Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-01-20 / 2. szám
Paksi Hírnök 8 2012. január 20. Mozgalmas év előtt az OAH A paksi atomerőmű biztonságos, semmilyen azonnali intézkedésre nincs szükség, állapította meg az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a Nemzeti Jelentésben, amelyet a paksi atomerőműben zajlott célzott biztonsági jelentésről az Európai Bizottságnak megküldött. A beérkezett jelentéseket, beleértve a paksi atomerőműre vonatkozót is, nemzetközi felülvizsgálatnak vetik alá a következő hónapokban, a munkában magyar szakemberek is részt vesznek - minderről sajtótájékoztatón számolt be az Országos Atomenergia Hivatal Budapesten. Ugyanitt mondták el azt is, hogy a hatóság megkezdte a paksi atomerőmű egyes blokkjára vonatkozó üzemidő-hosszabbítási engedélykérelem értékelését. Fichtinger Gyula megbízott főigazgatóhelyettes (képünkön) ennek kapcsán elmondta, hogy van bizonyos késedelem, így az üzemeltetőnek 2012-re is maradtak teendői. Hozzáfűzte: erre az évre maradt egyes berendezések minősítése, bizonyos kifáradási- és élettartamszámítások, illetve alkatrészek cseréje. Ezek a paksi atomerőmű ütemtervében szerepelnek, és elvégezhetők év végéig, de arra is van lehetőség, hogy feltételekkel vagy korlátozással adja meg az engedélyt a paksi atomerőmű 1-es blokkjának további üzemeltetésére a hivatal a követelmények nem teljesülése, valamilyen hiányosság vagy elégtelenség esetén. Az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, dr. Rónaky József azt mondta, hogy mozgalmas, a fukusimai események által uralt év után 2012-ben is sok teendője lesz a nukleáris hatóságnak. Az atomerőmű üzemidő-hosszabbításának engedélyezése mellett az OAH-nak fel kell készülnie az új blokkal kapcsolatos teendőkre is. Az a munka már 2009-ben, a parlamenti döntés után elkezdődött, de idén fontos állomáshoz érkezik. - Az új blokkokkal kapcsolatos követelményeket magas szintű jogszabályban, kormányrendeletben kihirdetett nukleáris biztonsági szabályzatkötetekben fogják megjeleníteni. Az új blokkra vonatkozó tender kiírása előtt ki kell dolgozni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetés szabályait, mert ez egy jelentős költségelem, fontos, hogy már a beruházás során tudjanak számolni vele. Fel kell készülni a telephelyengedély kiadására is, hiszen az erre való igény még a blokktípus kiválasztása előtt beérkezhet, azt követően, ha megszületik az új blokk építésére vonatkozó, megfelelő szintű döntés. Vida Tünde Az atomerőmű a KNPA fő befizetője Megközelíti a 200 milliárd forintot a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban radioaktív hulladékkezelésre felhalmozott összeg. Az atomtörvényben megfogalmazottak szellemében az atomenergia azon alkalmazói fizetnek az alapba, akiknél radioaktív hulladék keletkezik. A legnagyobb befizető a paksi atomerőmű, amely a hulladék és a kiégett fűtőanyag kezeléséhez, illetve a létesítmény majdani leszereléséhez szükséges minden költséget befizet. Az alap mechanizmusa olyan, hogy ezek teljes költségét az erőmű fizeti be, tájékoztatott dr. Rónaky József főigazgató. Az alapot kezelő Országos Atomenergia Hivatal vezetője leszögezte, az állam nem pénzügyileg támogatja az alapot. Annak, hogy mégis megjelenik a költségvetésben egy költségvetési támogatásnak nevezett, jelentős, többmilliárdos tétel, az az oka, hogy az állam garantálja az alap értékállóságát. - Ha ez nem ilyen elkülönített állami pénzalap lenne, hanem befektetésen nyugvó, állami felügyeletű magánalap, mint például a finn és a svéd, akkor az alapban lévő pénz, igen korlátozott feltételekkel ugyan, de befektethető lenne. Mi nem ezt a megoldást választottuk, itt egy állami pénzalap van, amiben 180 milliárd forint fölötti a felhalmozott összeg. Ez egy elkülönített számlán van, de azt a magyar állam használja, így nem kell ekkora mértékben állampapírt kibocsátani. Az állam fizet a használatért egy pontosan megállapított, kismértékű kamatot, ami csak az értékállóságot biztosítja, nem eredményez hozamot. Tehát az állam nem járul hozzá a KNPA összegéhez, csak annak értékállóságát biztosítja, lényegében kamatot fizet az általa használt pénzért, fűzte hozzá a főigazgató. Arról is beszámolt, hogy 180 milliárd forintot meghaladó összegű számlára a Paksi Atomerőmű Zrt. évente nagyságrendileg 18 és 23 milliárd forint között fizet be. Ez dr. Rónaky József szavai szerint bőven több mint 90 százaléka a befizetéseknek, tehát lényegében a paksi atomerőmű finanszírozza az alapot. Ez az összeg 2013-tól csökkenni fog az üzemidő-hosszabbítás miatt, azaz azon egyszerű ok folytán, hogy hosszabb periódus áll az atomerőmű rendelkezésére, hogy felhalmozza a leszereléshez, hulladékkezeléshez szükséges összeget. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, közismert nevén atomtörvény előírja, hogy az atomenergia alkalmazása során a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban biztosítani kell a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezését. Az atomtörvény 1998. január 1-jei hatállyal hozta létre a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot, hogy általa biztosítsa a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyagok átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának - azaz a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésének, vagy a nukleárisüzemanyagciklus más módon való lezárásának - finanszírozását, továbbá a nukleáris létesítmények leszereléséhez szükséges forrásokat. -tünde-
