Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-07 / 1. szám

Paksi Hírnök 12 2011. január 7. Házirenddel az iskolai agresszió ellen Első hallásra furcsának tűnik, de a szakemberek szerint a megfelelő házirend segíthet az iskolai agresszió visszaszorítá­sában. Az elmúlt év végén Pakson tartottak konferenciát pedagógusok részvételével a témában. A „Házirend-módosítással az is­kolai agresszió ellen” című kon­ferenciát a paksi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szer­vezte egy iskolai kudarcok ke­zelését célzó kétéves program zárásaként. A szolgálat szakmai bázisán megvalósított program­ra az önkormányzat európai uni­ós támogatást nyert. Borbás László, a szolgálat ve­zetője elmondta, hogy tapaszta­lataik szerint az iskolai kudar­cok szoros összefüggésben van­nak a magatartási problémák­kal, az agresszióval. Az ilyen helyzeteket nehezen tudja ke­zelni a pedagógus, a szociális munkás, az iskola és a gyermek­­védelmi rendszer is. A probléma mellett azonban nem mehetnek el, mert az oktatási intézmény­nek jeleznie, a gyermekjóléti szolgálatnak pedig reagálnia kell az ilyen esetekre. A konfe­renciát azért rendezték, hogy a pedagógusokat megfelelő infor­mációkkal lássák el és felké­szültebbé tegyék őket az ilyen helyzetekre. Borbás László ki­emelte, szükség van arra, hogy az intézmények a házirendet a jogszabályi változásokhoz és az élet kihívásaihoz igazítsák, és azt mindenki - szülő, gyerek, pedagógus - ismerje és használ­ja-Bíró Endre közoktatási jogi szakértő megerősítette: ha az is­kolai házirend nemcsak formali­tás lenne, hanem a diákok, pe­dagógusok, intézmény és család kapcsolatának egyértelmű, jog­szabályokhoz és élethez igazo­dó szabályzata, az valóban nagy segítséget jelentene az iskolai agresszió visszaszorításában. A Jogismeret Alapítvány szakmai vezetője szerint hosszú ideje gond, hogy a házirend nem biz­tosítja azt, hogy megfelelő jog­következmények kövessék az iskolai erőszakot. Jogsérelmi jelzőrendszerre van szükség an­nak érdekében, hogy ne marad­janak következmény nélküliek a sérelmek. Ha egy erősebb gye­rek elveszi a másik uzsonnáját, első lépésként fel kell hívni a fi­gyelmet arra, hogy ez más, mint a huncutság, fel kell mutatni a jogellenességet, húzta alá. Ha ez nem történik meg és ismétlőd­nek a látens jogsértések, abból jönnek létre a végletes, tragikus események. Nem előzmények nélkül ömlik a nyakunkba az agresszió - mutatott rá. Mint mondta, ezért fontos, hogy a házirendbe olyan mód­szereket, technikákat építsenek be, amelyek segítségével módja van jelezni az érintetteknek, ha jogsértés érte őket. Meg kell ha­tározni a következményeket is. Fontos, hogy ne csak büntetést, hanem más megoldási lehetősé­get - helyreállító, feldolgozó jellegű jogkövetkezményeket - is kínáljon a házirend. Az iskola világában ennek alig látjuk nyo­mát, vélekedett a közoktatási jo­gi szakértő a konferencián. Dr. Jásper András jogász ugyanitt arról beszélt, hogy mi­lyen nagy jelentőséget nyert az igazolatlan hiányzások pontos meghatározása, hiszen ez im­már zsebre megy. Hangsúlyoz­ta, hogy a házirendben azt is pontosan meg kell határozni, hogy kinek, mikor, milyen teen­dője van, ha egy gyermek igazo­latlanul hiányzik és hogyan kell eljárni például késések esetén. Példaként hozta fel azt, hogy amennyiben egy gyerek egy he­te nem jár iskolába, nem biztos, hogy elegendő, ha a pedagógus akkor jelez, ha már biztos, hogy a hiányzás nem igazolt. A viták elkerülhetőek, ha ez pontosan szabályozott és mindenki ismeri ezeket a szabályokat, húzta alá. Az igazolatlan hiányzásoknak augusztus 30. óta van a szülők pénztárcáját keményen befolyá­soló hatása. Ekkor lépett életbe a gyermekvédelmi törvénynek az iskoláztatási támogatás - is­mertebb nevén családi pótlék - felfüggesztésére vonatkozó passzusa. Amennyiben egy gyermek 50 órát meghaladóan igazolatlanul hiányzik, felfüg­gesztik a támogatást és egyide­jűleg védelembe veszik a gyer­meket. A paksi önkormányzat gyámügyi előadója, Markó Tí­mea tájékoztatása szerint 15 esetben küldtek figyelmeztetést, mert tíz óránál több igazolatlant gyűjtött össze a gyermek, há­rom esetben felfüggesztették a pénz folyósítását, két ügy pedig még folyamatban van. Markó Tímea kifejtette, hogy a támo­gatás esetében háromhavonta, illetve tanév végén vizsgálják felül az ügyet, a védelembe vé­tel esetén egy év múlva. A csalá­di pótlék egy erre elkülönített számlára érkezik, ahol a tör­vényben meghatározott módon kezelik. Újabb döntésig nem a szülő dönt a felhasználásáról és nem pénzben, hanem természet­ben kapja meg a család. Fordít­ható akár élelemre, akár villany­­számlára is, tudtuk meg a szoci­ális osztály munkatársától. Hoz­zátette, pénzfelhasználási tervet kell készíteni, amelynek betartá­sát eseti gondnok felügyeli. Markó Tímea felhívta a figyel­met arra, hogy - bár kevesen tudják - , de azzal együtt, hogy az iskoláztatási támogatást fel­függesztik, meg is bírságolhat­ják a szülőt, ha nem gondosko­dik arról, hogy tanköteles gyer­meke járjon iskolába. Ez egyéb­ként nem újdonság, korábban is volt erre lehetőség, ha az oktatá­si intézmény feljelentést tett. A védelembe vétellel kapcsolat­ban azt is megtudtuk, hogy itt a szülőnek kötelező együttmű­ködni, ha ezt nem teszi, egyéb gyermekvédelmi intézkedést fo­ganatosítanak vele szemben, megtörténhet, hogy más család­ba vagy átmeneti nevelésbe ke­rül a gyermek. Vida Tünde Fotó: Molnár Gyula Iskolába vagy mellé? Az igazolatlan hiányzás már zsebre megy.

Next

/
Thumbnails
Contents