Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-08 / 1. szám
Paksi Hírnök 10 2010. január 8. Történelemkönyvekbe kerül 2009 Kétségtelenül a parlament március 30-i döntése váltotta ki a legnagyobb visszhangot a paksi atomerőművel kapcsolatos események, történések közül. De ettől függetlenül is érdemes visszatekinteni a múlt évre, mely e nélkül a vitathatatlanul történelemkönyvekbe való momentumon kívül sem volt eseménytelen. Siri Ellen Sletner, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete tette tiszteletét január 9-én a paksi atomerőműben. Látogatása nem volt véletlen, az atomerőmű által 2006-ban alapitott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány jelentős összeget nyert el az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok pályázatán. A kétmillió euró, azaz több mint ötszázmillió forint felhasználásával egy pályázati alapot hozott létre. Hatvan, nukleáris létesítmény és kutatási pont körzetében fekvő település kapott lehetőséget arra, hogy közintézményei komplex akadálymentesítéséhez nyerjen támogatást. Siri Ellen Sletner példa nélkül valónak nevezte az atomerőmű társadalmi szerepvállalását. A Duna-Mecsek Alapítvány történetében is mérföldkő volt az esemény, hiszen első ízben került rá sor, hogy külső forrás bevonásával segítette az érintett települések fejlődését. A termelést illetően túlszárnyalták az eddigi rekordot, 14.818,5 GWh villamos-energiát termeltek változatlanul a legalacsonyabb áron. Az 1 KWh-ra jutó árbevétel 10,16 forint volt, az éves árbevétel pedig 141.1 milliárd forint, ami 17,7%-kal haladta meg az előző évit. A paksi atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés 37,2%-át adta, így szólt a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának rövid összegzése a társaság szokásos évértékelő sajtótájékoztatóján, a Magyar Tudományos Akadémián. A 2008-as év krónikájához még az is hozzátartozott, hogy a rendelkezésre állási mutatók javultak, a kényszerkiesés csökkent, a nukleáris biztonság tovább javult, csupán egy olyan esemény történt, ami a nemzetközi nukleáris eseményskálára került - egyes besorolást kapott. Két, jövőt és ellátásbiztonságot meghatározó programról is szó esett: a teljesítménynövelésről és az üzemidő hosszabbításról. Előbbit illető részletek: a IV-es és az I-es blokkon már korábban, a II- es blokkon 2008. december 5-én érték el a 108 százalékos reaktorteljesítményt, a III- as blokk a februári állapot szerint 104 százalékon üzemelt. Természetesen a bővítés is szóba került. Kovács József elmondta, az elöregedett erőműpark kiváltására szükség van új blokkokra. Paks II. a Parlamentben is beszédtéma volt. Február 16-án maga a miniszterelnök beszélt a paksi atomerőmű kapacitásának megduplázásáról. A villamosenergia-rendszer biztonságát az szolgálja, ha minél több hazai termelésű energiát állítunk elő, illetve ez az energia minél sokszínűbb, minél több elemből áll. Nem szabad egy lábon állni. Ezt néhány nappal később az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége fogalmazta meg. Miután köztudott volt, hogy rövidesen a parlament elé kerül a paksi atomerőmű bővítésének kérdése, erről a témáról rendezett konferenciát március 17-én a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottsága. — Szükség van a paksi atomerőmű bővítésére és más, új kapacitások építésére. Az import várhatóan csökken, a hetvenes években épült erőműveket ki kell váltani, az energiaigény még a válság ellenére sem csökken. A tervezett új blokkokat a rendszer be tudja fogadni, az üzemanyag-ellátás garantált és a kiégett fűtőelemek elhelyezése terén is vannak új megoldások - így összegezte a tanácskozáson elhangzottakat az Energetikai Bizottság elnöke, dr. Aszódi Attila. Szűk egy héttel később - március 23-án - rendkívüli közgyűlést tartott a Paksi Atomerőmű Zrt. A közgyűlés a főtulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. kezdeményezésére több személyi változásról döntött: az igazgatóságból visszahívták Kovács Józsefet, dr. Kocsis Istvánt, Faller Dezsőt, Bergsmann Györgyöt és dr. Baráth Csabát. A felügyelőbizottságból visszahívták Vitézy Andrást és Rábai Attilát. Süli Jánost, a társaság eddigi üzemviteli igazgatóját vezérigazgatóvá nevezték ki. Az igazgatóság tagjává választották Süli Jánost, Szuper Józsefet, Löffler Gábort, dr. Harangozó Tamást és Szakács Tibort, a felügyelőbizottságnak pedig március 24-től tagja lett Faller Dezső és Herke Attila. Az új vezérigazgató megválasztása utáni első nyilatkozatában arról beszélt, hogy a cég legfontosabb célkitűzése, hogy a biztonság garantálása mellett a lehető legtöbb villamos energiát termelje a paksi atomerőmű. Beszélt arról is, hogy bízik benne: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondása nem befolyásolja az új blokkok építésére vonatkozó parlamenti döntést... Ezek után jött el az ominózus nap: 2009. március 30-a, amikor elsöprő többséggel- háromszázharminc igen, hat nem és tíz tartózkodás mellett - fogadta el az országgyűlés a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó előterjesztést. A döntéssel előzetes elvi engedélyt adott ahhoz, hogy új blokk vagy blokkok létesítésének előkészületei kezdődjenek a paksi atomerőmű telephelyén. (Folytatás a 11. oldalon) Fotó: Szaffenauer Ferenc
