Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-09-24 / 18. szám

2010. szeptember 24. 21 Paksi Hírnök Rosszcsont vagy tehetség? Nem annyira képesség, in­kább valamiféle sajátos sze­mélyiség, belső hajtóerő, kí­váncsiság, mindent megra­gadni akarás, érdeklődés a vi­lág dolgai iránt, ami nincs meg mindenkiben - mondta a tehetségről dr. Gyarmathy Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Inté­zetének tudományos főmun­katársa a Paks Térségi Peda­gógiai Szolgáltató Központ „Találd fel magad-tehetség­­mühely” címmel szervezett szakmai napján. Pályázaton nyert hatszázezer fo­rint támogatást a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ egy több alkalomból álló, elő­adásokat és gyakorlati útmutatót tartalmazó továbbképzés meg­valósítására. A kistérségben meghirdetett sorozat egyetlen témára koncentrál: a tehetség­­gondozásra. Az első találkozás alkalmával egyebek mellett a te­hetség és a beilleszkedési zavar összefüggéseiről hallhattak a paksi kistérség nevelési-oktatási intézményeiben dolgozó óvoda­­pedagógusok, pedagógusok, te­hetséggondozással foglalkozó szakemberek. A tehetséggondo­zás Magyarországon a nyolcva­nas évektől erőteljesen felfutott és jók az eredmények, a „szabá­lyos” tehetségeket már köny­­nyen felfedezik. Ám az úgyne­vezett szabálytalan tehetségek felfedezéséről is beszélni kell, akiknek ismérve nem elsősor­ban a fegyelmezettség és kitűnő bizonyítvány, inkább a nyitott­ság és kreativitás. Ezek a gyere­kek mint különleges személyi­ségek gyakran problémát okoz­nak, ugyanis érdeklődésük miatt akár órákkal a tananyag előtt járhatnak, emiatt unatkoznak a padban, nem tudnak kellőkép­pen koncentrálni, ami viszont már magatartási problémaként jelentkezhet, beilleszkedési za­varhoz vezethet. A magatartási problémák és a tehetséges gyer­mekek beilleszkedési zavara kö­zötti különbség meghatározása komoly problémát jelenthet a pedagógusok számára a tehet­­ségazonositás során. Ma még inkább a tesztekben bíznak az emberek, de minthogy a tehet­ség különleges személyiség és nem annyira képesség, a tesztek nehezen tudják azonosítani. A legjobb módszernek a meg­figyelés és a helyzetteremtés mutatkozik, amire pedig figyel­ni kell: az érdeklődés. Ezeknek a gyerekeknek különleges kér­déseik vannak, másképpen kö­zelítik meg a dolgokat, minden­nek tudni akarják a működését, és itt nem csak szerkezetekről beszélünk, hanem folyamatok­ról; valamint megfigyelhető ná­luk egy bizonyos fajta öntörvé­­nyűség. Ezek a gyerekek általá­ban olyan különleges gondolko­dásmóddal, információfeldolgo­zással bírnak, ami lehetővé teszi számukra a dolgokat máskép­pen látni, foglalta össze az is­mérveket a képzés előadója, dr. Gyarmathy Éva, az MTA Pszi­chológiai Intézetének tudomá­nyos főmunkatársa. A továbbképzési sorozatban még két találkozót tartanak, tájékoztatott Vájer-Nagy Ma­riann, a pszichológus munka­­csoport tagja. Hozzátette, hogy a képzés lezárultával is napirenden kívánják tartani a témát, ezért egy tehetségpont létrehozását tervezik, amely lehetőséget biztosítana a te­hetséggondozással kapcsola­tos információszerzésre, pél­dául a különböző tehetséggon­dozó programokról, verse­nyekről, szakkörökről, akkre­ditált képzésekről. Kohl Gyöngyi A kulisszák mögött Mindenki számára fontos, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezete kulturális értékeit, mert ez ösztönöz ar­ra, hogy azokat fenntartsuk és megőrizzük. Ez a vezérelve a „Kultúrházak éjjel-nappal” elnevezésű országos prog­ramnak. Ehhez csatlakozva a paksi művelődési központ minden évben lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklő­dők bepillantsanak a kulisz­­szák mögé. Rausch Ildikó kulturális szervező elmondta, hogy egy ilyen látogatás so­rán a látogatók valóban olyan helyeken is megfordulhatnak, ahol egyébkor nem. Például megnézhetik a régi mozigép­termet, bemehetnek a színházi vezérlőbe, ahonnan a fény- és hangtechnikát irányítják. Ám hiába a vonzó lehetőségek, a kulisszák mögötti titkok ezút­tal nem keltettek nagy érdek­lődést, a rendezvény kereté­ben megtartott Pink Floyd emlékest viszont igen. Mind A fal című film, mind az em­lékkoncert sok érdeklődőt vonzott. Ugyanez igaz a Kistérségi Kul-Túra programra, amelyet a Paksi Közművelődési Non­profit Kft. a Paksi Kistérségi Közkincs Kerékasztallal kö­zösen szervezett. A kirándulá­son Madocsa, Bölcske, Duna­­földvár és Dunakömlőd érté­keit látogatták sorra. Darócziné Szalai Edittől, a kft. ügyvezetőjétől néhány figye­lemre méltó adatot sikerült megtudnunk az intézmény éle­téről. Az elmúlt évben 5.834 né­ző vett jegyet a 123 filmvetítés­re, 22 kiállítást rendeztek, 60 színházi, zenei, irodalmi progra­mot szerveztek, amelyen össze­sen 19.338 látogató vett részt. A hét bérletsorozatra összesen 2.047-en váltottak bérletet. 2009-ben a gyermekelőadások látogatóinak összlétszáma 9.060 fő volt, a regisztrált könyvtár­­használóké 537, a kölcsönzött dokumentumok száma 8.192 volt. Az Ifjúsági és Információs Iroda szolgáltatásait igénybe ve­vők száma jelentősen nőtt: 5480 ízben nyújtottak valamilyen in­formációt vagy szolgáltatást, 2490 alkalommal adtak el busz­bérletet. Civil szervezetek, ma­gánszemélyek 2.135 alkalom­mal igényeltek helyet a házban. Az intézményhez tartozik a Dunakömlődi Faluház is, ahol folytatódott az egészségvédő is­meretterjesztő sorozat, négy internet-használati tanfolyamot indítottak, számos településré­szi rendezvényt, táborokat tar­tottak. Ugyancsak a közműve­lődési kft. az üzemeltetője a cseresznyési és sóstói tábornak. Sóstón kilenc turnusban 811 fő táborozott, megnőtt az érdeklő­dés a családi nyaralás iránt is. A cseresznyési táborban 12 turnus alatt 645 főt fogadtak. A Csalá­di Iroda tavaly 56 esküvőt, 2 névadót és 1 állampolgári esküt bonyolított le. -vt-

Next

/
Thumbnails
Contents