Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-08-28 / 16. szám

Akinek a Duna-part a Riviéra Míg Rácalmáson, a kikötőben bomba miatt ki kellett üríteni a Duna-strandot, addig Paksnál bomba jó körülmények között strandolhatott, aki akart az au­gusztus közepén tartó kániku­lában. Az ok mindkét esetben azonos volt: a folyó alacsony vízállása, amihez a kellemes víz- és levegő-hőmérséklet tár­sult. A vízügy tájékoztatása sze­rint Paksnál augusztus közepén közel 24 fokos volt a víz hőmér­séklete, a folyó folyamatosan apadt, 33 centimétert is mértek. A rácalmási strandon az ala­csony vízszint miatt került elő a robbanótest, emiatt kétszáz méteres sugarú körben kiürí­tették a környéket. Ez két lakó­házat, illetve a strandot érintet­te. Paksnál ilyesmit szerencsére nem találtak, de ahogy húzódik vissza a víz, „visszaadja” az el­múlt szezonokban elnyelt nap­szemüvegeket, kempingfelsze­reléseket. A kánikulában tehát akár a telt ház táblát is ki lehetett volna akasztani a folyó mentén. Nap­ernyők, csónakok sorakoztak végig a Duna-parti fövenyen a kompátkelőtől a benedeki kocsmáig, napozó, sírandó­w Fotók: Babai István/Paksi Hírnök ló emberekkel volt tele a Du­­na-part. Ahova tavaly csak jó úszók merészkedtek, ott most pici gyerekek sétáltak, sőt né­hol autók parkoltak. A környé­ket jól ismerők a Bács-kiskun megyei oldalról érkezve bizony kőhaj ításnyira parkírozhattak az atomerőmű melegvizes ki­folyójától, a homokos strandon. Aradi János, Kuczkó Lilla, Ha­lász Mária Marcella családjuk­kal ennél kissé északabbra, a fák árnyékában vertek tanyát. Míg a két fiúcska nagy elánnal várat, alagutat, csatornát váj a homokba, bőségesen hordva a vizet hozzá, a felnőttek szívesen beszélnek a Dunához fűződő viszonyukról. Lilla azt mondja, hogy szeretik a tengert, a Bala­tont, idéntől vitorláznak is, de szívesen járnak a Dunára, ahol gyerekkora óta strandol rend­szeresen. Az elmúlt két évben nem volt part, de idén tökélete­sek a feltételek, ezért szombaton is, vasárnap is ott időztek. Mária kapcsolata a Dunával szintén régi keletű. Pakson született, még tisztán emlékszik arra, amikor édesanyjával mosni jár­tak a Dunára. - A Kápolna ut­cában laktunk, az anyukám úgy főzte a mosószappant, volt egy hosszú, keskeny mosószék, azt, ha végeztünk, mindig betettük egy nénihez a Táncsics utca vé­gén - mesélte. Ők, a gyerekek pedig - bár nem volt szabad- beugrottak úszni, pancsolni a vízbe. A szemközti, fürdésre alkalmasabb partra is jártak át rendszeresen komppal, sőt kis­hajóval, amikor még működött.- Gyönyörű, tiszta, és most tényleg nagyon jó a part - ösz­­szegezte. Még északabbra tartva, a LaDIK Egyesület egyik igen aktív tagjába, Appelshoffer Re­ginába botlunk, aki szemmel láthatólag nem néhány órára rendezkedett be. O ,.„10 »Paksi Hírnök, "2015. augusztus 28.

Next

/
Thumbnails
Contents