Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-01-20 / 2. szám

Paksi Hírnök 14 2012. január 20. Globalizáció hangokba öntve Látványos multimédiás kon­­certshow-val köszöntötte az új évet Hatvani Szabolcs. Az újabb Szín-fóniára, amely egyben lemezbemutató is volt, a művelődési központ színháztermében várták az érdeklődőket. Egy évvel ezelőtt rendezte meg első Szín-fónia koncertjét Hat­vani Szabolcs. A zeneszerző idei újévköszöntő koncertjén is érzelmek, hangulatok töltötték be a színháztermet a muzsika és a zenével szerves egységet alkotó fényjáték, vetítés és lé­­zershow segítségével. A kon­certen a paksi imázsfílm zené­je is felcsendült, csakúgy, mint Hatvani Szabolcs most megje­lent lemezén, a Globalizáción hallható szerzemények. - Álta­lában a Föld és a környeze­tünk, ami témaként érdekel, ezt jelenítem meg a zenében. A globalizáció mindig is kicsit megmagyarázhatatlan fogalom volt a számomra, új lemeze­men úgy próbáltam még meg­­foghatatlanabbá tenni, hogy hangokba öntöttem gondolatai­mat - mesélte el a zeneszerző, aki koncertjén a lézershow programozásának, előkészíté­sének feladatát is magára vál­lalta. Az újévköszöntőre Hat­vani Szabolcs vendégfellépő­ket is hívott álladó zenekará­nak tagjai mellett, ők a multi­médiás részért feleltek és az elektronikus hangszereket szó­laltatták meg. Tamásiból ér­keztek a fúvósok és a paksi művészeti iskolából a Came­­o rata Pro Artis vonósegyüttes, 6 valamint Góczán Gábomé | szólóénekes. Aki kíváncsi, hogy mit jelent Hatvani Sza­­° bölcs számára a Globalizáció, az a szerző internetes honlap­ján megtalálhatja a legújabb le­mezt. Dallos Szilvia Díjaztuk őket Második lakcíme a művelődési ház Immár 24 éve adta át a kuratórium el­nöke az első díjakat Paks fiataljainak, az évtizedek során közel 1400 elismerést. A Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány 1988 óta jutalmazza helyi diákok ki­emelkedő teljesítményét, tehetségét. Az egykori díjazottak között már vannak olimpiai, világ- és Európa-bajnok spor­tolók, világot járt művészek, alkotók, egyetemi tanárok, több kötetet megje­lentető költők. Lapunk új rovatában be­mutatjuk az egykori díjazottakat és azt, mi befolyásolta őket a pályaválasztás so­rán, miként teljesültek álmaik, illetve módosultak elképzeléseik. Jelenlegi munkahelyén, a művelődési központ kiskiállítójában vette át első rajz­pályázaton nyert díját még általános isko­lás korában Baracskay Zsanett, aki gye­rekként biztos volt benne, hogy művész lesz. Mindig is a képzőművészetek iránt érdeklődött, és miután egy nemzetközi rajzpályázaton különdíjas lett az alkotása, 2001-ben a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány is díjazta tehetségét. Egyrészt az elismerés, másrészt azok a tanulmányi ismeretek, amelyeket a Balogh Antal ka­tolikus iskolában szívott magába, adtak szárnyat ahhoz, hogy jelentkezzen a kép­zőművészeti főiskola intermédia szakára. - Akkor azt gondoltam, bármi lehet belő­lem, azonban az általam kiszemelt felső­­oktatási képzésre az egész országból csu­pán négy ember nyert felvételt és én nem voltam köztük - árulta el Zsanett. Mivel mindig is nagy álmodozó volt, ez nem törte le lelkesedését és miután a képző­művészet mellett második szerelme a film volt, jelentkezett az esztergomi főis­kola művelődésszervező szakára, ahol filmre is lehetett szakosodni. - Ott jöttem rá, hogy a művelődésszervezést pont ne­kem találták ki - tette hozzá Zsanett. A katolikus gimnáziumban osztályukat má­sodikként indították el, így ifjúsági prog­ramokat illetően nem álltak előttük több­éves hagyományok. Mint mondta, meg­volt a lehetőségük, hogy ezeket ők fektes­sék le, és ehhez teret is kaptak. A szerve­zésnek és közösségi munkának tehát min­dig is élharcosa volt, emellett gyermek­kora minden idejét a művelődési köz­pontban és a moziban töltötte, így amikor három éve állást kapott a házban, tudta, hogy megtalálta a helyét. Mint fogalma­zott, második lakcíme a művelődési ház, ahol nagyon jó közösségre lelt, így gyak­ran szabadidejét is kollégáival tölti. El­árulta, bár ma már ritkán van ideje a mű­vészetnek hódolni, reméli, egyszer saját kiállítását is megszervezheti. A tehetsé­ges paksi fiatal ’92-ben költözött Dunaúj­városból Paksra, és mint fogalmazott, az alapítványtól kapott elismerés segített ne­ki, hogy otthonra találjon a városban és szárnyat adott álmai megvalósításához.-dóra-

Next

/
Thumbnails
Contents