Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-04-08 / 7. szám
2011. április 8. 7 Paksi Hírnök Semmi sem szól az üzemidó-hosszabbítás ellen A munkának tovább kell folynia, semmi ok nincs arra, hogy a jelenlegi feltételek mellett az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos eljárás ne folytatódjék - nyilatkozta a nemzeti fejlesztési miniszter a paksi atomerőműben tett látogatása során. Nemrég Fellegi Tamás a paksi atomerőműbe látogatott, hogy megtekintse annak biz- c tonsági és fóldrengésvédelmi J berendezéseit. A létesítmény -§ bejárása után a miniszter közös f, sajtótájékoztatót tartott az erőmű vezetőségével, valamint Rónaky Józseffel, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával. A látogatás során a tárcavezető tájékoztatást kapott az elmúlt húsz évben kivitelezett fejlesztésekről, majd beszámolt azokról a kérdésekről, melyek uniós szintű, illetve más politikai egyeztetéseken felvetődtek és Paks jelenét, jövőjét érinthetik. Fellegi Tamás hangsúlyozta, Magyarországon nincs veszély, és semmi olyan fejlemény nem látható, mely során különösebb veszélyhelyzet kialakulhatna a japán események miatt. Ugyanakkor a szigetországban történtek rávilágítottak arra, hogy bizonyos elemeket vizsgálni kell, ezért az Európai Unió elrendelte az atomerőművek egységes stressztesztjét (átfogó kockázati és biztonsági elemzését), melynek Paks önkéntesen és haladéktalanul aláveti magát, derült ki a tájékoztatón. Magyarországnak semmi oka nincs arra, hogy ne vegyen részt az ellenőrzésen, hiszen az atomerőmű biztonságával semmi probléma nincsen, Paks jelenleg is megfelel a legmagasabb szintű követelményeknek, hangsúlyozta az energiaügyekért felelős miniszter. Paks számára két szempontból is fontos a vizsgálat eredménye: az üzemidő-hosszabbítás és a bővítés miatt, utóbbiról még nem született döntés, de előkészítését határozott többséggel támogatta az országgyűlés. Az üzemidőhosszabbítás folyamata jelenleg is tart, a cél pedig az, hogy ebben a projektben már a Japánban történtek tanulságai is érvényre jussanak. A munkának tovább kell folynia, semmi ok nincs arra, hogy a jelenlegi feltételek mellett az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos eljárás ne folytatódjék, mondta Fellegi, majd hozzátette, a magyar helyzet és feltételek nem indokolják azt, hogy az atomenergiát ki kellene vonni az energiarendszerből. A tájékoztatón elhangzott, a biztonság politikai és társadalmi kérdés is, melyet a személyzet folyamatos fejlesztésével és olyan technológiák alkalmazásával lehet garantálni, melyek minimálisra csökkentik az emberi hibalehetőségeket. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója hozzátette, a váratlan eseményeket illetően a személyzet felkészítését szigorúan veszi a paksi atomerőmű, ahol szimulátor (a blokkvezénylő mása) segíti az üzemzavari helyzetekre való felkészülést, továbbá a karbantartó gyakorlóközpont a javítási és elhárítási tevékenységek begyakorlását. Matus Dóra Folytatás a 6. oldalról Aszódi Attila arra számít, hogy az erőmű 20 kilométeres zónája hónapokig vagy akár évekig le lesz zárva az állampolgárok elől. Azt viszont cáfolta, hogy egy-két héten belül meghalhatnak a fukusimai munkások. A mentési munkálatok idejére 100-ról 250 millisievertre emelték az elhárításon dolgozók dóziskorlátját. A sugárbetegség jelei 1000 mSv felett jelentkeznek, a halálos dózis 8000. A munkások a dóziskorlát betartásával korlátozott kockázatot vállalnak, de a sugárbetegségtől messze vannak. A műveleteket előzetes dozimetriai mérések után, dozimetriai tervek birtokában végzik. Annak, hogy a munkások a sugárbetegséghez elegendő dózist kapjanak a tervszerű műveletek során, nagyon kicsi a valószínűsége, szögezte le. A TEPCO cég közlése szerint eddig összesen 17 dolgozó kapott 100 mSv fölötti, de a 250 millisievertet el nem érő dózist. A telephelyen dolgozó 500-600 munkás élete a sugárzás miatt nincs közvetlen veszélyben, de igen mostoha körülmények között dolgoznak: a Kyodo japán hírügynökség arról számolt be, hogy a dolgozók ellátása csak korlátozottan lehetséges, naponta kétszer kapnak enni, az erőmű konferenciatermeiben és folyosókon alszanak, és nem mindig jut mindenkinek fekvőhely. A Japánban történtek nyomán arról döntöttek, hogy az európai atomerőműveket átfogó biztonsági elemzésnek vetik alá. A vizsgálatnak része lesz annak megállapítása, mennyire tudnának átvészelni az erőművek egy földrengést, árvizet avagy terrortámadást. A reaktorok hűtőrendszereinek, illetve az áramkimaradás esetén beindítandó rendszerek megbízhatóságát is ellenőrzik, külön hangsúlyt helyezve a földrajzi kockázatokra. Az atomenergia támogatói nem tartanak attól, hogy a vizsgálat súlyos következményekkel járna az európai létesítményekre nézve, mivel ezeken a területeken sem erős földrengés, sem szökőár nem fordulhat elő. A Japánban történteknek inkább a politikai, pszichológiai következményei rázták meg Európát. Az egyes országok különféleképpen reagáltak a történtekre: Németországban három hónapra lekapcsolták az energetikai hálózatról az 1980 vége előtt üzembe helyezett hét atomreaktort, Lengyelország viszont az erősödő német nyomás ellenére sem akaija feladni erőmű-építési terveit. Itthon az antinukleáris szervezetek és az LMP adott hangot atomellenes véleményének, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azonban leszögezte: a kormány nem látja szükségét megváltoztatni az atomenergia szerepéről vallott elképzeléseit, a következő évtizedekben ugyanakkora szerepet szán neki a kabinet, mint most. Vida Tünde
