Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-07-03 / 13. szám

A város értékeit veszik számba Ugyan csak a napokban alakult meg a helyi értéktárbizottság, de a Tolna Megyei Értéktár Bizott­ság közreműködésével máris össze kellett állítaniuk egy listát a paksi értékekről. A munkát egy megyei kiadvány megje­lenése tette sürgőssé. A június 23-án megalakult grémium­ra szoros határidő várt, július elsejére el kellett készülnie a munkával azért, hogy Paks is bekerülhessen az első, fényké­pekkel illusztrált, megyei érté­keket összegyűjtő kiadványba. A képes gyűjteményt, benne az addig listára kerülő értékek­kel, augusztus végén mutatják be Kölesden. A paksi grémium felállításáról még áprilisi ülésén határozott a képviselő-testület, amelynek döntése értelmében a bizottság elnöke Hefner Eri­ka, a Csengey Dénes Kulturális Központ szakmai igazgatója lett, tagjai pedig Bodor Éva, a Paksi Pákolitz István Városi Könyv­tár megbízott igazgatója és dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna, a Paksi Városi Múzeum igazga­tója. Feladatuk összesíteni és rendszerezni a város és környé­ke területén fellelhető települési és tájegységi értékeket, legyen az gasztronómiai, természeti, kulturális, műszaki, agrár- vagy humánérték. Három éve törvény szabályozza a nemzeti értékek, azon belül a hungarikumok megőrzését, védelmét, ápolását. Ezek azo­nosításában a települési önkor­mányzatok közreműködhetnek, fakultatív feladatként települési értéktárbizottságot alakíthat­nak. A helyi értékek közül adott értékek felemelkedhetnek me­gyei értékké, kiemelt nemzeti értékké, legrangosabb esetben hungarikummá. Most, első körben azokat a helyi értékeket vették számba, amelyek már ismert, feltárt bázist alkotnak, megyei elismerésre is számot tarthatnak, ilyenek az épített és természeti értékeink.- A nagy munka szeptembertől kezdődik, amikor olyan, még fel nem tárt értékeket is szeretnénk a megyei értéktárbizottsághoz felterjeszteni, amelyek nem sze­repelnek a köztudatban, ilyen például a paksi kékfestőműhely vagy a tutyigyár története -mondta Teli Edit alpolgármester. Hozzátette, jó néhány, jelentős értéknek ítélt helyi érték telepü­lési érték, nekünk sokat jelent, úgy mint a paksi siller vagy a Duna-part a gesztenyefákkal. Vannak olyan értékeink is, mint például a helyi képeslapgyűj­temények és családtörténetek, amelyek felkerülhetnek a későb­biekben akár megyei kiemelt lis­tára is. Az értékek számbavétele folyamatos munkát jelent majd a helyi bizottság számára, mondta el Hefner Erika, a bizottság elnö­ke. Tevékenységüket civilszerve­zetek, amatőr helytörténészek és Pakson például diákok is segít­hetik diákköri munka keretében, de önálló javaslattal bárki élhet. A helyi értékeket tartalmazó lis­ta ugyanis folyamatosan bővülni fog. Dr. Say István, a Tolna Me­gyei Értéktár Bizottság elnö­ke elmondta, az értékgyűjtők munkájában az a legfontosabb, hogy az emberek megismerjék az őket közvetlenül körülvevő értékeket, őrizzék és örökítsék át őket és tegyék mindennap­jaink részeivé. A helyi érték­tárba felvett értékeket a me­gyei értéktárbizottság számára felterjesztik, amely az így tett ajánlásokat megvizsgálja és minősíti. Kiválogatja azokat, amelyekről a megye átlagpolgá­rának valóban Tolna megye jut eszébe, vagy méltó arra, hogy közhírré tegyék, mondta el a szakember. Ezeket az értékeket már a megyei bizottság ter­jesztheti fel magasabb rangra, akár kiemelt nemzeti értékké vagy hungarikummá. Tolna megyéből hungarikum például Sárköz népművészete és a bu­kovinai székelyek csobánolása. A Tolna Megyei Értéktár Bi­zottság másik öt megyével ösz­­szefogásban a jövőben szeretné felterjeszteni a pincefalvakat is hungarikummá. Ez Paksot is érinti, ahol a megye négy, illetve hazánk alig több mint egy tucat pincefalujának egyi­ke található. Tolnában 35 helyi értéktár működik a megye 109 településéről, ezzel országosan dobogós, és az összegyűjtött négyszáz helyi érték közül há­romszázat megyei értékké nyil­vánítottak. MD Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök

Next

/
Thumbnails
Contents