Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-01-20 / 2. szám
2012. január 20. 7 Paksi Hírnök Érmekkel tértek haza Temerinből a borosgazdák A korábbiakhoz hasonlóan idén is remekeltek a paksi borászok a Temerinben rendezett Vincenapi borversenyen. A nemzetközi mustrán a legsikeresebb a Fabro Pince volt, tájékoztatott Polgár Zoltán. Arról is beszámolt, hogy a Paksi Hegyközség képviselői ezúttal is kivették részüket a bírálatból. A múlt szombati versenyen hatan vállaltak szerepet borbíróként: Keller János, Kovács Sándor, Hoós László, Fehér József, Polgár Zoltán, valamint Spiesz József. A vajdasági város kertbarát köre által tizenötödik alkalommal megrendezett borversenyen 14 bizottságban 74-en 614 mintát bíráltak. Mind a versenyzők, mind a zsűri tagjai Szerbiából, Romániából, Horvátországból és Magyarországról érkeztek, mondta el Polgár Zoltán. A paksi-dunakömlődi borosgazdák temerini villámlátogatásának eredménye: négy oklevél, ugyanennyi bronzérem, kilenc ezüst, tizenhárom arany és egy nagyarany. Utóbbit a Fabro Pince 2009-es cabemet sauvignonja érdemelte ki 97,4 ponttal a lehetséges százból. A Fabro Pincészet még öt arany és egy ezüst birtokosa lett. Fehér József három, Mayer István kettő, Hanuszka Sándor kettő, Mayer Antal egy arannyal gyarapította a paksi érmeket. Polgár Zoltán hozzáfűzte, a fehérborok versenyében is elhoztak egy aranyat annak köszönhetően, hogy Tomolik János bölcskei borásztól is vittek mintákat a megméretésre. Ezek egyike, egy sauvignon blanc 96,4 ponttal nagyaranyat, a másik is arany minősítést kapott. -vt-Elhunyt L. Németh Erzsébet M IJanuár 14-én, életének 66. évében türelemmel, méltósággal viselt súlyos betegség után elhunyt L. Németh Erzsébet Babits-díjas költő, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese, lapunk egykori munkatársa. L. Németh Erzsébetet a szövetség saját hallottjának tekinti. Hamvasztás utáni búcsúztatása január 30-án 13 órakor lesz a paksi Kálvária temetőben.- Hogy mi a legkedvesebb szolgálat? A munkám a világszövetségben - nyilatkozta L. Németh Erzsébet 2011 áprilisában a Paksi Hírnökben. - Olyan harcostársakat, olyan csodálatos embereket ismertem meg, akikre nyugodtan merem bízni akár az életemet is, egyformán látjuk a világot, egyformán gondolkodunk. Ez ajándék. Ne vedd nagy szónak, de nekem nagyon fontos a hazám, nagyon fontos a magyarságom. Azt hiszem, mi annyira kivételes örökséget kaptunk a sorstól, hogy mindent kibírunk, mindent túl tudunk élni. Átok-e vagy áldás, amit a sors nekem szánt? A mélységes hit az, ami átsegít mindenen. Magdi nénit köszöntötték Karácsonykor ünnepelte 90. születésnapját Weisz Pálné Tomolik Magdolna. A családtól és a házbéliektől kapott csokor mellé az új év első napjaiban egy harmadik került: Hajdú János polgármester és Teli Edit alpolgármester látogatta meg Magdi nénit. A város szépkorú polgárának a miniszterelnök üdvözletét és ajándékát vitték el, megtoldva két, Paksról szóló könyvvel. Egyik Magdi néni valamikori J munkahelyéről, a konzerv- J gyárról szól. A Tomolik család történetét egészen az 1710-es évekig felkutatta Magdi néni unokahúga, Szabóné Tomolik Teréz. Ő, a testvérek gyerekei, unokái jelentik Weisz Pálné számára a családot. Férjét 1984-ben veszítette el, gyermeke nem született, ami a sors különös kegyetlensége, hiszen imádta a csemetéket. - Mindig oda mentem szolgálni, ahol gyerekek voltak, mert nagyon szerettem őket - mesélte. Tizenkét gyermek közül az utolsó előttiként született, ma azonban már egyetlen testvére sem él. Néhány éve ő is elhagyta Liget utcai családi házukat és társasházba költözött, ami nagyon barátságos, de Magdi néni számára nem az igazi. Bár betöltötte már 90. évét, ma is tevékeny, jó egészségnek örvend, és nem akadály számára az sem, hogy második emeleten lakik. Két-három naponta maga megy vásárolni, sütnifőzni is szokott, sőt - mint mondta - néha még kézimunkázni is. Jó egészségét szavai szerint annak köszönheti, hogy rengeteget kerékpározott. Ezt ma már nem teszi, 82 esztendős korában ugyanis kisebb baleset érte, ezért a család „eltiltotta” a kerékpározástól. A város vezetőit örömmel fogadta Magdi néni, szívesen mesélt a gyerekkoráról, a cselédévekről, a mindennapjairól. -vida-
