Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-09-24 / 18. szám

Paksi Hírnök 22 2010. szeptember 24. Nem esik messze az alma... Mintha a múlt egy kis szelete lenne, olyan hangulatot áraszt Eberling Zoltánné kereskedése. A bejárati ajtón tábla hirdeti: Eladó. Nem, a vállalkozás nem szűnik meg, csak új helyre költözik. Hogy a régi cégtábla hova kerül és az új­ra milyen felirat kerül, Emiké még nem tudja. Egy biztos, ha nem is az lesz a táb­lán, hogy Schmalcz butik, édesapja szel­lemisége ott lesz, mert az élete végéig el­kíséri. Néhol csak a táblák, többségében az üzle­tek is kicserélődtek már a Bazársoron. Rö­videsen az utolsó „bástyaként” meglévő Schmalcz butikot is hiába keressük, az üz­lethelyiség eladó. Emiké, a tulajdonos úgy érzi, eljött az ideje a változásnak, vállalko­zását továbbviszi, de más üzlethelyiségben várja majd vevőit. Vele és édesanyjával en­nek kapcsán kirándultunk kicsit a múltba. A bazársori üzletet 1978-ban nyitotta Schmalcz János és felesége. Azt megelőző­en a Kossuth és a Dózsa György út sarkán volt vegyeskereskedésük, de azt kisajátí­tották. Korábban 16 évig jártak vásárba, búcsúba, piacra. Emma néni 1957 júniusá­ban érettségizett, egy hónappal később há­zasodtak, attól kezdve szinte mindig együtt voltak otthon is, munkában is. Nagyon ne­héz volt abban az időben maszeknak lenni. Schmalcz János egyébként nem is kereske­dőnek készült, gyapjúfonó volt, de meg­rokkant egy üzemi balesetben. Tulajdon­képpen ennek köszönhetően sikerült - ha nagy nehezen is - megszerezni a szükséges engedélyeket. Kemény idők voltak, mond­ja Emma néni, de talán éppen ezeknek kö­szönhetően tanulták meg, hogy kitartás, tü­relem nélkül nincs eredmény sem. Ezt Emiké is megerősiti, miközben fel­idézi saját vállalkozásának indulását. 1988-ban indította önálló vállalkozását, a Bizsu-Tékát szülei üzletében. Egy fedél alatt, de önállóan. Annak idején a KISOSZ titkára is azt mondta, hogy ez lehetetlen, különösen egy ilyen kis helyen. Ám ő sze­rette volna kipróbálni saját magát. Mint mondja, a kereskedelem csínját-bínját a szüleitől nem volt nehéz eltanulni, az szin­te a levegőben volt náluk. Először ugyan a pedagógus pálya felé kacsintgatott, majd a közgazdaságit végezte el, végül mégis ke­reskedő lett. Ma már ő is tudja és vallja, hogy emberség, megbecsülés, tisztelet és nagyon sok kitartás, türelem kell a talpon maradáshoz. Nem sokkal később, hogy lánya is e pá­lyára lépett, Schmalcz bácsi - mert, hogy mindenki így ismerte Pakson - beteges­kedni kezdett, de még akkor is az üzlet volt a mindene, nem volt olyan nap, hogy be ne ment volna. Nemcsak a vevőkkel volt rendkívül jó kapcsolata, a Bazársor is olyan volt, mint egy nagy család. Együtt ünnepeltek, figyeltek egymásra, még arra is, hogy - például - ne rendeljenek nap­szemüveget, ha a szomszéd üzlet profiljá­ba az beletartozik. Emma néni azt mondja, hihetetlen, hogy a férje és a vásárlók között milyen erős volt a tisztelet és megbecsülés. Ez nemcsak a pénzről, a megélhetésről szólt. Emi lánya is érezte, sőt még ma is ér­zi az édesapja iránti tiszteletet, pedig na­gyon sokat változott a világ. Ebben az üz­letben azonban mintha kissé megállt volna az idő. A profilon többször alakítottak, de homlokzatán évtizedek óta ugyanaz a táb­la, bent a régi bútorok, a régi kedvesség, tisztelet és kellő alázat. A vásárlók többsé­gét Emiké ismeri, nevén szólítja. Nem rit­ka, hogy bemennek hozzá - nem vesznek semmit de örömüket, bánatukat meg­osztják vele. Azt a képességét, hogy meg­találja velük a hangot, megint csak a szülői házból hozta. Sok a visszajáró, évtizedek óta hűséges vásárló, de vannak újak is, fia­talok is. Meg olyanok is, akik ma már kül­földön élnek, de nyáron, ha hazatérnek, nem mennek el az üzlet előtt anélkül, hogy betérnének... Harminckét év után a Schmalcz butik mégis bezár. Emiké úgy érzi eljött a pilla­nat, váltani kell. Az üzletet folytatja, de másutt. Még nem döntött arról, hogy pon­tosan hol, miként arról sem, hogy megvál­toztatja-e a nevet. Abban viszont biztos, hogy a szüleitől tanultakat, édesapja szelle­miségét magával viszi. - Fájó, de jó volt nosztalgiázni — mondja beszélgetésünk vé­gén, és máris őszinte mosollyal köszönti a közben érkező vevőt. Vida Tünde Itt forgatott a Menetrend Pakson járt a Menetrend, az RTL Klub utazási magazinja, a stáb az erőmű látogatóközpontjában, Lussoniumban, a Makovecz-temp­­lomnál és a Sárgödör téren is forgatott. Horváth Éva műsora októ­ber 1 -jén 24.00 órakor kerül adásba. Ezen felül kétperces kisfilmek is készültek a városról, ezeket öt napon keresztül, napi 3 alkalom­mal sugározza majd a kereskedelmi televízió: délelőtt 10 és 11 kö­zött, 13:23-kor és 16-16.16:05 között. Az adás a www.rtlklub.hu honlapra is felkerül - tudtuk meg Czink Dórától, a Paksi Turiszti­kai Információs Iroda vezetőjétől.

Next

/
Thumbnails
Contents