Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-04-08 / 7. szám
Paksi Hírnök 6 2011. április 8. Fukusima: Európában nincs veszély Húsz évvel ezelőtt alapították a magyar nukleáris hatóságot, az Országos Atomenergia Hivatalt. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepi konferencián azonban elsősorban nem erről, hanem a Japánban történt atomerőművi balesetsorozatról és annak hatásairól esett szó. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése alapján Lux Iván, az OAH főigazgató-helyettese foglalta össze a történteket. A hivatal vezetői hangsúlyozták, hogy az eseményeknek nem lesz hatása hazánkra és Európára. Dr. Rónaky József főigazgató újságírói felvetésre azt is leszögezte, hogy a paksi atomerőmű leállítása még csak szóba sem jön, hiszen semmi sem indokolja. Az atomerőműről ő is, és az ünnepi konferencián felszólaló Bencsik János államtitkár is azt mondta, minden biztonsági előírásnak eleget tesz. Összeült a paksi atomerőmű körzetében lévő települések önkormányzatainak szövetsége, a TEIT is a Japánban történt események kapcsán. A Társadalmi Ellenőrző Információs és Területfejlesztési Társulás fontosnak tartotta tudatni a lakossággal, hogy nincsenek olyan veszélynek kitéve, mint a japánok, hiszen Magyarországon hasonló erejű földrengés bekövetkezésének valószínűsége nem áll fenn. Gáncs István társelnök beszámolója szerint elfogadták azt a programot, amely alapján tudatosítják a környéken élőkben, hogy semmi okuk az aggodalomra. Továbbra is világszerte a figyelem középpontjában áll a fukusimai atomerőmű és az ott történt balesetsorozat miatt a nukleáris energiatermelés. A szigetország eddigi legjelentősebb földrengését követő példátlan szökőár nyomán megsérült atomerőmű környezetében valószínűleg évekig nem lehet élni, a műszaki hibákat még nem sikerült elhárítani, a tengervízbe sugárszennyezett víz folyt. A szakma és a kormány hazánkban kiáll az atomenergia mellett, de felerősödtek az atomenergia-ellenes hangok is. A földrengést követő rekordnagyságú szökőár tönkretette a fukusimai működő reaktorok biztonsági hűtését ellátó dízelgenerátorokat, így a reaktorok aktív zónája, illetve a pihentető medencék hűtés nélkül maradtak, olvasható dr. Aszódi Attila közleményében. A BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója folyamatosan követi az eseményeket és közvetíti az információkat a médiának. Március 25-én a Műegyetemen tartott egy minden részletre kiteijedő beszámolót. Elmondta, hogy az 1. blokkon a reaktor hűtővize elgőzölgött, az üzemanyag túlhevült. Március 12-én hidrogénrobbanás történt, ami károsította a reaktorépület egy részét. A reaktort tengervízzel hűtik. A reaktortartály feltehetően nem sérült, az üzemanyag viszont igen. A 2. blokkon is hidrogénrobbanás történt, de nem a reaktorépület felső részében, hanem a reaktortartály alatt elhelyezett nyomáscsökkentő medence tórusz alakú tartályában, ami feltételezhetően megsérült. A japán hatóságtól kapott információk kitelj edt üzemanyag-sérülésre utalnak. A 3. blokkon 14-én robbant fel a hidrogén, károsodott a reaktorépület. Itt is tengervízzel hűtenek. A mérések szerint a reaktortartályban - ami feltehetően nem sérült - a fűtőelemek eredeti magasságának körülbelül feléig áll a víz. A vezénylőterem áramellátását sikerült visszaállítani. A 4. blokk reaktortartályában a földrengés idején nem volt üzemanyag. A pihentető medence külső hűtésének elvesztése túlhevüléshez, majd hidrogénrobbanáshoz vezetett március 15-én. Az 5-6-os blokkok álltak, később egy közös dízelgenerátor segítségével hűtötték, majd helyreállították a villamosenergia-ellátást, foglalta össze dr. Aszódi Attila. Azt is elmondta, hogy hosszú ideig, akár hónapokig eltarthat a következmények felszámolása, de Európában továbbra sem kell tartani a következményektől annak ellenére, hogy a radioaktív jód Európában és Magyarországon is megjelent. Csak nagyon nagy mennyiségű levegő átszűrésével és rendkívüli érzékenységű műszerekkel lehet kimutatni a jód jelenlétét, de a dózisintenzitás, a háttérsugárzás nem változott. A természetes háttérből származó dózisintenzitás átlagosan 100 nSv/h. A hatóságok akkor kezdenek el vizsgálódni, ha ez az érték eléri az 500-at. A háttérsugárzást egyebek között az időjárás is befolyásolja, esőben 30-40 százalékkal növekszik meg. A szakember hozzáfűzte, nem kell, sőt veszélyes emiatt jódtablettát szedni. Aszódi szerint az atomerőművek jól vizsgáztak. Az ilyen súlyos balesetek esetén a legfontosabb, hogy a telephelyen kívüli következményeket csökkentsék, megóvják a lakosságot. Ezeknek a követelményeknek a japán atomerőműben eleget tettek, húzta alá. - Fukusimában a radioaktív anyag 99 vagy annál nagyobb százaléka nem került ki a környezetbe - jelentette ki. Mint elmondta, rengeteg műszaki problémát kell megoldani, sőt továbbiak is adódhatnak. Lesznek újabb kibocsátások és előfordulhatnak akár személyi sérülések is, de a mostani ismeretek alapján dr. Aszódi Attila szerint nem kell számítani olyan következményekre, ami Japán távolabbi részeit vagy Európát, Amerikát érintenék. Aszódi Attila legutóbbi, április 3-i összefoglalójában a napvilágot látott téves információkat cáfolta. Kiemelte, hogy a sajtóhírekkel ellentétben nem a kettes reaktor védőfalán, hanem egy kábelalagút falán keletkezett repedés. Aszódi szerint nincs veszélyben az élővilág, mert a szennyezett víz felhígul. Az erőmű közvetlen közelében jelentős terhelést jelent a környezetre a sugárszennyezett víz, de az óceánban egyelőre számottevő károsodást nem feltételez az igazgató még akkor sem, ha hónapokig tart a szivárogás. Megkísérelték elzárni a kábelalagút falán lévő repedést, de lapzártánkig nem jártak sikerrel. Aszódi újabb repedések felfedezésére nem számít, mert a munkások átvizsgálták a reaktor épületét. A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a földrengést hatszáz utórengés követte, amelynek tíz százaléka legalább 6-os erősségű volt, így nem kizárt, hogy újabb rengés vagy más hatások esetén sérülések keletkezhetnek. Folytatás a 7. oldalon A jólétnek, a modern életformának ára van: minden háztartásban van televízió, mosógép, számítógép, az országban villamosok, elektromos vonatok járnak. A jelenlegi alternatív erőforrások nem kínálják az atomenergia teljes körű kiváltási lehetőségét, tehát jelen helyzetben az erőmű élettartamának meghosszabbítására szükség van, mondta Zágoni Miklós fizikus és klímakutató. Valószínűleg egy komplex energetikai csomagot érdemes fenntartani, ahol mindegyik szereplőnek lokális, regionális, országos szinten meglehet a maga szerepe, tette hozzá a szakértő. -md-