Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-05-22 / 10. szám
Jó napot, mi újság? Torma Dóra Víg kedélyű, markáns személyiség Torma Dóra, aki áprilisban váltotta az Atomerőmű újság főszerkesztői posztján nyugállományba vonuló elődjét, Lovászi Zoltánnét. Anna mindenben segített, hogy a váltás gördülékeny legyen, Dóra most is bármikor felhívhatja. Elő is fordul, hogy tárcsázza, mert mint mondja, szerkesztői tapasztalata van bőven, de az adminisztrációban alkalmanként szüksége van még útmutatásra. A szakmai tapasztalatok mellett alapos helyismerettel is rendelkezik, hiszen Pakson született. A Bezerédjben végezte általános iskolai tanulmányait, a gyönki Tolnai Lajos Német Nemzetiségi és Kéttannyelvű Gimnáziumban érettségizett, majd a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott kommunikáció-német szakon. Szívesen maradt volna Szegeden, ám mivel munkalehetőség akkoriban nemigen volt, barátai példáját követve Budapesten próbált szerencsét. Kommunikációs ügynökségeknél dolgozott tanácsadóként, PR-tanácsadóként, ügyféligazgatóként, multicégeknek készített vállalati újságokat, partneri hírleveleket, sajtótájékoztatókat szervezett, illetve sokat publikált különböző I!______________ márkamagazinokban a Sanoma égisze alatt. Párjával egyetértettek abban, hogy gyermeket nevelni jobb egy kisebb településen, így miután hat évvel ezelőtt megszületett első kisfiúk, visszatértek Paksra. Öttagú család már itt lettek, középső gyermekük hároméves lesz, a legkisebb pedig másfél esztendős. Ők is fiúk, tehát ahogy mondani szokták „férfiuralom” van a családban, de mivel Dórának két öccse van, ez számára nem újdonság. Éppen amikor már úgy érezte, hogy elég nagyok a gyerekek és szeretne ismét dolgozni, érkezett a lehetőség az Atomerőmű újságnál.- A lap nagy erénye, hogy a szerkesztőbizottság tagjai nem hivatásos újságírók, hanem az atomerőműben dolgozók, akik így hitelesen, érthetően tudnak beszámolni az eseményekről, igazán magukénak érzik a lapot, és teljes odaadással dolgoznak minden lapszámért - vélekedik. - Ez nagy cégeknél egyáltalán nem általános, ám nagy érték, amit szeretnék megtartani - mondja. Azért is különleges az Atomerőmű újság, mert üzemi lapként a munkatársaknak a munkatársakról, az üzemi eseményekről szól, ugyanakkor regionális lapként több mint húsz településre jut el a lakossághoz. A legnagyobb kihívás az, hogy a havonta megjelenő újság tartalmában mindkét funkciójának megfeleljen: képes legyen fenntartani az atomerőműben dolgozók érdeklődését, ugyanakkor közérthetően juttassa el a környező települések lakosságához az atomerőműről, a nukleárisenergia-termelésről szóló ismereteket, híreket, emelte ki. A havonta megjelenő lap közel négy évvel ezelőtt küllemében és tartalmában is megújult. Újabb jelentős tartalmi változást Dóra egyelőre nem tervez, ám kisebb módosításokban gondolkodik, nagyobb hangsúlyt kíván a sporthírekre helyezni, növelni a fotók nagyságát, illetve fixálni az állandó rovatok helyét. Az áprilisi számban közölt beköszönőjében arra kérte az olvasókat, hogy forduljanak hozzá olyan bizalommal, mint elődjéhez, tiszteljék meg véleményükkel, ötleteikkel, téma- és rovatjavaslataikkal. Olvasói kritikáért nem kell túl messzire mennie, ugyanis erdélyi magyar, asztalos és fafaragó férje szintén az atomerőműben dolgozik. Dórának a főszerkesztői munka és a család mellett más vállalt feladatai is vannak. Egyik alapítója az idén januárban létrehozott Aranyhal Waldorf Egyesületnek, amelynek célja, hogy szeptemberben a Waldorf pedagógia elvei szerint működő óvoda és iskola induljon. Az elmúlt hónapokban gőzerővel építették a csapatot, számos előadást, családi programot szerveztek elképzeléseik megismertetésére, illetve lakossági fórumot Dunakömlődön, ugyanis terveik szerint a megálmodott intézmény ott talál majd otthonra az egykori általános iskola üresen álló épületében. Egy másik közösség is fontos Dórának, amelynek tagjai a sérült, tartósan beteg gyermekek jogaiért szállnak síkra. Létrehoztak egy közösségi oldalt is, ahol lehetőségük van a tapasztalatcserére, információközlésre. A tagok között szülők és szakemberek is vannak, többek között gyógypedagógusok, orvosok. Dóráék tapasztalatból tudják milyen jó, hogy létezik ez a közösség, mivel legidősebb gyermekük sérülten született. Édesanyaként neki az a legfontosabb, hogy fiaik megtalálják az életben azt a tevékenységet, munkát, amit igazán szívesen csinálnak, mert szerinte ez a boldogság egyik alappillére. Kohl Gyöngyi Paksi Hírnök, 2015. május 22. ■ 15
