Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-05-20 / 10. szám

2011. május 20. 9 Paksi Hírnök Berlinben járt a jubiláló orosz klub Alapításának tizedik évfordu­lóját ünnepli idén a Paksi Orosz Klub. Az elnök, Kern Tatyjána felidézte, hogy elein­te teázni jártak össze a Pakson élő orosz hölgyek. Nyolcán voltak akkor, s egy ilyen alka­lommal felvetették, érdemes volna a családokat is összehoz­ni. A klubnak azóta megtöbb­szöröződött a létszáma: 78 „teljes jogú” tagja mellett a gyerekekkel, szimpatizánsok­kal 150-160-ra tehető a lét­szám. A klub törzsgárdáját az orosz hölgyek és magyar férje­ik alkotják, ugyanis Paksra el­sősorban hölgyek érkeztek az egykori Szovjetunióból. Két kivétel van: Szergej, aki ukrán, és részt vett az atomerőmű épí­tésében, illetve Matvijan Vla­gyimir, aki 1990-ben érkezett az oroszországi Voronyezs megyéből. Az első „fecskék” 30-35 éve érkeztek - természe­tesen - az atomerőműnek kö­szönhetően, a tagok többsége egyébként ma is az erőműben dolgozik. A klubtagok célja alapvetően az, hogy megmutassák, mi­lyenek az orosz emberek - nem azt, amit a politika mutat -, az orosz konyha, az orosz kultúra, húzta alá Tánya. Hozzáfűzte, nagyon sokat tettek és igyekez­nek tenni azért, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, ér­demes partnerként, barátként, klubtársként együtt élni velük. A klub elnöke saját tapasztala­tai alapján is állítja, befogadták őket, s ők már idetartoznak. Többségük már magyar állam­polgár, és Magyarországot, Paksot otthonának tekinti. Kern Tánya nagy eredmény­nek tekinti a politikai konszo­lidációt, illetve azt, hogy négy éve az orosz kormány támo­gatásával létrejött egy koordi­nációs bizottság budapesti központtal, amely összefogja a Magyarországon élő oro­szok közösségeit. Paksihoz hasonló szervezet tizenöt vá­rosban működik. Közös cél­juk, amit a paksi klub elnöke sajátjának tekint, hogy az oroszok bekerüljenek a ki­sebbségek közé. Az elmúlt tíz év programok­ban is bővelkedett, kiállításo­kat, kirándulásokat, utazásokat szerveztek, utóbbiakon paksi­aknak is lehetőségük nyílt megismerni Oroszországot. Ezt a klub egyik magyar tagja, Wollner Pál is megerősíti. Mint elmondta, néhány éve ép­pen azért csatlakozott a társa­sághoz, hogy megismerje az orosz gasztronómiát, kultúrát és Oroszországot. Hatalmas vi­lágvárosai, a múzeumaiban felhalmozott kincsek, a gyö­nyörű tájak egyenesen lenyű­gözik. A klub életéről is dicsé­­rően beszélt Wollner Pál, mint mondta, minden évben diáko­kat visznek Voronyezsbe, ren­deznek teremfoci-bajnokságot. A klubfoglalkozásokról elárul­ta, hogy a belépődíj egy nem­zeti étel, így neki lehetősége nyilt megkóstolni a specialitá­sokat, köztük például a szol­­janka-levest. A klub legutóbbi programjá­ról is Wollner Pál számolt be lapunknak. Elmondta, hogy május 9-én, a győzelem napján Berlinben jártak és megkoszo­rúzták az ott lévő orosz hősi emlékművet, ami szavai sze­rint különleges élmény volt.-vida-Könyvben elevenedik meg az expedíció Hatalmas érdeklődés övezte má­jus 13-án a művelődési központ­ban az egyik leghosszabb ma­gyar veteránmotoros utazás tör­ténetét megörökítő útinapló, Treszl Gábor: Pannónia-expedi­­ció - magyar veteránosok külö­nös utazása Eurázsiában cimű könyvének bemutatóját. Az úti­rajz a 2008-ban útjára indult Pan­­nónia-expedíció kalandjainak részletes beszámolóját tartalmaz­za. Treszl Gábor, a mű szerzője elárulta, a könyv ötlete már az in­dulás előtt megszületett és útitár­sa, Magyar Zoltán, valamint a saját maga által folyamatosan vezetett helyrajzból, diktafonra mondott hangoskönyvből és videóanyagokból született meg. A két paksi fiatalember még 2008-ban határozta el, hogy egy 41 éves Pannóniával elrobognak a pekingi olimpia helyszínéig, át­szelve egész Eurázsiát, Szibériát és a Góbi-sivatagot. A 24 ezer ki­lométeres táv teljesítése alatt ren­geteg tapasztalatot és élményt szereztek, és a küzdelmes pilla­natok ellenére is csak jó szívvel gondolnak vissza erre a küldetés­re, mondta el Treszl Gábor. A művelődési házban tartott elő­adáson nem csupán a feledhetet­len élményeket rögzítő könyv, hanem az utazás során készített képekből összeállított kiállítás is elvarázsolta az érdeklődőket. A legsikeresebb fotókból hatvan bekerült a Pakson bemutatott úti­naplóba is. A két fiatalember kö­szöntője után dr. Bíró András Zsolt tartott vetítéssel egybekö­tött előadást, melynek témája a magyarság eredete és keleti kap­csolatai, valamint a kazakisztáni madjar törzs élete volt. Mint megtudtuk, a pekingi kaland után Gábornak és Zoltánnak máris új céljai vannak, terveik között szerepel egy törökországi út és a 2012-es londoni olimpia sem maradhat ki a sorból. Matus Dóra

Next

/
Thumbnails
Contents