Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-08-09 / 15. szám

Kincsek a talpunk alatt Gyógypatika réten és erdőben. Egykor nem kellett messzire mennie annak, aki ízületi, re­umás panaszaira vagy éppen a felfázás kezelésére keresett ter­mészetes gyógymódot. Csupán nyitott szemmel kellett járnia, hiszen egy mezőn, virágos réten vagy akár az árokparton állva is felfedezhette, mennyi hasznos, értékes tápanyagot tartalmazó növény vesz körül minket. Az Ürgemezőn járva én is szinte azonnal belebotlottam a gyulla­dásokat orvosló cickafarkba, de meg kell valljam, nem tudtam volna, milyen kincsre leltem, ha nem szegődik társamul a tú-Kornistárnics - mindent a szemnek, semmit a kéznek! Az Ürgemezőn csak gyönyörködni szabad a flórában. rán Sáfrány Szilvia, az Ökocsiga Közhasznú Egyesület titkára. Az­óta, hogy 14 évvel ezelőtt Paksra költözött, szívügyének tekinti a természet védelmét és ismeri a láprét minden egyes gazszálát. Gazszálnak egészen addig látja az ember, amíg nem ismeri meg, milyen értékek között lakik. Szakavatott túravezetőm szinte méterenként hajolt le valamihez ecsetelve annak jótékony hatása­it és számba véve a városhatár­ban elterülő természetvédelmi terület ritkaságait. A gyönyörű és védett kornistárnics például, amely éppen most a nyár végén nyílik és hasonlít a harangvirág­hoz, régen a tüdőbaj hatékony ellenszereként bizonyított. Az itt fellelhető fűszer- és gyógynö­vények sorát szinte képtelenség lenne számba venni, úgy, ahogy a ritka növényfajokat is. Ezek közül jelentőségében kiemelke­dő az országosan is ritkaságnak számító apró nőszirom, ugyanis az Ürgemezőn található meg az egyik legnagyobb tömegben. Az értékes homokterületek különle­ges színfoltjai a kosborok, ame­lyek orchideafélék, ezek közül hazánkban számos megtalálható vadon és mindegyik védett vagy fokozottan védett, ahogy a kúszó zeller is. Az Ürgemező észak­­nyugati felétől nem messze ta­láljuk a Cseresznyési-lápréteket, ahol több védett növényfajunk is szép számban él. Ezek egyike az országunkban ma már erősen megritkult fehérmájvirág. És ne feledkezzünk meg az állatvilágról sem: a papagáj színeivel hódító gyurgyalagot, ami idén az év ma­dara, túránk során is hallottuk, de itt él még egyebek mellett az egerészölyv és a tövisszúró gébics is, amely saját spájzot rendezett be az Ürgemezőn, meséli Szilvia. Amit a madár nem tud azonnal elfogyasztani, azt feltűzdeli a ga­lagonyák töviseire vagy éppen a gazdaságok szögesdrótjaira. Ha a mezőn járva sétánk során sze­rencsénk van, játékos, sajátosan füttyögő ürgéket is megpillant­hatunk. Ez azonban ritkán ada­tik meg, mert az állatok a ter­mészetvédelmi terület gyakran felzavart csendjében általában rejtekükbe menekülnek. Ugyanis nagy a forgalom az Ürgemezőn. Sétánk során több mint tíz autó haladt el mellettünk, de a szabá­lyok ellenére quadosok, vitorlázó repülősök, motorosok, lovasok is előszeretettel választják ezt a területet a kikapcsolódásra. Amennyiben viszont nem a ki­jelölt csapásokat választják köz­lekedésre, nagyobb kárt tesznek a védett növényekben, mint az itt legeltetett állatok, hívja fel a figyelmet Sáfrány Szilvia. Azért, hogy az egyesület közelebb hoz­za és megismertesse az embe­rekkel az Ürgemező avatatlan szem számára rejtett értékeit, négy évszakos tematikus tú­raprogramot tervez. Emellett folyamatosan fejlesztik a terü­let tanösvénytábláit, szerveztek természetőrképzést, télen gon­dozzák a madárodúkat, a gye­rekeknek pedig a honlapjuk­ról letölthető memóriajátékot készítettek. A város lakóinak egyre jelentősebb része veszi előszeretettel birtokba a terü­letet. Sokan sétálnak, futnak erre, rendszeresen szerveznek ide nordicwalking-túrákat is. Aki nyitott szemmel jár, nem csupán az Ürgemezőn sétál­va fedezheti fel Paks helyi vé­dettségű természeti értékeit: mindennap elhaladhat a Paksi Városi Múzeum előtti több száz éves eperfa vagy a Duna-parti gesztenyesor, illetve a Táncsics platánosa mellett. A kompki­kötőnél találkozhat gémekkel, sőt még jégmadárral is, vagy a természetvédelmi területek címermadarával, a kócsaggal. Ezzel a cikkel is ajánljuk felfe­dezésre a kirándulóknak Paks és az Ürgemező ismeretlen te­rületeit, amelyhez szakértők se­gítségét is kérhetik. Az egyesü­let honlapja: okocsigaegyesulet. mindenkilapja.hu.-matus-

Next

/
Thumbnails
Contents