Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-08-09 / 15. szám

Bibliáról óvodásoknak Óvodások ismerkedtek a Bibliával Duna­­kömlődön - ez önmagában nem lenne új­donság, hiszen heti rendszerességgel tarta­nak hittanórát a gyerekeknek a tanévben, ám ez alkalommal napközis táborban nyí­lott erre lehetőségük. A tábort a plébánia és a Napsugár Óvoda helyi tagintézményének munkatársai együtt valósították meg, a pé­csi püspökség támogatásával. Dr. Udvardy György, a Pécsi Egyházmegye főpásztora minden esztendőben támogat kü­lönböző programokat az egyházmegyében. Amikor felmerült az óvodásoknak szóló hit­tantábor ötlete, Fitt Szabolcs dunakömlődi plébániaigazgató pályázott a támogatásra és segítőket is talált a megvalósításához felesége, Fitt Szabolcsné Pach Éva tagóvoda-vezető és Ficzi Teréz dajka személyében, így tizenhárom kisgyermek részvételével megrendezhették a tábort. Minden nap egy keresztény szimbó­lumról szólt, az első témája a hajó volt, majd a hal, a kenyér, a templom és a bárány követ­kezett. Az óvodások megismerhették a hozzá­juk kapcsolódó bibliai történeteket, készítettek hajót, halat rajzoltak, horgásztak, kenyeret da­gasztottak, beszélgettek a templom szerepéről, az illendő viselkedésről a szent helyen, és arról is, hogy mit jelképez a szentírásban a bárány. A táborzárást vasárnap tartották, ahol kiállították a táborról készített fotótablót, az igeliturgia vé­gén köszönetét mondtak mindazoknak, akik valamilyen módon segítettek a megvalósítás­ban. A tematikus tábort úgy tervezték, hogy az óvodai szünet első hetére essen, így a szü­lőknek nagy segítséget jelentett. Ez is célja volt a szervezőknek, ám a legfontosabb az, hogy közelebb kerüljenek a gyermekek, a családok Krisztushoz, a katolikus egyházhoz. Az első lé­péseket sikerült megtenni, hiszen a résztvevők sok ismerettel, élménnyel gazdagodtak, illetve volt alkalmuk beszélgetni a gyerekek szüleivel, összegzett Fitt Szabolcs. -gyöngy-Amikor nem a bal a jobb Vajon miért van az, hogyha lerajzolunk valamit, nem lesz olyan, mint a valóságban, ha vi­szont a jobb agyféltekés rajzolás módszerét alkalmazzuk, akkor igen? A választ az agy műkö­désében kell keresni, mondja Bajczi Marianna, aki Zabó Kittivel a közelmúltban tartott négynapos tanfolyamot a cse­­resznyési Puszta Lovasudvar és Vendégház szervezésében. A szakember elmondta, hogy jellemzően a bal agyféltekénket használjuk, ami a logikus, raci­onális gondolkodásért, a beszélt és írott nyelvért, a számolásért, az elemző gondolkodásért fe­lelős, míg a jobb agyféltekéhez olyan dolgok tartoznak, mint a művészi tehetség, a kreativitás, az empátia vagy a képzelet. A rajzolás alapvetően jobb agyfél­tekés tevékenység, ezért ha a bal elnyomja a jobbot, nehezebben megy a rajzolás. A jobb agyféltekés rajzolási mód­szer gyakorlatai (például a fejtető­re állított képek) nem logikusak a bal agyféltekének, nem képes értelmezni azokat, ezért a rajzolás idejére átengedi a dominanciát a jobbnak Ha például azt mond­juk, hogy egy szemet rajzolunk le, a bal agyfélteke működésbe lép és a tanult szimbólumot fogjuk ábrázolni, amely mandula alakú, benne kör, alul és felül szempilla­­vonalkák A bal agyfélteke paran­csa, hogy nem kell részletesebb rajz, hiszen az egyszerű szimbó­lum gyorsan elkészül, és mivel megtanultuk, tudjuk, hogy mi az. A jobb agyféltekés rajzolás lénye­ge tehát, hogy megtanít aktiválni a jobb agyféltekét, legyőzni a bevé­sődött szimbólumrendszert és he­lyette látni a valóságot A módszer elsajátításával bármit valósághűen le tudunk rajzolni, sőt képessé tesz másként látni az életet, így egyfaj­ta önismereti módszer is. -kgy-14 ■ Paksi Hírnök, 2013. augusztus 9

Next

/
Thumbnails
Contents