Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-10-19 / 20. szám

Tévéhez kerülésének története gimnáziumi osztályfőnökéhez kötődik: Ürmös Józsefné ajánlotta Dávid Ildikót az akkori főszerkesztő figyelmébe a ’90-es évek elején. A hőskort élték akkor, hiszen néhány éve indult be a paksi tévé. Külsősként műsorokat konferált fel és híreket olvasott be. Mindez nem tartott sokáig, de kapcsolata az akkori kollégákkal megmaradt, így az újságíróként a Paksi Hírnöknél töltött néhány év után Ildikó főállású tévés lett. Az Egyszer volt címmel az aznapi érdekes évfordulókból összeállított

napi képes összefoglalót követően jöttek a komolyabb feladatok: a híradózás, különféle magazinok, filmek. Ez utóbbiakra nagyon szívesen gondol vissza, hiszen lehetősége nyílt a legváltozatosabb témákban elmerülni: az Atomkorszaktól , ami az erőmű hőskorát dolgozta fel, a Tűzvirág érzést megelevenítő Etűdök táncpróbára című filmig. - Fontos állomás volt az Egymás közt című műsor, ahol nem volt semmi körítés, csak egy fekete háttér előtt én és a beszélgetőpartnerem. Olyan emberek, történetek, sorsok bontakoztak ki a beszélgetés során, amelyekre a mai napig szívesen emlékszem - mesélte el. Hozzátette, a paksi televízió fontos helyet foglal el az életében, hiszen egy néhány éves fővárosi kitérőt leszámítva hosszú időt töltött el itt. A Paksi Hírnök főszerkesztői teendőinek ellátását követően jelenleg sajtóreferensként dolgozik a városházán Dávid Ildikó, ám a mai napig, ha megállítják, és szóba hozzák tévés múltját, jó szívvel gondol vissza arra az időre.

Bárok Péternek első munkahelye volt a paksi televízió, ahol 1997 szeptemberétől 2008 márciusáig dolgozott. Egy évig a stúdióterek berendezése, a műszaki kollégák munkájának segítése töltötte ki mindennapjait. Közben megismerte a televízió működését, illetve az idősebb munkatársak segítségével elsajátította a szakma alapjait. Később új feladatokat kapott, dolgozott operatőrként, vágóként, 2000-től pedig már adásrendezéssel is megbízták. Volt egy időszak, amikor néhányan forgórendszerben vetítették az esti műsort. Mosolyogva idézi fel, amikor egyszer egy idős hölgy betelefonált a televízióba, hogy megtudakolja, mi lesz a filmsorozat folytatásában.

Petya azt mondja, hogy olyan értékeket kapott a televíziónál, amelyekből még ma is profitál. A legfontosabb talán, hogy megtanult kitartóan dolgozni. Az építő kritikák, a sok biztatás, az idősebb kollégák élettapasztalata mind építette őt. Mindig

Szentesi Zoltán számára paksi éveiből amellett, hogy milyen szeretettel fogadta be a város, az a baráti és szakmai kapcsolat a legemlékezetesebb, amely Polgár Andráshoz fűzte. Az alkotópáros munkájának gyümölcse volt a rendszeresen jelentkező Négy keréken című autós magazin és a Mutató gazdasági műsor. Sok élménye fűződik ezekhez, az egyik, amikor Ingolstadtban forgathattak az Audinál. Zoli egy harmadik magazinnak is gazdája volt, Terítéken címmel aktuálpolitikai műsort szerkesztett. Mérföldkő volt a paksi televízióban, amikor elindult a napi híradó. A hétköznap esténként jelentkező hírműsor szervezése és életben tartása szívügye volt. Fontos állomás volt életében, amikor Koós Attila segítségével szakmai kurzusokon vett részt, ahol neves szakemberektől tanulhatott. A mai napig jelen van munkájában az a fajta gondolkodásmód, amelyet ott megismert. Szentesi Zoltán 1995-től 1999-ig dolgozott a televíziónál, ezt követően az MTV-nél a vidéki rovat szerkesztője lett. Időközben teológiát végzett és végül ezt az utat választotta. Visszatérve Paksra két évig a Pünkösdi Gyülekezet lelkipásztoraként munkálkodott. Jelenleg igazgatója a békési székhelyű Cigány Módszertani és Kutató Központnak, amelyet a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziója alapított, valamint az Újbudai Omega Gyülekezet lelkipásztora.

Kárpáti Viktort mindig érdekelte a film- és videotechnika, ezért az érettségit követő útkeresés a városi televízióhoz vezette. Kollégái nyitottan fogadták, és gyakorlati tapasztalataikkal - az egyetemen szerzett elméleti ismereteket kiegészítve - nagyban segítették az operatőri szakma elsajátításában. A paksi évekre visszagondolva a fiataloknak szóló magazinműsorok jutnak először eszébe, külön kiemelve az azokban közreműködő lelkes és kreatív munkatársakat. Hírműsorok készítésében is aktív szerepet vállalt, és a különböző stúdiófelvételek is a mindennapi munkájához tartoztak. Sok emléket őriz a paksi évekből és nemcsak a munkáról, hanem például azokról a vidám, rekreációs összejövetelekről, ahol a társaság „kicsit” elengedhette magát. Az 1996-os kezdést követő nyolcadik esztendőben más irányt vett az élete. Operatőrként pályafutását a Tolnatáj Televíziónál folytatrosszul viselte, ha egy kollégától el kellett köszönnie, hiszen a stábot második családjának tekintette. (A stáb is rosszul viselte, amikor éppen ő volt az, aki elköszönt - a szerk.)

Ma osztályvezetőként dolgozik az MVMI Informatikai Zrt.nél. A cég fő feladata, az MVM csoporthoz tartozó tagvállalatok informatikai igényének kiszolgálása, az információtechnológiai infrastruktúrájuk üzemeltetése, az informatikai alkalmazások fejlesztésének koordinálása.

ta, ahol 2009-ig dolgozott. A televíziós tevékenység mellett figyelemmel követte az internetes kommunikáció fejlődését is, és egyre jobban vonzotta az interaktivitás, amit a digitális média nyújtott. így amikor lehetősége volt az atomerőműben ilyen területen elhelyezkedni, élt vele. Jelenleg digitális tananyagfejlesztőként dolgozik, ami jól illeszkedik érdeklődési köréhez, emellett részt vesz az Atomerőmű újság szerkesztőségének munkájában is.

10 ■ Paksi Hírnök, 2012. október 19.