Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-04-19 / 8. szám

Bemutatkoznak a gyermekorvosok Ahogy az óvoda- vagy az isko­laválasztás, úgy a gyermekor­vos kiválasztása is fontos egy kisgyermekes család számá­ra. Utóbbit jó esetben 14 vagy akár 18 évre választjuk. Annak ellenére, hogy vannak kőbe vésett szabályok, egy-egy gyer­mekgyógyász stílusa, szakmai hozzáállása más és más. írá­sunkban kisgyermekes szülők számára fontos kérdéseket bon­colgatva városunk gyermekor­vosait mutatjuk be. Dr. Egry Tibor a Deák Ferenc ut­cai rendelőben fogadja kis páci­enseit. A rendelés gyorsan, flottul zajlik, a doktor úr katonás rendet tart. Határozott véleményét sem rejti véka alá. A védőoltások te­rén például nemcsak a törvény­ben előírtakat adja kötelező jel­leggel, hanem a Prevenart, amely a gégehurutot, a középfülgyul­ladást, agyhártyagyulladást is okozó pneumococcus baktérium ellen véd. - Van még a gennyes „C” típusú agyhártyagyulladás, aminek 18% a halálozási aránya. Nálam ennek a védőoltása is kötelező. Aki engem választ, ezt tudja - húzta alá dr. Egry Tibor. Mint mondta, minden egyéb esetben, ha a szülő rákérdez, már nyúl is a receptért, mert az nem történhet meg, hogy ő lebeszé­li a szülőket, és kialakul valami szövődmény. A védőoltásokat jó szívvel ajánlja, hiszen gyakorla­tilag nincs mellékhatásuk. Kö­telező védőoltásoknál van olyan hibás szemlélet, hogy a szülő nem akarja, mondván, hogy kül­földön nem kötelező, de aki nem kapja meg, nem mehet bölcsődé­be, iskolába, egyetemre. A csecsemőgondozás másik sar­kalatos kérdése a szoptatás. Ab­ban nincs különbség a nézetek között, hogy aki teheti, anyatejjel táplálja újszülöttjét. Egry doktor szerint hat hónapos korban kell elkezdeni a hozzátáplálást. - Te­héntejet a módszertani levél sze­rint egyéves korig nem adunk. Én másfél éves korig tiltom, ad­dig kettes vagy hármas típusú tápszert kell adni, de aki anya­gilag bírja, annak azt javaslom, hogy hároméves korig menjen. Fejlett országokban is így van, hiszen a női tej háromszor annyi szénhidrátot tartalmaz, a tehén­tej háromszor annyi fehérjét. A tápszerek a két összetevő közötti arányt közelítik - hangsúlyozta. Antibiotikumokat - mint mondta - általában nem ad, mert az esetek nagy részében vírusfertőzés van a láz hátteré­ben. Más a helyzet egyéves kor alatt, mert a kicsik esendőbbek, ezért az esetleges szövődmények miatt gyakrabban alkalmaz an­tibiotikumot. Az alternatív gyógymódokról, homeopátiá­ról nincs jó véleménnyel, nem támogatja alkalmazásukat. - Mondják, hogy kétszáz éve is használták. Igen, de nem volt más - összegzi. Láz esetén nem kell rögtön or­voshoz futni. - El vannak kutyul­­va a szülők, kihúzzák a gyerek popsijából a lázmérőt és máris ott vannak az orvosnál, aki szét­tárja a kezét, mert semmit nem tud mondani - fejtegeti. Magya­rázatul hozzáfűzi, minden fertő­­zéses betegség első tünete a láz, a kardinális tünet 6-10-24 óra múlva derül ki. A lázat csillapí­tani kell, de csak 38 foktól, az alá nem kell lenyomni, mert serkenti a szervezet védekezőképességét. Az enyhe lázzal tartott betegek 3-5 nappal hamarabb gyógyul­nak, mint a többiek. A magas lázat viszont mindenképpen csil­lapítani kell gyógyszerrel és fizi­kális hőelvonással. A lázcsillapító ugyanis - mutatott rá Egry dok­tor - nem viszi le a lázat, csak a „hőközpont termelését állítja le”. A tévhittel ellentétben a fürdetés nem jó, csak a borogatás és a tu­solás, vallja a szakember, mivel hőt csak az átforrósodott szöve­tektől lehet elvonni. A rendelés szervezésével kap­csolatban dr. Egry Tibor úgy tájékoztatott, hogy akut esetek­nél nincs bejelentkezés, érkezési sorrendben fogadja a betegeket, bejelentkezni sportorvosi vizsgá­latra, jogosítvány ügyében lehet csak. A délutáni rendelés sürgős esetekre van, orvost házhoz hív­ni rossz szokás. - Nagyon zokon veszem, tudják rólam - húzza alá. Véleménye, hogy életveszély­től eltekintve nem kell azonnal orvosnak látni a beteget. Telefo­non viszont szívesen ad tanácsot, mobilszámát a váróteremben ki is függesztette. - Éjjel-nappal be van kapcsolva, nagyon sokszor tudok segíteni, van annyi ruti­nom, hogy meg tudjam ítélni, mi a teendő - fogalmazott. Dr. Egry Tibor azt is elmondta, hogy nyugdíjas korú ugyan, de nem tervezi, hogy véget vetne aktív pályafútásának, amíg szellemileg és fizikailag bírja, folytatja a gyó­gyítást. Ez a kérdés még nem aktuális dr. Tajdina Julianna esetében. A doktornő nyolc éve érkezett Paksra, a lakótelepi rendelő­­intézetben fogadja betegeit. A körzete - mint mondja - nem nagy, aminek egyértelmű előnye, hogy marad idő beszélgetni a szülőkkel, akik így sok kérdésük­re választ kapnak és nem állnak tanácstalanul lázas vagy hasme­­néses gyermekük mellett. A dok­tornő hozzátette, ő maga három fiút felnevelt, így anyaként szer­zett tapasztalatait is tudja kama­toztatni. - Nem javaslok mást, mint, amit én is megtettem a gye­rekeimmel - fogalmazott. Azt is elárulta, hogy a minap született meg első unokája. A doktornő Szekszárdról jár be, ám ez abból a szempontból nem okoz hátrányt, hogy a szülők, ha gondjuk van, ne tudnának hozzá fordulni. Mint mondja, hetente kétszer, esetenként háromszor délután is rendel, az azonnali el­látást igénylő esetekkel ügyeletre kell menni. Rendelési idő alatt hívhatják, ha sürgős, az alatt vagy annak végeztével házhoz megy. Egyéb esetben a telefonját ki is kapcsolja, lévén az orvosoknak is vannak személyiségi jogai. A rendelőben előjegyzés alapján hívják be a betegeket a telefonon előre bejelentett időpontban. A gyermekgyógyász szakterülete a fejlődésneurológia, 14 éve foly­tat Szekszárdon szakrendelést. A praxisában lévő gyerekek nyil­ván előnyt élveznek, hiszen szem előtt vannak. (Folytatás a 20. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents