Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-05-22 / 10. szám
A vízimolnárok hőskora volt a téma Mikor jelentek meg Tolna megyében az első vízimalmok? Mennyi volt belőlük? Mikor szűnt meg működésük? Mindegyik kérdésre választ kapott a hallgatóság Kárpáti Andrásné nyugalmazott levéltáros előadásából a helytörténeti klub legutóbbi estjén a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtárban. A helytörténeti klubot, melynek a városi könyvtár ad otthont és segíti működését, ez év elején hívták életre. Az első alkalommal a családfakutatás volt a téma, majd dr. Hanoi János mutatta be paksi képeslapgyűjteményét, a harmadik esten pedig Kárpáti Andrásné nyugalmazott levéltáros az egykori Tolna megyei vízimalmok, molnárok történetéről beszélt, telt ház előtt. Akkori igazgatója, a paksi születésű K. Balog János javasolta neki, hogy levéltári munkájához kapcsolódóan ipartörténettel, azon belül a malomiparral foglalkozzon. így kezdődött kutatómunkája, ami egy évtizedet ölelt fel, a kész anyag a Tanulmányok Tolna megye történetéből n. kötetében látott napvilágot. Az izgalmas kutatás eredményéből több érdekességet is megosztott a hallgatósággal. Elmondta például, hogy Tolna megye sajátos helyzetben volt, lévén vizekben gazdag terület és gabonatermő vidék. Amikor megnövekedett a lakosság létszáma és több lisztre volt szükség, a kézi malmokkal már nem tudták biztosítani a megfelelő mennyiséget, egyre több vízimalom jelent meg, a korábbi patakmalmok után a dunai hajómalmok. A vízimalmok a 17. és 18. században élték fénykorukat, egyre tökéletesebbek lettek, és egyre jobb minőségű lisztet tudtak velük előállítani. (A dunai malmok története pedig a 19. században teljesedett ki.) A patakmalmi és a dunai molnárok kapcsolata nem volt felhőtlen, utóbbiaknak ugyanis voltak kiváltságaik, tekintettel arra, hogy külön nehézséget jelentett a malmok megkötése a sodrásban. Más céhartikulus vonatkozott rájuk: például a dunaiaknak megengedett volt, hogy az őrléskor keletkező malompornak csak kétharmadát adják oda a földesúrnak, egyharmadot megtarthattak. A molnárok a 18. században elsősorban malomépítők voltak, a céhbe lépéshez elkészítendő remek a malom egy alkatrésze kellett legyen, és csak utolsó momentumként következett egy véka búza felöntése és lisztté őrlése. Voltak olyan molnárok is, akik nem voltak céhtagok vagy nem volt megfelelő végzettségük, őket himpellérnek vagy kontárnak nevezték és jelenlétük szintén ellentétekhez vezetett a molnártársadalomban. Aztán lassan leáldozott a vízimalmoknak, aminek több oka volt. Az egyik, hogy a 19. század végén a hengermalmokkal más őrlési technika jelent meg, ám a kisebb kapacitású malmok átalakítását tulajdonosaik nem tudták finanszírozni. Az utolsó dunai vízimalmot a városban 1959 februárjában ajánlotta fel a Blatt család állami tulajdonba vételre - idézte a történetet Kárpáti Andrásné. A vízimalmok virágkorában volt olyan időszak, amikor a paksi Duna-szakaszon 69 malom őrölt, s végül még egy érdekes adat: 1895-ben 122 vízimalmot írtak össze Tolna megyében.-gyöngy-Egymillió forint gyűlt össze Eszternek Egymillió forint gyűlt össze a Paksi FC adománygyűjtő akcióján, amit egy leukémiás kislány, Feil Eszter gyógykezelésének segítésére kezdeményeztek. - Eszter és szülei évek óta szinte minden alkalommal ott vannak a stadionunkban. Szomorú hírt kaptunk tőlük néhány hete: a gyereknél akut leukémiát diagnosztizáltak. Ügy gondoljuk, természetes dolog, hogy egy ilyen helyzetben a csapat segít - nyilatkozta Éger László, a Paksi FC korábbi csapatkapitánya a futballcsapat honlapján. A játékosok, a stáb tagjai, a vezetők és a szurkolók is összefogtak, így a PFC-Ferencváros-mérkőzés félidejére több mint nyolcszázezer forint gyűlt össze. A paksi klubnál komoly hagyománya van az adománygyűjtésnek, nemrég a Paksi Katolikus Karitásszal működtek együtt, korábban pedig a Kaposvár súlyos beteg fiatal játékosát, Horváth Tamást segítő kezdeményezést indítottak útjára. Feil Eszter adományához a Fradi focistái is hozzájárultak, Böde Dániel, a Ferencváros támadója például licitre bocsátotta azt a futballcipőjét, amelyben az idei szezonban gólt is lőtt bajnoki mérkőzésen. Az ereklye százötvenezer forintért kelt el, amit a játékos teljes egészében a paksi kislánynak ajánlott fel. -matus-Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök 14 ■ Paksi Hírnök, 2015. május 22.
