Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-10-19 / 20. szám

A hajdani PAV Videó eleinte csak képújságot sugárzott, ott jelent meg a hirdetés, miszerint az induló városi tévé adásához bemondókat keresnek. Horváth Margit is jelentkezett, és a próbafelvétel után Koós Attila a fülébe súgta: pénteken jöhetsz a felvételre. így lett ő az első bemondó. Feladata a Babits Mihály utcai stúdióban már műsorvezetéssel és stúdióbeszélgetéssel bővült. A munka nem főállás volt, csak adásnapokon kellett bemenni a szerkesztőségbe. Ahogy teltek az

évek, bővült az adásidő, jöttek a magazinok: kulturális, sport, gazdasági - mikor, milyen feladatot bízott Margitra a főszerkesztő, aki 1996-tól főállású munkatársként dolgozott.- Élveztem, hogy olyan helyeken és emberekkel forgathatok, ahol és akikkel nem mindenki találkozhat. Szívesen emlékszem a Habsburg Ottóval, Mayer Mihállyal, Vágó Istvánnal, Fa Nándorral vagy a Nagy Bandó Andrással készült interjúkra, csakúgy a szilveszteri tévés vetélkedőkre vagy a 2000-es évek elején a nagyszabású élő erőműves műsorokra - idézi fel emlékeit.

2004 után riporterből riportalany lett: Horváth Margit a polgármesteri hivatal sajtóreferenseként dolgozott öt éven keresztül. Később pénzügyi területen helyezkedett el, jelenleg az OTP Bank paksi fiókjában lakáshitelezéssel foglalkozik. így bár a tévés éveket követően pályát módosított, az emberekkel való kapcsolattartása, ha kicsit átalakult formában is, de megmaradt.- Átpakolás, vezetékek áthúzása a városházára, éjszakába nyúlóan ülni a kamera mellett. Majd a testületi ülés végeztével visszapakolás a stúdióba szinte teljes sötétségben, néha hidegben vagy hóban. Ez nem panasz, így volt - idézi fel saját szemszögéből a felejthetetlen emlékű és hosszúságú képviselő-testületi üléseket ifj. Gutái István, aki okleveles operatőrként 1997-ben kezdett dolgozni a paksi tévében. Tanulóidejében Barabás Évi lett a „párja”, a sportesemények forgatása mellett beugróként a riporterkedéssel is ismerkedett. Később megörökölte a sportmagazint, műsorvezetőriporter lett. Néha sportosként a híradózásba is besegített, majd a szerkesztőségvezetői feladatokkal kellett megbirkóznia. Természetesen a sporthoz kötődik az egyik legkedvesebb története is.- Zalaegerszegre utazott a stáb kosármeccset közvetíteni egy puttonyos Skodával, a tanksap- Nem volt státusz, nem volt fizetés, de mindez nem számított- így indult Dorogi Gabriella pályája még az atomerőmű stúdiójában. Az egykori paksi tévés, aki később a TV2 alapítói közé sorakozott fel, az egyik főállású szerkesztő volt.

Amikor az atomerőmű oktatóstúdiójában kitalálták, hogy ha már egyszer adott a technika, miért ne használhatnák ki és működtethetnének televíziót, Dorogi Gabriella is jelentkezett a meghirdetett lehetőségre.- Jó mókának tűnt, és az is lett- meséli a kezdetekről - Arra emlékszem, hogy amikor az első élő adásra mentem, megfogadtam: ha túlélem, soha többé nem csinálok ekkora őrültséget. Kezem-lábam remegett, és szidtam magam, mint a bokrot. Kellett ez nekem? Azóta választ kaptam a saját kérdésemre: kellett - idézi fel a paksi tévés indulását. Ma is szívesen gondol vissza rá, amikor ült a reaktor tetején, anyagokat küldhetett az MTV Híradójába, az Ablak című műsorba, vagy amikor dokumentumfilmet forgatott többek között Teller Edével. Dorogi Gabriella 1995-ben az MTV Napkelte című műsorában kezdett el dolgozni. Amikor elindultak a kereskedelmi csatornák, a TV2 alapító tagja lett. Tizenöt éve a Napló csapatát erősíti. Számos díjat és kitüntetést kapott, de számára, mint azt hangsúlyozta, a legnagyobb elismerés ma is az emberek szeretete és bizalma.

Koós Attila gyakran megkérdezte tőle, hogy mikor megy már a televízióhoz dolgozni. 1994 után már nem kellett kérdeznie, Pápay Eszter szerkesztő-műsorvezetőként csatlakozott a stábhoz, amelynek egészen 1999-ig tagja volt. Ahogy annak idején, ma sem úgy gondol a TelePaksra, mint munkahelyre, hanem mint második otthonára, ahova minden reggel jó érzés volt bemenni. Annál is inkább, mivel a paksi televízió lehetőséget adott arra, ami számára mindmáig rendkívül fontos: az önálló, kreatív szellemi alkotásra. így született meg a Kedves hölgyeim című magazin, amely nemcsak nőknek szólt, vagy az a húsvéti műsorba forgatott humoros bejátszás, amelyben öreg hölgynek maszkírozva magát, bevallottan záptojást árult a piacon. Volt, aki vett... Megannyi kedves élménye közül a legemlékezetesebbnek a paksi remetéről készített vizsgafilmjét tartja. Ezzel zárta tanulmányait a Telescholában, ahol egyébként több kolléga is megtanulta a

ka kulcsa nélkül. Hazafelé a Balatonnál tűnt fel a hiba. Ma sem tudom, miként, de hazaértünk, sőt, állítólag Bán Andris még a porzó tankú kocsival ment haza Madocsára. A csehek nemcsak feltalálták, de le is gyártották a levegővel hajtott Skodát - meséli. Ifj. Gutái István 2000 nyaráig dolgozott a televíziónál, akkor költözött Szolnokra, azóta is ott él családjával. Kezdetben a Szolnok televíziónál dolgozott, majd 2011 júniusában az akkor induló 102,4 Amadeus Rádióhoz került.

szakma alapjait. Mivel a történet főhőse a forgatás előtt nem sokkal elhunyt, a hátramaradó emléknyomokból rajzolódott ki egy különös ember sorsa. Bár soha nem beszélt vele, bevallása szerint mégis az egyik legmeghatározóbb személy, akivel Pakson töltött évei alatt összehozta a sors. Pápay Eszter ma Vácon él, író, újságíró, valamint művészetterápiával és alternatív pszichológiával foglalkozik, előadásokat, tanfolyamokat tart.

2010-ben jelent meg A gyógyszer neve: megbocsátás című könyve.

Paksi Hírnök, 2012. október 19. ■ 9