Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-04-20 / 8. szám
2012. április 20. 9 Partnertelepülésünk: Visk Akkor is érdemes, ha szembe fúj a szél- Amikor 2006-ban hazakerültem, első két évben csak nézegettem a leendő magyar óvoda épületét, de nem értettem, miért nem mozdul előre az ügye. Sok ember azt mondta, hogy nem lehet, nem fogja ennek pártját senki, mert az a világ elmúlt, amikor könnyebben került támogató. 2009-ben Győr-Moson-Sopron megyei erdészek egy csoportja mozdította el a holtpontról ezt az ügyet, akkor gondoltuk, hogy az egyházközség tudná még hitelesen képviselni ezt. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége odaajándékozta az épületet, azóta építjük néha kalákában, néha fizetett csapattal - mesél a leendő magyar óvodáról Jenei Károly református lelkész. Amikor 2010-ben gazdái lettek és a szakemberek megvizsgálták, kiderült, hogy statikai problémák vannak. - A régi iskola egyszintes, kőből épült épület volt, ahhoz készült alapzattal. Ezt figyelmen kívül hagyva lebontották a tetőszerkezetet, suhintottak rá egy emeletet, és megterhelték az alját. Az alap nem képes megtartani azt a nagy súlyt, ezért meg kellett erősíteni. A fundamentumtól kezdve a felső födémig (ami még korrekcióra szorul) végeztünk a megerősítéssel a magyarországi szakemberek által is jóváhagyott tervdokumentáció alapján. Híja van a csatornázásnak, rosszul van elkészítve a villamos hálózat - folytatja a fiatal lelkész. A kalkuláció szerint 33-35 millió forintra van szükség, a tavalyi évben ennek az összegnek a harmadát sikerült ráfordítani.- Ha az Isten is segítene, meg a pártfogóink kedve sem menne el, talán jövő szeptemberre elkészül, de ez nagyon optimista számítás. A győrieken kívül tataiak, valamint paksiak is az ügy mellé álltak - fogalmaz Jenei Károly. Kétszer kaptak a Gastroblues Fesztivál jótékonysági gyűjtéséből, egyszer 700, egyszer 600 ezer feletti összeget, vannak magánadományozók, köztük a motorosok, akik amikor Visken járnak, sohasem köszönnek el úgy, hogy ne adoA lelkész azt mondja, kell a magyar óvoda, mert születik elég magyar gyermek Visken. Egyházközségükben 279 gyermek jár hittanra elsőtől kilencedik osztályig, évente 35-40 alkalommal keresztelnek. - Lehet, kegyeskedő, amit mondok, de én azt gondolom és azt hiszem, hogy az része az Úristen tervének, hogy Kárpátaljára születtünk magyarnak. Nem hiszem, hogy ne lenne célja ennek, ezért alapvető és fontos lépés, hogy ne megtűrt csoport legyünk az ukrán óvodában — mondja. Azt nem állítja Jenei Károly, hogy ezzel a lépéssel megoldanák a magyarság fogyásának ügyét. - Lehet, csak időt nyerünk. Lehet, hogy tartást is, lehet, hogy reménységet is, lehet, hogy jövőt is... — fogalmaz. Hozzáfűzi, a magyarországi jó szándékú emberek sokszor jobban szeretnék segíteni egy-egy közösség megmaradását, mint azt a helyiek akarják vagy tudják. - Talán nincs más dolga az anyaországi magyarnak, mint úgy eljönni és köztünk lenni, hogy segítsen visszaadni a hitet, hogy érdemes folytatni, akkor is, ha szembe fuj a szél - összegzi. mányoznának. Helyi vállalkozók, a katolikus gyülekezet is melléállt, a református gyülekezet jótékonysági rendezvényekkel, perselyezéssel igyekszik gyarapítani a pénzt, s Visken még mindig megvan a kaláka, vagyis az önként vállalt munka, ami tavaly 130 napot tett ki, sorolta a lelkész. Kiemelte a Paksról kapott tavalyi egy- és idei hárommillió forintot, ami szavai szerint sokat lendít az ügyön. Idén ebből fogják fedezni a hatfős brigád munkabérét a teljes szezonra. Hogy a fenntartás miként lesz, azt egyelőre a lelkész sem tudja. - Egyelőre csak elképzeléseink vannak. Az ukrán jog még megengedi, hogy valamiféle fúzió jöjjön létre az egyház és az állam között. Zán Fábián Sándor püspök úrral tárgyaltam, készül egy felső-Tisza-vidéki szórvány oktatási program, amibe ezt belé lehetne illeszteni - vázolja. Az I. Számú Szivárvány Óvodába 195 gyermek jár, beleértve két bölcsődés csoport kevesebb mint hatvan kisdedjét, a többiek óvodások. A hatból két, körülbelül huszonöt fős magyar csoport van: kis- és nagy-, a középsősök kor szerint el vannak közöttük osztva. A magyarul nem beszélő, de értő óvodavezető, Márkus Márta tájékoztatása szerint ennél sokkal több, 95 a magyar anyanyelvű gyermek, de őket ukrán csoportba íratták, mert „ukrán iskolában számítanak tanulni”. Márkus Márta arról is szólt, hogy több mint kétszáz kérelem van náluk azoktól a szülőktől, akik óvodába szeretnék íratni gyermeküket. Minden ötéves gyermeknek kötelező az iskolai előkészítő, azokhoz az elsősorban kültelkeken, cigányvégen élőkhöz, akik nem járnak óvodába, szociális pedagógus jár. A költségtérítés napi 6 hrivnya, azaz hozzávetőleg 200 forint, a többit az állam finanszírozza. Az intézmény reggel 6-tól este 6-ig tart nyitva, és napi háromszori étkezést biztosít. Az óvoda konyhája mindent, amit lehet, helyi termelőktől szerez be. Húst, tejet, zöldségfélét vesznek, de a főszakács, Kati néni szavai szerint a „kásaféle” nem terem meg, azt raktárból hozzák. A napi három étkezés mindegyikén meleg ételt adnak, a heti menüben van túrós tokány, tojásleves rizskásával, csőtészta párizsival, köleskása, hajnalkása, tejbeleves, sajtos, valamint prézlis makaróni, borsóleves pirított kenyérkockával. A kicsik kedvence a csokis knédli, illetve a borsóleves pirított kenyérkockával.
