Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-09-24 / 18. szám

Paksi Hírnök 20 2010. szeptember 24. Hiányszakmákat is oktatnak Telt ház van az I. István Szak­képző Iskolában, amely az Ala­pítványi Iskolák Dél-dunántúli Regionális Szakképzés Szerve­zési Társulás (AIDD SZÁ­SZÉT) tagja. Összesen 460-an tanulnak az iskolában, többsé­gük - 403 diák - nappali kép­zésben. Összesen öt épületben tanulnak, plusz az uszoda, tor­naterem, így hát igen összehan­golt munkára, nagyon átgondolt órarendre van szükség. Idén ezt még tovább nehezítette, hogy változott egyes szakmáknál az elmélet-gyakorlat aránya, néhol 50-50, másutt 30-70 százalék. Az iskola tehát nem küzd beis­kolázási gondokkal, évről évre magas a létszám a szakmai év­folyamon, azaz 11. osztályban. Czethoffer Gyuláné igazgató el­mondta, hogy megfelelő elő­képzettség esetén ebbe az évfo­lyamba nemcsak a helyben ta­nulók jelentkezhetnek, más in­tézményekből is be lehet irat­kozni. Ez nemcsak lehetőség, gyakorlat is, általában más szak­iskolából - Tamásiból, Szek­­szárdról - érkeznek. Az igazgatónő arra számít, hogy jövőre még hatékonyabb lesz a beiskolázás, amit az is se­gít, hogy a környéken vannak olyan erős vállalkozások, ame­lyek szivesen fogadnak gyakor­latra fiatalokat. E tekintetben a térség nem küzd azzal az egyéb­ként jellemző problémával, hogy nincs gyakorlatot biztosító vállalkozás. Sok céggel kapcso­latban állnak, a legtöbb tanulót a Bau Paks Kft.-nél, a Partner Kft.-nél, a Tailor Tanodánál, az ÁFÉSZ és egyéb üzletekben, és ettől az évtől az OVIT-nál alkal­mazzák. Az iskolában öt szakma: he­gesztő, központifűtés-szerelő, festő, kőműves és eladó választ­ható. Az indítható képzéseket, fel­vehető létszámot a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság határozza meg, mint ahogyan a hiányszakmákat is. Az iskola szerint jól működik a rendszer, a Szakmatúra harmadszor Az eddigi tapasztalatokra építve négynapos szakmatúrát szervez október 25-e és 28-a között Dél­dunántúli Regionális Munka­ügyi Központ paksi kirendeltsé­ge. Fedné Szombat Csilla, a ki­­rendeltség vezetője elmondta, hogy idén több pályaválasztás­ban egymás mellett dolgozó szervezettel, így például a szak­képző intézményekkel, kamará­val és a Pedagógiai Szakszolgá­lattal fognak össze annak érde­kében, hogy segítsék a pályavá­lasztás előtt állók döntését. Az első évben 15, a követke­zőben 20 vállalkozás tárta ki kapuit, hogy idén mennyi lesz, nem tudni, még zajlik a regiszt­ráció. A kistérség iskoláiból a 7- 8. évfolyamon tanulókat viszik cl előzetes egyeztetés után, szervezetten a munkahelyekre, hogy ne csak fűmen lássanak, ne csak szóbeszédből ismerje­nek egy-egy szakmát. Miután a szakma és a gyerekek, szülők között a pedagógusok teremt­hetnek hidat, nekik külön prog­ramokkal készülnek. Szervezés alatt van és magas költsége mi­att merész álomnak tűnik, hogy a szakmatúra idején a szombat­­helyi színház vendégszerepel­jen Pakson a Szakmák Színhá­zával. Jordán Tamás ötletéből és rendezésében a kétkezi szak­mák népszerűsítése áll a Weöres Sándor Színház rend­hagyó előadásának középpont­jában. Tavaly 1200 diák vett részt a programban, idén legalább ennyire számítanak. bizottságnak vannak paksi tag­jai, felmérik az iskola igényeit és a szakmakínálat folyamatos párbeszéd eredményeként ala­kul ki. Kiemelt terület Pakson az építőipar és a fémipar, hiány­szakmának minősül a kőműves és a hegesztő, amelyet Biritón is oktatnak. Akik ezt tanulják, megfelelő tanulmányi ered­mény esetén, illetve, ha nincs igazolatlan hiányzásuk, ösz­töndíjat kapnak. Ez kezdetben tízezer forint, de elérheti a 30 ezret, amihez még hozzájön a gyakorlati helyen minimum a minimálbér 20 százaléka, ami szintén lehet magasabb a mun­kától, tanulmányi eredménytől függően. Az iskola az oktatás feltétele­inek javítása érdekében folya­Változás előtt a szakképzés A kormányprogram szakkép­zési reformja szerint az előre­hozott szakképzés és a német típusú, duális képzés bevezeté­sét tervezik. A terv az, hogy fo­kozatosan bevezetik a három­éves szakmai képzést, erősítik a duális képzést, amely alapve­tően a vállalatoknál zajló gya­korlati képzésre épül, ezt egé­szíti ki az iskolákban folyó el­méleti oktatás. Ehhez hatékony gazdaságra, elhivatott meste­rekre van szükség, és az isko­lákban tanműhelyekre, mert a munkaadók szívesebben köt­nek tanulószerződést olyan fia­talokkal, akik már szereztek alapképzést. Kulcskérdés a hátrányos helyzetű, hiányosan szocializált fiatalok helyzete, a tapasztalatok szerint őket nem szívesen fogadják a munka­adók, így az ő szakképzésük továbbra is a képzőintézmé­nyekre hárulhat. matosan pályázik. Egy sikeres TÁMOP pályázat keretében szeptember 1-től két pedagó­gus vesz részt továbbképzésen. Egy másik projekt a szakkép­zési struktúra tartalmi korsze­rűsítését, a szakképzés presztí­zsének visszaszerzését céloz­za. A „Korszerű, keresletvezé­relt szakképzés megvalósítása a Dél-dunántúli Régió felemel­kedéséért” elnevezésű kétéves programra az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az AIDD SZÁSZÉT 200 millió forintot nyert. Ebben minden tagintézmény, így az 1. István Szakképző Iskola és az Ener­getikai Szakközépiskola is sze­repet vállal. Biritón a közel­múltban tréninget tartottak az új OKJ felépítésével és a vizs­gáztatás új rendszerével kap­csolatosan. Az intézmény két tréning szervezésén kívül kive­szi részét a tananyag fejlesztésé­ben is, amelyet felosztottak ma­guk között a tagintézmények. Az I. István az építőipart vállal­ta. A központilag kiadott tan­anyagot elektronikus formában dolgozzák át, kérdőívekkel, el­lenőrző módszerekkel interak­tívvá, könnyebben elsajátítha­­tóvá teszik. Az Energetikai Szakközépiskola a gépészet szakterületén végzi a tan­anyagfejlesztést, illetve több képzésnek ad majd helyet. Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents