Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-08-24 / 16. szám

Hatásos eszköz a gyorsított eljárás

Az elmúlt két évben több mint háromszorosára nőtt azon esetek száma, amikor kevesebb mint 30 napon belül bíróság elé állította az elkövetőt a rendőrség. A nyár folyamán a megszokottnál is több sikeres akciót hajtott végre a Paksi Rendőrkapitányság, ennek hátteréről kérdeztük Kuti István rendőrkapitányt.

Régóta keresett csalókat kaptak el a Paksi Rendőrkapitányság munkatársai a minap Pakson. Még tavaly áprilisban érkezett bejelentés arról, hogy két nő egy 73 éves paksi férfi jóhiszeműségét kihasználva bekéretőzött a lakásába, szóval tartották az ottlakót, s miután elaludt, ellopták a bankkártyáját és három alkalommal is emeltek le pénzt a számlájáról összesen 95 ezer forint értékben. Természetesen a tolvajok a készpénzt sem hagyták a tárcájában, így összesen 105 ezer forintot lovasítottak meg a tulajdonostól. Mivel a nyomozás során olyan személyi és tárgyi bizonyítékokat nem sikerült felkutatni, amelyek alapján az elkövetők kilétére fény derülhetett volna, a rendőrség tavaly augusztus 2-án felfüggesztette az eljárást. Az ügy a közelmúltban újra terítékre került annak köszönhetően, hogy a két nő személyét összefüggésbe hozták más bűncselekmény

elkövetésével is. Miután az idős férfi fényképről felismerte a két elkövetőt, kihallgatták őket és a 29, valamint 37 éves bátmonostori nő beismerte tettét. - A felfüggesztett nyomozásokat elévülésig újra és újra elővesszük, ha bármilyen halvány reménysugár él az elkövetők személyének felderítésével kapcsolatban - mondta el lapunknak Kuti István rendőrkapitány. Ez esetben az adattárakban kutatva és más hatósági szervekkel együttműködve tudták leszűkíteni a gyanúsítottak körét, egy másik kirívó eset kapcsán pedig a lakossági közreműködés segített az ügy gyors felgöngyölítésében. A közelmúltban érkezett bejelentés a paksi kapitányságra, hogy egy férfi fiatalkorúak előtt végzett önkielégítést a Duna-korzón. A kollégák még a helyszínen elfogták, majd kihallgatták az 50 éves osztrák állampolgárságú férfit és gyorsított eljárás során bíróság elé állították. Erre olyan esetekben van lehetőség, amikor minden bizonyítási eszköz egyszerre rendelkezésre áll. Ekkor a gyanúsított a kihallgatást követő 30 napon belül bíróság elé állítható, mondta el a rendőrkapitányság vezetője. Az elmúlt két évben a gyorsított eljárások száma jelentősen nőtt, a korábbi 5-10-hez képest évi 30-40-re. A legjobb elrettentés, ha minél hamarabb bíróság elé kerül egy elkövető, véli Kuti István hozzátéve, a rendőrségnek van is kapacitása arra, hogy minél hamarabb ki tudja vonni a forgalomból a bűnelkövetőket. Az utóbbi időben erősítettek a közterületi jelenléten: a városvezetés és a lakosság kérésére a gépkocsis járőrszolgálat mellett hétvégén és éjjel is rendelkezésre áll gyalogos szolgálat, illetve délelőttönként a buszmegállókban, ami megfelelő elrettentésnek bizonyul. A hatékonyság az úgynevezett piti lopások esetében is javult. Noha a szabálysértési törvény változása kimondja, hogy 50 ezer forint alatt csupán szabálysértésről és nem bűncselekményről van szó, az állampolgárok oldaláról a kis értékű károkozás sem bagatell ügy. A rendőr alezredes szerint a paksiak ingerküszöbe a jogsértések kapcsán igen alacsony, ami a hatóság számára is motiváló: szavai szerint garantálják, hogy minden esetet ugyanolyan körültekintően kezelnek és mindent elkövetnek, hogy bármikor, bármely napszakban megbukjanak az elkövetők. MD

Öt évet kaphat a paksi sikkasztó

Egy állítólagos befektetés reményében kölcsönzött magának gyengén prosperáló cégétől 60 millió forintot egy paksi gazdasági társaság vezetője, majd eltűnt a cég hitelezői elől. A csalót öt év szabadságvesztéssel is büntetheti a bíróság.

Az ügy főszereplője egy paksi székhellyel rendelkező gazdasági társaság, amelynek éves beszámolójából látható volt, hogy egyre rosszabbul megy a bolt, a cég vagyonát már bőven meghaladták a vele szemben fennálló követelések, ami az adóhivatal érdeklődését is felkeltette. A. I., a kft. felelős vezetője jól láthatta, merre tart az általa vezetett cég, de újabb nagy üzlet reményében külföld felé akart nyitni. Az ügyvezető 60 millió forint kölcsönt vett fel a láthatóan rosszul működő vállalkozástól

(azaz tett a cég kasszájából a saját zsebébe) azzal a megkötéssel, hogy a kölcsön összegét egy Mongóliában működő gazdasági szervezettel közös üzletbe köteles fektetni. Az ügyvezető a kölcsönszerződés alapján több részletben vette fel az összeget, majd az utolsó részlet után mint adós és mint a vállalkozás felelős vezetője szerződést kötött, hogy tartozását egy mongol gazdálkodó teljes egészében átvállalja. Az ügyvezető így jelentős tehertől szabadult meg, a vállalkozás működése azonban teljesen ellehetetlenült, tájékoztatta lapunkat az esetről dr. Borsi Csaba pénzügyőr őrnagy. Az üzleti partnerek és az adóhatóság együttes követelése a társasággal szemben megközelíti a 61 millió forintot, miután pont ekkora vagyon került az ügyvezető zsebébe, árulta el a NAV Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóság Tolna megyei Osztályának osztályvezetője. Az ügyvezető tettével meghiúsította a hitelezők (partnercégek, adóhatóság) kártalanításának lehetőségét, így most a felszámolási eljárás során meg kell találni azokat a vagyonelemeket, amelyek alkalmasak lehetnek a tartozások kielégítésére, közölte Borsi Csaba. A Szekszárdi Városi Ügyészség a nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján vádat emelt csődbűncselekmény elkövetése miatt az ügyvezető ellen, aki elmarasztaló ítélet esetén ötévi szabadságvesztéssel is büntethető. Lapunk nem hivatalos forrásból úgy értesült, sem a büntetés végrehajtása, sem az elsikkasztott összeg behajtása nem lesz egyszerű, ugyanis a vállalkozó elhagyta Magyarországot, kft.-jében pedig annak tartozásaiért saját vagyonával nem felel. -md-8 ■ Paksi Hírnök, 2012. augusztus 24.