Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-07-03 / 13. szám

Pongrácz Sándor-díjat kapott

Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök archív

Dr. Bárok József a Pongrácz Sándor-díj idei kitüntetettje. A kitüntetést 1999-ben alapította az önkormányzat az egészségügyben dolgozók elismerésére. Orvosként fontos számára az alapos szakmai felkészültség, a magas színvonalú, betegközpontú ellátás. Ennek szellemében végzi munkáját dr. Bárok József, aki a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban töltött középiskolai évek után 1976-ban szerzett általános orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ezt követően a Bugát Pál Kórház Belgyógyászati Osztályán kezdett

dolgozni Gyöngyösön. 1981-ben megszerezte az üzemorvostan, 1986-ban pedig a belgyógyászat szakvizsgát. Ebben az évben váltott munkahelyet és került Paksra, majd közel egy évtizeden át volt üzemorvos az atomerőműben. 1995-ben egy újabb váltás következett, azóta vállalkozó háziorvosként és foglalkozás-egészségügyi szakorvosként tevékenykedik. Napi munkája mellett a háziorvos megyei szakfelügyelő is volt több mint tíz éven át, majd 2003-tól a Paksi Gyógyászati Központ foglalkozás-egészségügyi szakellátás-vezetője.

2013-ban foglalkozás-orvostan szakirányra szakképző hely minősítést szerzett. Pácienseinek elmondása szerint rendkívül alapos, jó kedélyű és megértő orvos, sokszor beszélgetéssel oldja a betegek szorongását, a betegségtől, ismeretlentől való félelmét - állt a méltatásban.

(A díjazott nem tudott jelen lenni az eseményen, később veszi át az elismerést.)

A Semmelweis-napi városi ünnepségen Süli János polgármester mondott ünnepi köszöntőt. Kitért az egészségügy országos helyzetére, kiemelve, hogy nem legyinthetünk azokra a kormányzati erőfeszítésekre, mellyel az ágazat helyzetén javítani kívánnak, azt viszont látnunk kell, hogy a jelenleginél sokkal magasabb szintű társadalmi konszenzus, kormányzati eltökéltség vagy gazdasági kényszer kell ahhoz, hogy igazi strukturális átalakulás történjen a magyar egészségügyben. Mint mondta, a város vezetésének a helyi kérdések megoldásán kell munkálkodnia, mégpedig egyensúlyt teremtve az egészségügyi ellátás mellett

a helyi közigazgatás, az oktatás, a szociális rendszer, a közművelődés, a sport- és szabadidős tevékenységek, a civil szféra, a városüzemeltetés és a településfejlesztés finanszírozása között, amit a legjobb tudásuk szerint tesznek úgy, hogy az egészségügy ágazatát a legfontosabbak egyikeként kezelik. Kiemelte, tudják, hogy nem egyenszilárdságú a rendszer, különösen a fizikai elhelyezés színvonalát tekintve. Jelenleg legfontosabb feladatuk, hogy az erőműbővítés kapcsán megfogalmazzák, képviseljék és kikényszerítsék azokat a fejlesztéseket, melyek mind az alapellátás, mind a szakellátás területén szükségesek. Ez egyaránt jelenti a struktúra, az épületállomány és az eszközök fejlesztését. Beszéde zárásaként Süli János köszönetét mondott az ágazatban dolgozóknak munkájukért, kiemelve, hogy az adhat további erőt és hitet nekik, ha hivatásuk gyakorlása közben nemcsak saját magukra, hanem intézményük és a társadalom támogatására, elismerésére is számíthatnak.

Kohl Gyöngyi

Nemcsak a gazdaságot erősítheti a híd

Az erőmű-beruházás indulására meg kell épülnie az új Dunahídnak Paks és Kalocsa között. Az átkelőépítés Tasó László államtitkár asztalára tartozik - hangzott el a Paksi Társadalmi Tanács alakuló ülésén, ahol azt is bejelentették, hogy az előkészületek elkezdődtek.

Arra, hogy 2018-ra megépüljön a Paks-Kalocsa-híd - miután a kiemelt állami beruházások gyorsítását szolgáló törvénycsomagot elfogadta a Parlament - megvan az esély, mondta el lapunknak Hirt Ferenc országgyűlési képviselő. A beruházásokat gyakorta lassítja a szükséges területek kisajátítása, a közbeszerzési eljárásban emelt kifogások, azzal viszont, hogy

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslatot elfogadta az Országgyűlés, elhárulhatnak az akadályok. Hirt Ferenc arról is beszélt, hogy az a 750-800 méter hosszúságú, 40-45 tonna teherbírású híd, amit a kormány tervez, hozzávetőleg 35-40 milliárd forintba kerül. Az átjárót kétsávosra tervezik, leállósávval, kerékpárúttal. Amenynyiben a közúti mellett vasúti átjárást is biztosít, az nagyjából megduplázhatja a költségeket - vázolta a képviselő, aki ezzel együtt azt mondja, mindenképpen érdemes megfontolni ezt a lehetőséget, hiszen a Paksnál meglévő vasútvonal rossz állapotban van, legfeljebb 10 km/h sebességgel lehet rajta közlekedni. Az új, keleti vonal lehetővé tenné ennek felszámolását és nemcsak az erőműépítésnél, hanem az üzemanyag-szállításnál is lehetne használni. A mostani elképzelések szerint a Bács-Kiskun megyei oldalon Foktő-Úszód között, a Tolna megyei oldalon Dunaszentgyörgy és Paks között épülhet meg a híd. Ez - mint Hirt Ferenc kitért rá - a gerjeniek elképzelésével is találkozik, hiszen szeretnének egy Gerjent Pakssal összekötő utat, amit ez a beruházás érinthet. A képviselő hozzátette, hogy természetesen a Dunaföldvárnál és Szekszárdnál lévő átkelők számára konkurenciát jelenthet az új híd. Mint mondta, hatásai is bizonyára vegyesek lesznek. Az erőmű-beruházásnál viszont nemcsak az áru-, hanem a munkaerő-szállításnál is szerepet játszhat.

Egy új híd bővítheti a gazdasági lehetőségeket, és szerepet játszhat a turizmus fellendülésében is, tette még hozzá. Mint elmondta, annak köszönhetően, hogy a törvényi hátterét megteremtették, van esély arra, hogy

2017- ben elkezdődjön és az új blokkok létesítésének kezdetére,

2018- ra befejeződjön a híd megépítése. -vida-Paksi Hírnök, 2015. július 3. ■ 5