Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-10-19 / 20. szám

A hajdani PAV Videó eleinte csak képújságot sugárzott, ott jelent meg a hirdetés, misze­rint az induló városi tévé adá­sához bemondókat keresnek. Horváth Margit is jelentkezett, és a próbafelvétel után Koós Attila a fülébe súgta: pénteken jöhetsz a felvételre. így lett ő az első bemondó. Feladata a Babits Mihály utcai stúdióban már műsorvezetéssel és stúdió­beszélgetéssel bővült. A munka nem főállás volt, csak adásna­pokon kellett bemenni a szer­kesztőségbe. Ahogy teltek az évek, bővült az adásidő, jöttek a magazinok: kulturális, sport, gazdasági - mikor, milyen fel­adatot bízott Margitra a főszer­kesztő, aki 1996-tól főállású munkatársként dolgozott.- Élveztem, hogy olyan helye­ken és emberekkel forgathatok, ahol és akikkel nem mindenki találkozhat. Szívesen emlékszem a Habsburg Ottóval, Mayer Mi­hállyal, Vágó Istvánnal, Fa Nán­dorral vagy a Nagy Bandó And­rással készült interjúkra, csakúgy a szilveszteri tévés vetélkedőkre vagy a 2000-es évek elején a nagyszabású élő erőműves mű­sorokra - idézi fel emlékeit. 2004 után riporterből riportalany lett: Horváth Margit a polgár­­mesteri hivatal sajtóreferenseként dolgozott öt éven keresztül. Ké­sőbb pénzügyi területen helyez­kedett el, jelenleg az OTP Bank paksi fiókjában lakáshitelezéssel foglalkozik. így bár a tévés éveket követően pályát módosított, az emberekkel való kapcsolattartá­sa, ha kicsit átalakult formában is, de megmaradt.- Átpakolás, vezetékek áthú­zása a városházára, éjszakába nyúlóan ülni a kamera mellett. Majd a testületi ülés végezté­vel visszapakolás a stúdióba szinte teljes sötétségben, néha hidegben vagy hóban. Ez nem panasz, így volt - idézi fel sa­ját szemszögéből a felejthe­tetlen emlékű és hosszúságú képviselő-testületi üléseket ifj. Gutái István, aki okleveles operatőrként 1997-ben kezdett dolgozni a paksi tévében. Ta­nulóidejében Barabás Évi lett a „párja”, a sportesemények forgatása mellett beugróként a riporterkedéssel is ismerke­dett. Később megörökölte a sportmagazint, műsorvezető­riporter lett. Néha sportosként a híradózásba is besegített, majd a szerkesztőségvezetői feladatokkal kellett megbir­kóznia. Természetesen a sport­hoz kötődik az egyik legkedve­sebb története is.- Zalaegerszegre utazott a stáb kosármeccset közvetíteni egy puttonyos Skodával, a tanksap­- Nem volt státusz, nem volt fi­zetés, de mindez nem számított- így indult Dorogi Gabriella pályája még az atomerőmű stú­diójában. Az egykori paksi tévés, aki később a TV2 alapítói közé sorakozott fel, az egyik főállású szerkesztő volt. Amikor az atomerőmű oktató­stúdiójában kitalálták, hogy ha már egyszer adott a technika, miért ne használhatnák ki és működtethetnének televíziót, Dorogi Gabriella is jelentkezett a meghirdetett lehetőségre.- Jó mókának tűnt, és az is lett- meséli a kezdetekről - Arra emlékszem, hogy amikor az első élő adásra mentem, megfo­gadtam: ha túlélem, soha többé nem csinálok ekkora őrültsé­get. Kezem-lábam remegett, és szidtam magam, mint a bokrot. Kellett ez nekem? Azóta választ kaptam a saját kérdésemre: kel­lett - idézi fel a paksi tévés in­dulását. Ma is szívesen gondol vissza rá, amikor ült a reaktor tetején, anyagokat küldhetett az MTV Híradójába, az Ablak című műsorba, vagy amikor dokumentumfilmet forgatott többek között Teller Edével. Dorogi Gabriella 1995-ben az MTV Napkelte című műsorá­ban kezdett el dolgozni. Ami­kor elindultak a kereskedelmi csatornák, a TV2 alapító tagja lett. Tizenöt éve a Napló csa­patát erősíti. Számos díjat és kitüntetést kapott, de számára, mint azt hangsúlyozta, a legna­gyobb elismerés ma is az embe­rek szeretete és bizalma. Koós Attila gyakran megkérdezte tőle, hogy mikor megy már a tele­vízióhoz dolgozni. 1994 után már nem kellett kérdeznie, Pápay Esz­ter szerkesztő-műsorvezetőként csatlakozott a stábhoz, amelynek egészen 1999-ig tagja volt. Ahogy annak idején, ma sem úgy gondol a TelePaksra, mint munkahelyre, hanem mint második otthoná­ra, ahova minden reggel jó érzés volt bemenni. Annál is inkább, mivel a paksi televízió lehetőséget adott arra, ami számára mind­máig rendkívül fontos: az önál­ló, kreatív szellemi alkotásra. így született meg a Kedves hölgyeim című magazin, amely nemcsak nőknek szólt, vagy az a húsvéti műsorba forgatott humoros be­játszás, amelyben öreg hölgynek maszkírozva magát, bevallottan záptojást árult a piacon. Volt, aki vett... Megannyi kedves élménye közül a legemlékezetesebbnek a paksi remetéről készített vizsga­filmjét tartja. Ezzel zárta tanulmá­nyait a Telescholában, ahol egyéb­ként több kolléga is megtanulta a ka kulcsa nélkül. Hazafelé a Ba­latonnál tűnt fel a hiba. Ma sem tudom, miként, de hazaértünk, sőt, állítólag Bán Andris még a porzó tankú kocsival ment haza Madocsára. A csehek nemcsak feltalálták, de le is gyártották a levegővel hajtott Skodát - me­séli. Ifj. Gutái István 2000 nya­ráig dolgozott a televíziónál, akkor költözött Szolnokra, az­óta is ott él családjával. Kezdet­ben a Szolnok televíziónál dol­gozott, majd 2011 júniusában az akkor induló 102,4 Amadeus Rádióhoz került. szakma alapjait. Mivel a történet főhőse a forgatás előtt nem sok­kal elhunyt, a hátramaradó em­léknyomokból rajzolódott ki egy különös ember sorsa. Bár soha nem beszélt vele, bevallása szerint mégis az egyik legmeghatározóbb személy, akivel Pakson töltött évei alatt összehozta a sors. Pápay Esz­ter ma Vácon él, író, újságíró, vala­mint művészetterápiával és alter­natív pszichológiával foglalkozik, előadásokat, tanfolyamokat tart. 2010-ben jelent meg A gyógyszer neve: megbocsátás című könyve. Paksi Hírnök, 2012. október 19. ■ 9

Next

/
Thumbnails
Contents