Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-08-24 / 16. szám

Teljesült a csámpaiak vágya, feloldják az építési tilalmat Csökkentette a paksi atomerőmű bizton­sági zónáját a nukleáris hatóság, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója számára pedig kijelölte a biztonsági övezetet az Országos Atomenergia Hivatal. Fichtinger Gyula fő­igazgató-helyettes tájékoztatott arról, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően az érin­tett létesítmények üzemeltetői, azaz az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Radioaktív Hul­ladékokat Kezelő Kft. tett javaslatot a kiter­jedésre, majd az eljárásrend szerint elemzés, értékelés készült, beleértve az érintettek vé­leményének kikérését is. Mindkét nukleáris létesítmény esetében 500 méter alatt van az a határ, ahol garantálható a lakosság védel­me normál üzem esetén, illetve a létesítmény védelme. Ám miután a törvény minimálisan 500 métert ír elő, ezt figyelembe véve jelöl­ték ki az övezetet. Nem szabályos körről van szó, mert számításba vettek olyan épületeket, berendezéseket, amelyek a biztonság szem­pontjából fontosak, és ezekhez igazították a határokat. A jövőben kötelező és rendszeres lesz az övezet nagyságának felülvizsgálata, ezt a tízévente esedékes időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében végzik majd el, fej­tette ki Fichtinger Gyula, hozzáfűzve, hogy soron kívüli módosításra is van lehetőség, amennyiben akár a környezetben, akár a létesítmények valamelyikében jelentős vál­tozás történik. Ilyen lehet például a bővítés. Azokon a területeken, amelyek most „felsza­badultak”, megszűnik minden eddigi korlá­tozás, így az építési tilalom, amely a két, a Duna túlsó partján fekvő település mellett Csámpát sújtotta eddig. Dr. Blazsek Balázs, Paks város címzetes fő­jegyzője azt mondta, a nukleáris hatóság a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál ké­relmezte, hogy a paksi és kalocsai körzeti földhivataloknál kezdeményezzék az építési tilalom és más korlátozások törlését. Ez a lakosságra semmilyen terhet nem ró. Azt, hogy mely ingatlanok tartoznak a jövőben a biztonsági övezetbe, az OAH határoza­tának melléklete tartalmazza, tette hozzá. Hogy ezekre milyen korlátozások lesznek érvényesek, arról az Országos Atomenergia Hivatal a többi illetékes hatósággal közösen dönt. A többieket - azaz, amelyek az ötszáz és háromezer méteres távolság közé esnek - felmentik az eddigi korlátozások alól. Mint azt dr. Blazsek Balázs mondta, az atomtörvény módosítása tette lehetővé a felülvizsgálatot. Hozzáfűzte, hogy megvál­tozott a biztonsági filozófia is, hiszen a há­rom kilométeres kiterjedés még azt sugallta, mintha az atomerőmű jelenléte valamilyen veszélyt jelentene a közvetlen közelében élőkre, most viszont a rendező elv az, hogy a létesítmény védelmét garantálják azzal, hogy szabályozzák a közelében zajló tevékenysé­get. A jegyző szerint ez nagy könnyebbség a csámpaiaknak, hiszen immár elhárulnak az akadályok a házak tetszőleges bővítése, épí­tése előtt, ingatlanjaik felértékelődnek, vélte a jegyző. Arra a felvetésre, hogy az eddigi korlátozás ellenére Csámpán jelentős fejlő­dés történt, utak, parkok, vízelvezetők épül­tek, a jegyző úgy reagált, hogy a tilalom a huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas épületek bővítését, építését nem tette lehető­vé, az ilyen jellegű beruházásokat igen. Azt is hozzáfűzte, hogy a lakossági beruházások mellett az ipariak megugrásával is számol, hiszen bővülhet az ipari övezet is. A csámpai közösség az atomerőművet egyöntetűen elfogadja, fogalmazott Feil Jó­zsef, aki a kérdésre, hogy milyen hátrányai vannak, inkább az előnyeit kezdte sorolni, a munkalehetőségekkel kezdve. Mint mondta, a biztonsági övezetnek viszont kedvezőtlen hatása volt. Ahogy felidézte, egyszer híre ment annak, hogy a biztonsági övezetből mindenkit kitelepítenek. Ez nem történt meg, maradtak ők is, maradt a zóna is, ami­nek az idő múlásával ismerték fel leginkább a hátrányát. Legnagyobb csapás az építési ti­lalom volt, hangsúlyozta.- Több ház nincs feljavítva, romos állapotba került, nem lehetett eladni, a lakosság csök­kenését is maga után vonta - fogalmazott. Ahogy telt az idő, kissé enyhült a szigor, sze­met hunytak felette, ha valaki „megtévedt”.- Éreztük, hogy erre semmi szükség nincs, és amikor a külső településrészi önkormány­zat megalakult, közösségben is tudtunk gondolkodni, egyre többet beszéltünk róla - árulta el Feil József. Ennek aláírásgyűjtés lett az eredménye, amellyel azt szerették volna elérni, hogy a zónát szűkítsék le úgy, hogy Csámpa ne essen bele. Hogy ennek volt-e hatása vagy sem, azt Feil József nem tudja, azt viszont igen, hogy amikor az utcane­veket, házszámokat bevezették, számoltak azzal, hogy fejlődik a településrész, az üres, építésre alkalmas telkeket is számításba vet­ték, arra gondolva, hogy feloldják a tilalmat. Most, hogy ez a küszöbön áll, bíznak ab­ban, hogy lesz hatása. - Reménykedünk és várjuk, hogy lesz kedve az embereknek ide­települni, házat építeni, telephelyeket létesí­teni, főleg, ha az erőmű bővítését elindítják. Bízunk benne, hogy egyre jobb és jobb lesz itt a környékünkön - húzta alá a részönkor­mányzati képviselő.-vf-Paksi Hírnök, 2012. augusztus 24. ■ 7

Next

/
Thumbnails
Contents