Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-05-22 / 10. szám

Futóverseny a város szívében Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök 187-én teljesítették a máso­dik alkalommal rendezett UltramarAtom elnevezésű utcai futóverseny különböző távjait. Az indulók egyéniben és váltó­ban is rajthoz állhatták a 4, 6 és 12 órás megmérettetésen, de a maraton és a félmaraton is sze­repelt a repertoárban. A hónap harmadik szombatján reggel 8 órakor még esőben rajtolt a II. UltramarAtom mezőnye az Er­zsébet Nagy Szálloda szomszéd­ságában található parkolóból. Az indulók a város főutcáján a Deák Ferenc utcán futottak, majd az orosz emlékműnél ka­nyarodtak ki a 6-os számú főút­­ra, a Duna-partra, majd vissza a szálloda mögött lévő parkba. A versenyzők az ország különböző pontjairól érkeztek, és mindenki más-más edzettségi állapotban teljesítette penzumát a 930 mé­teres körön.- Folyamatosan készülök a kü­lönböző versenyekre, amint elkezdődik a szezon, minden megmérettetésen ott vagyok. Szeretek futni, így érzem jól ma­gam - fogalmazott Adorján Ro­zália, aki „lendületből” érkezett az UltramarAtomra.- A feleségem rendszeresen fut, csapatvezetőnk, Tóth Zol­tán Róbert szintén felkészült, a többiek amatőr futók, család­tagok és barátok - nyilatkozta Kiss Gábor, a Független Atléták Szövetsége csapatának tagja, aki egy jó vacsorával „készült” a versenyre. A II. UltramarAtom 20 órakor zárult, a futók dolgát az eső után párás meleg, majd délután már hőség nehezítette, de végül mindenki mosolyogva ért célba és legyőzte a kilométe­reket és saját magát. Az eredmé­nyek az atomfutas.hu honlapon olvashatók. Faller Gábor Az év edzőjévé választották Fotó: Szaffenauer Ferenc/Paksi Hírnök Péter Norbert, a labdarúgó szak­osztály edzője vehette át az Év edzője kitüntetést a Paksi Sport­egyesület rendes közgyűlésén. Péter Norbert a Paksi SE és az Atomerőmű SE előkészítő cso­portjainak szakmai koordináto­ra, a Paksi SE U10, Ull és U12 korosztályainak vezetőedzője, a Bozsik-program alközpontveze­tője és a Paksi FC NB I-es felnőtt labdarúgócsapatának edzője, aki tavaly Iránytű címmel szakmai könyvet írt és adott ki labdarú­góedzők számára.- Az elismerés a képzeletbeli vit­rinbe kerül. Tavaly Fiola Attila révén átvehettem a Tolna Megyei Sportszövetségek Szövetségének díját is mint a régió legjobb edző­je, mindkettő egyformán értékes számomra. Nagy megtisztelte­tésnek veszem, mert nemcsak az utánpótlásedzők, hanem a klub szakosztályainak trénerei között végeztem a Paksi SE-ben az első helyen. Ez nemcsak az én mun­kám elismerése, hanem a kol­légáimé is. Saját hazámban let­tem „próféta”, ami büszkeséggel tölt el. 1994-ben indult az edzői pályafutásom, ezt megelőzően 1982-től két kisebb megszakí­tással a PSE korosztályos, majd felnőtt labdarúgócsapataiban játszottam. Végigjártam a rang­létrát, ’98-tól tíz évig utánpótlás­­szakágvezetőként is tevékeny­kedtem, 2006-tól pedig a Paksi FC NB I-es egyleténél mint má­sodedző is dolgozom.-Az elmúlt két évtized alatt fo­lyamatosan képezted magad, lab­darúgó szakedzői papírod van és UEFA A-licences edzői képesítés­sel is rendelkezel.- Naprakésznek kell lenni, de ma már sokkal könnyebb annak, aki tanulni akar. Az internet nagy segítség ehhez, míg korábban VHS-kazettákat kellett bújni. Aki nem frissíti a szakmai hátte­rét, lemarad. Magyarországon az utóbbi időben nagyon jó irányba indult el az edzőképzés, ma már a lehető legtöbb információt kéz­hez kapják a trénerek, de tovább­képzésekre is el kell járni.- Iránytű címmel könyvet írtál. Mi volt az inspiráció a mű megal­kotásakor?- Elhatároztam, hogy rendszere­zem azokat a szakmai anyagokat, amelyeket felhalmoztam az elmúlt két évtizedben. Először úgy gon­doltam, a napi edzésmunkát meg­könnyítendő csoportosítom a váz­latokat, tervezeteket De amikor láttam, mekkora volument tartok a kezemben, eldöntöttem, keresek egy nyomdát és könyv formájában összegzem. Nem gondoltam vol­na, hogy kizárólag pozitív vissza­jelzést fogok kapni a megjelenés után. A mű az edzőkollégák ren­delkezésére áll, egyfajta hiánypót­ló szakirodalom lett belőle, pedig nem ennek készült.- Nem félsz attól, hogy Péter Nor­bert egyfajta skatulyába kerül? Tehetséges utánpótlásedző, aki tíz éve a Paksi FC másodedzője... -Nem tartok attól, hogy ezt a kifejezést „rám húzzák”. Büszke vagyok arra, amit elértem. A tel­jesség igénye nélkül Böde Dániel, Fiola Attila, Haraszti Zsolt vagy Szabó János ifjoncként mind a mi kezeink közül kerültek ki és lettek első osztályú felnőtt lab­darúgók és válogatottak. Fiatal koromban NB I-es játékos sze­rettem volna lenni, de ez nem adatott meg, az élet azonban kár­pótol jelenlegi helyzetemmel, és nagy öröm, hogy mindez Pakson történik velem. Egyelőre a helye­men vagyok, és kiváló edzőktől tanulhatok a mai napig. Kipró­bálnám magamat NB I-es vagy NB Il-es vezetőedzőként, de a lépcsőfokokat végig kell járnom, képeznem kell magam. Jelenleg ennek nincs aktualitása. -efgé-16 ■ Paksi Hírnök, 2015. május 22

Next

/
Thumbnails
Contents