebb. Megtalálható itt a kú­szózeller és különböző tárnicsfé­lék, de olyan kosbor-, azaz orchi­deafajták is, amelyek még a bolti virágok szépségével is versenyre kelnek. Ráadásul az Ürgemező az év emlőse mellett otthont ad az év fájának, a kocsányos tölgynek is, de megtalálható itt az év vad­virága, a kései szegfű, valamint az év madara, a búbos banka is. Sáf­rány Szilvia elárulta, az Ürgeme­ző rejtett értékeinek széleskörű megismertetésére ürgeles túrát és éjszakai kirándulást is szervez­nek, valamint természetfotósok­nak olyan többnapos, tematikus programot, ahol az év „sztárjai­val” ismerkedhetnek. MD Paksi Hírnök, 2015. február 6. ■ 15 Fotó: Bodor Ádám

Next

/
Thumbnails
Contents