Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)
2014-09-05 / 17. szám
Belekóstoltak a rodeóba A lasszózás és a westernlovaglás után új, az eddigieknél sokkal keményebb sportban, bikarodeóban tette próbára magát ifj. Ledneczki László. A Csámpai Lovassport Egyesület versenyzője Csuta Csongorral együtt vállalkozott a férfias próbatételre, ahogy mondták; először, de minden bizonnyal nem utoljára. Csongor a Papp László Sportarénában látott első ízben rodeót a szüleivel. Akkor elhatározta, hogy ő is kipróbálja, de ki kellett várnia a felnőttkort, mert szülői engedély nélkül korábban nem tehette meg. Laci is álmodozott kisgyerekként arról, hogy bikára ül majd, de konkréttá akkor vált a dolog, amikor Csongorral a lovaglás révén megismerkedtek. Ahhoz, hogy versenyen indulhassanak, el kellett végezniük egy kurzust. Megkeresték a rodeózás egyik magyar elkötelezettjét, Nádori József „Tyuxit”, aki szervez ilyen képzést. Már ott rendkívül jó visszajelzéseket, biztatást kaptak. Elszántságukkal, jó mozgáskultúrájukkal vívták ki az elismerést. A kurzuson megtanulták, hogy kell bánni a kötéllel, mire kell ügyelni a kalodában, amikor kinyílik az ajtó és elkezdődik a ride, azaz a lovaglás a bika hátán. Két bikán ültek is, de az első amolyan tanulóállat volt. A második ride-nál azonban már bedobták őket a mélyvízbe. Mindkettőjüknek két másodpercet sikerült az állat hátán tölteni. Laci esett szerencsétlenebbül, levegőhöz is alig jutott, de Csongor is begyűjtött egy kézsérülést, így a versenyen balkézzel tudta a kötelet fogni. A debütálásukra Fülöpszálláson került sor. Huszonegy rider szállt versenybe több nemzet képviseletében. Kilenc bika várt rájuk. Azt, hogy konkrétan melyiket kellett megülni, sorsolással döntötték el. A legrosszabb hírű a Gyötrelem nevet viseli, ezt mindketten szerették volna elkerülni. Lacinak nem sikerült.- Mindenki azt mondta, hogy miután leestem, azonnal fussak, mert ez a bika támad. A korábbi rodeókon sok sérülést okozott. Miután kinyílt a kapu, az járt a fejemben, hogy ha leesek, futás! Nem tudtam, mennyi idő telt el, a bika hátán nem hall, nem lát az ember - idézte fel. Mint mondta, nem volt különösebb veszélyhelyzet, de elérkezettnek látta az időt, hogy ugorjon. A nyolc másodpercnek éppen felét érte el, de nagyon sok elismerő szót, dicséretet kapott, akárcsak Csongor, aki ugyancsak négy másodpercet töltött a sorsoláson neki jutott Galoway hátán.- A verseny előtt készültünk lelkileg, arról beszéltünk, hogy fejben dől el, sikerül-e. Én elhatároztam, hogy meg fogom ülni. Amikor a kalodaajtó kinyílt, akkor is nagyon elszánt voltam - mesélte. Végül azért döntött úgy ő is, hogy önként válik meg hátasától, mert a kötél meglazult a kezében. Idén Magyarországon már nem lesz módjuk a fiúknak újra versenybe szállni. Jövőre Csongor mindenképpen szeretne versenyezni, Laci esetében ehhez továbbra is szülei engedélye kell, hiszen csupán 16 esztendős. A fülöpszállási verseny mezőnyében egyébként ő volt a legfiatalabb. Ha rodeózásban nem is, westernlovaglásban lesz módjuk versenyezni még ebben az évben, ugyanis mindketten érdekeltek a kupasorozatban.-tünde-
