Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-01-20 / 2. szám
2012. január 20. 15 Paksi Hírnök Jó napot, mi újság A tánc számára a levegő Otthonról hozza a tánc szeretetét, amit fiatalkorában csupán hobbiként űzött, mára azonban hivatásává vált. Krausz Ádám vallja, hogy a táncra fordított idő többet hoz az emberek életébe, mint amennyit visz: tiszteletet, bizalmat, viselkedéskultúrát, törődést, egymásra figyelést, esetenként pedig pótolhatat- J lan élményeket egy pár-J kapcsolatba. ? Majdnem a Mikulás hozta a családba 1967 telén. A hagyományosan sváb településen, Györkönyben nevelkedett, ott is végezte az elemi iskolát. Falusi gyerekként természetes volt számára, hogy mielőtt lakodalomba vagy bálba megy, a szülőkkel, nagyszülőkkel begyakorolja a táncokat, hogy szégyenben ne maradjon. Rádiót hallgatva sajátította el a táncos mozgáskultúra alapjait és az ehhez kapcsolódó illemszabályokat. Középiskolásként elkerült Szekszárdra, majd Budapesten a Bánki Donát Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait általános gépész szakon. A főiskolai kollégiumban egy zenekar kezdeményezésére fogtak bele egy rock ’n’ roll klub megszervezésébe, amire óriási volt az érdeklődés: fiúkollégium dacára csak úgy tolongtak a lányok, a klubfoglalkozásokra jelentkezők sora az utcán kígyózott. - A videódiszkó időszakában ez még így ment, élő zenekarral. Abban az időben a kultúrházakban még táncos teadélutánok voltak, teljesen más volt az akkori világ, most éjfél előtt fel sem hangosítják a zenét a diszkóban - mondta Krausz Ádám. A főiskolai tanulmányok befejeztével hiába tért vissza Paksra, a tánc továbbra is Pesthez, illetve Dunaújvároshoz kötötte. Bár ’90- ben még csábította a pesti élet, visszavolt a katonaság, így ennek kapcsán, no meg szülői kérésre tért vissza Paksra.- Engedtem a csábításnak, hiszen e mellett szólt a kényelem, az atomerőműben volt munkahely, nem kellett kilincselni Pesten - tette hozzá. így került az atomerőmű költségtervezési osztályára, ahol pályakezdőként teret kapott, de nem sikerült az atomerőműben letöltenie a katonaidőt, Kalocsára került harckocsizónak. Egy év szolgálat után, ’91-ben tért vissza az erőműbe, és akkor született meg benne egy helyi tánciskola ötlete, amelynek alapítása kapcsán a művelődési házban partnerre talált. Kezdetben az Erzsébet Szálló báltermében indultak tanfolyamok, amelynek alkalmain 70-100-an is megfordultak. A ’90-es évek elején azonban Krausz Ádám nem csupán tánciskolákat, hanem úgynevezett Teddy bárokat is szervezett barátaival, ahol darts, rulett, sőt még egérfuttató is volt. Csodálkozó arckifejezésemre beszélgetőpartnerem nevetve magyarázta: egérpályákat építettünk, ahol futtatni és fogadni lehetett rájuk. Bár magánélete az ezt követő időszakban válságba került, a tánc nem szünetelhetett, a megyében egyre több helyen, többek közt Tolnán, Györkönyben, Németkéren, Nagydorogon és Szekszárdon is oktatott. Ma már nem nyüzsög ennyire, a tanítást öt éve hárman, Alpek Imrével és Alpekné Mihalik Andreával közösen végzi. - Elérőm gyermekem született, a legidősebb és legfiatalabb között csupán három év a különbség, így van elfoglaltság - árulta el Ádám. Az egykori ötlet sikerét, a paksi táncklub megalapítását igazolja, hogy húsz év óta egy esztendő sem telt el tánctanfolyam indítása nélkül a városban. A Társastánccal a paksi diákéletért Alapítvány keretei között működő Duna Party Táncklub gőzerővel üzemel, a tanfolyamok mellett bárki látogathatja a kéthavonta megrendezésre kerülő táncesteket, nyári programokat, illetve a társaság farsangi bálját, ami idén február 4-én lesz. Azonban a tánc szerepe két évtized alatt nagyon megváltozott, vallja a tréner. - A probléma az, hogy nem veszik elő a táncot az emberek. Egyre kevesebben ismerik, egyre kevesebben adják át a gyerekeiknek, elfelejtik, hogy ez mit adhat, miből maradnak ki: társaságból, az egymásra való odafigyelésből, a kommunikáció e különleges formájából - fogalmaz Krausz Ádám. A társastánc sokkal több, mint zene és mozgás: a mai világban nő és férfi számára is feszített a munkatempó, leghamarabb este kilenckor indul a magánélet, ami hosszú távon nem épit egy kapcsolatot. Csupán az a lendület viszi egy darabig, amit előtte az ember beletett. De ha vannak közös élmények, ahol egymásra lehet találni, egy pillanatra víz fölé tudunk kerülni, levegőhöz tudunk jutni - ez a tánc. Matus Dóm
