Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)
2014-08-08 / 15. szám
Veszélyes vizeken Veszélyes vizeken hajózik az utóbbi években Schubert Endre. A paksi vállalkozó, akinek Fehérvári úti telephelyét sok vizet szerető ember látogatja, hiszen egyebek között csónak- és hajómotor-javítással foglalkozik, tagja egy különleges mentőcsapatnak. A Magyar Motorcsónak Szövetség hivatalos mentőcsapata a hazai motorcsónakversenyeken túl nemzetközi rendezvényeken, például a Formula-2 motorcsónak-világbajnokság futamain vigyáz a verseny biztonságára és menti a bajbajutottakat. Nagyon kevés az ilyen speciális csapat, ezért szívesen hívják őket. Ennek köszönhetően a világ számos pontján megfordultak már Svédországtól az Arab Emírségekig. Endre egy véletlennek köszönhetően lett a team nélkülözhetetlen tagja. Egy nemzetközi versenyen egyik napról a másikra elromlott a mentőhajó motorja. Mivel biztosítás nélkül nem kezdődhetett el a bajnokság, újat vettek. Hazatérve a garancia érvényesítéséhez szakszervizbe kellett vinni a motort, ahol a régit is megmutatták a szakembernek. Schubert Endre gyorsan kiderítette, hogy csupán egy mikrokapcsoló fordult el, ezért nem indult. Hogy műszaki hozzáértése szerepet játszott-e, hogy maguk közé hívták a speciális mentők, az beszélgetésünkből nem derült ki, az viszont igen, hogy szükségük volt egy olyan emberre, aki megfelelő hajóvezetői engedélyek birtokában van. Schubert Endre siófoki gyerek, házuk háromszáz méternyire volt a parttól, a nyarakat a vízben töltötte. Abban az időben komoly adót vetettek ki arra, akinek vitorlása volt, hacsak nem versenycélra használták. Ők a barátaival örömmel mentesítették egyik ismerősüket e teher alól, és „bérversenyzők” lettek. A hajók és a víz iránti vonzalma ekkorra már végleg eldőlt. Ennek ellenére autószerelő lett, egy szervizben el is helyezkedett, de az első adandó alkalommal átnyergelt a hajózáshoz, amihez a szükséges végzettségeket is megszerezte. Egy áthelyezéssel a Dunára került. Ma már nincs saját hajója, de annak köszönhetően, hogy hajómotorok javításával foglalkozik, időről időre vízre száll. Az elmúlt nagyjából hét évben ehhez társult a mentőcsapatban végzett munka, amire néhány próbaút után mondott csak igent, mert tudta, nem egyszerű feladat, elsősorban lélekjelenlétre van szükség.- Fontos, hogy ne blokkoljunk le, ha bukás van. A hajók gyakran kétszázzal mennek, nekünk pedig menteni kell, mert nem áll le a verseny. Bődületes a hangzavar - mesélte. Endre az A hajót vezeti, ami személymentésre szolgál, rajta kívül két búvár és egy mentőorvos alkotja a legénységét. A B hajók műszaki mentést végeznek. Prestige márkájú, kifejezetten mentésre készült hajójuk igen különleges, az elejét le tudják engedni a vízbe, hogy zökkenőmentesen tudják beemelni a hordágyon akár a gerincsérülteket is. A csapat legutóbbi bevetése júniusban volt Rigában, mondta Schubert Endre arra is kitérve, hogy egyre kevesebb a verseny, így a feladat is. Legközelebb - augusztus 15-től - Lengyelországban, Augustówban vetik be a csapatot. A rigai versenyre visszatérve Endre elárulta, hogy hat balesetben hét hajó sérült. A hatórás verseny hetvenedik percénél már túl voltak a harmadik akción. Ezen a versenyen volt egy hajós, aki a szabadedzésen pimaszkodott a mentőhajóval, rendre közel húzott el mellettük beterítve vízzel őket. Ő volt az egyik, akit menteniük kellett. Természetesen Endréék munkája nem veszélytelen, ha van erre lehetőség, a pályán várakoznak, hogy mielőbb ott legyenek, ha baj van. Általában az első nagyobb kanyarhoz közel helyezkednek el, mert a legtöbb bukás a „helyosztó” kanyarokban van. Amikor látják, hogy a versenyző borul, nincs idő gondolkodni, azonnal indulni kell. Ugyanúgy, ha rádión kapják a jelzést, hisz’ a pálya teljes hosszát nem mindig látják be. A hajóvezetőre rendkívüli teher hárul, hiszen ügyelnie kell saját legénysége és mások épségére még akkor is, ha épp háborog a víz. A száguldó hajók között manőverezve a lehető leghamarabb oda kell érniük, kihozni a gyakran eszméletlen sérültet. Ekkora sebességnél olyan, mintha betonon buknának, és a hajó ugyan nem tud elsüllyedni, de a pilóta könnyen víz alá kerülhet, ilyenkor minden késlekedés végzetes lehet. Ha többes ütközés történik, nagy felelősség eldönteni, melyik sérültet emeljék be elsőnek a katamaránba.- Ha Rigában nem vagyunk ott, nem minden pilóta éli túl a borulást - jegyezte meg Schubert Endre. Olyan motorcsónakverseny pedig nincs, ahol ne lenne bukás. Nincs olyan verseny se, ahol a mentőcsapat ne lenne veszélyben. Schubert Endre ennek ellenére nem érez félelmet és szereti ezt a munkát, amit egyébként társaival önként, ellenszolgáltatás nélkül végez. Vida Tünde 10 ■ Paksi Hírnök, 201Jráugu$ztus 8.
