Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-09-10 / 17. szám

2010. szeptember 10. 11 Paksi Hírnök (Folytatás a 10. oldalról) A csatlakozni vágyók általá­ban ott vannak a társas vadásza­tokon, közösségi munkákon. Ősszel felélénkül a vadásztár­­sadalom, mindenki transzban van, mint vőlegény az esküvő előtt, mondja az elnök. Ilyenkor van a gímszarvasoknál a párzási idő, se látnak, se hallanak, ezért legkönnyebb őket megtalálni, megfigyelni és persze lőni is. Egyébként rejtett életet élnek, úgy eltűnnek, hogy nagyon ne­héz velük találkozni. Gallyas Vilmos szerint egy ilyen gyö­nyörű állatot elejteni, néha ,,rosz­­szul esik az embernek”, de ezt az érzést sok minden felülírja, állo­mányt kell szabályozni, vadkárt kell megelőzni, és ott van a tró­fea, a dicsőség iránti vágy is. Érdekesen viszonyul a nagy­vadak iránt Eck József, a har­madik paksi vadásztársaság el­nöke. Mint elárulta, legfeljebb, ha tizet lőtt életében. A nagyvad lelövése komoly „lelki teher”, az embernek számot kell vetnie magával, ha ilyen nemes vadat elejt. A lövés csak a filmekben megy olyan egyszerűen, valójá­ban jócskán felmegy az ember­ben az adrenalin, ha felemeli a puskát. Eck József számára már nem cél a lövés. A puska csak azért van, hogy el ne vigyen a szél, tréfálkozik. Megyek, né­­zelődök, ha semmit nem lövök, az sem okoz lelki traumát, árul­ja el. Van persze a másik véglet is, akad, aki sportot űz a vadá­szatból, ez magánvéleményem szerint nem helyes, fűzi hozzá. 0 nagyvadat csak akkor lő, ha elkerülhetetlen. Inkább csak megszemléli, aztán mennek to­vább, ki erre, ki arra. A Csámpa környékén érde­kelt társaságot szekszárdi hiva­talnokok alapították jó néhány évtizede. Az utódok nekifutot­tak már a névváltoztatásnak, de olyan bonyolult volt, hogy felhagytak vele, azóta egysze­rűen SZBBA Vadásztársaság­ként emlegetik a Szekszárdi Béri Balogh Adám társaságot. Olyan kicsi a vadászterületük - 2900 hektár -, hogy ma már nem kapnának engedélyt az alapításra. Ez az éhenhaláshoz sok, a vadászathoz kevés, fo­galmaz az elnök. Ráadásul itt az atomerőmű, ami a kisebbik rossz, hiszen jó a kapcsolat. Nagyobb terhet jelent a hatos út és immár az autópálya, ami­nek hatása bizonyára nem lesz pozitív, de a mértékét még nem ismerik. Elvágja a területet, megszűnik a vadmozgás. Olyan vad nincs, ami átmenne a vadátjárón, véle­­kedi az elnök. A törvénymódo­sítás miatt viszont csökkent a vadkár-fizetési kötelezettségük, ami örömhír, mert már lehúz­hatták volna a rolót, hiszen ki­csi a terület is, a csapat is. Be­vétel a tagdíjakból és vadászta­tásból van. Főként olaszok jön­nek, mégpedig nagy örömmel, és sokkal szívesebben szállnak meg a társaság vadászházában, mint szállodában. Kiadást a földbérleti díj, a hivatásos vad­őr foglalkoztatása, a takarmá­Nem zörög a rács, ha... Áprilisban olvasói jelzés nyo­mán emeltünk szót amiatt, hogy a Fehérvári úton egy víz­nyelőrács hibája miatt a közút­kezelő hónapokon át elkerítet­te az út egy részét. Akkor cik­künk megjelenését követően szinte azonnal helyreállt a rend. Ez azonban nem tartott sokáig, ismét meglazult a rács, az érintett útszakaszt jó ideje el kellett kerülni, így ismét a köz­út kezelőjéhez fordultunk. A Tolna Megyei Magyar Közút Nonprofit Zrt. területi referen­sének, Fülöp Jánosnak tettük fel a kérdést: mi az oka annak, hogy egy látszólag aprónak tű­nő probléma miatt egy ilyen forgalmas úton hónapokon ke­resztül korlátozás van életben, ahelyett, hogy megjavítanák a hibát?- Társaságunk paksi üzem­mérnöksége a burkolatban lévő kérdéses úgynevezett rácsos fo­lyókákat ez év áprilisában kija­vította, a csatornafedelek rácsa­it rögzítette - kezdte Fülöp Já­nos. Majd hozzátette, hogy az átmenő nagy nehézgépjármű forgalom hatására a rácsos fed­­lapok ismét kimozdultak, ennek következtében kellemetlen han­got adtak a járművek áthaladá­sakor. A rácsokat nélkülözni nem lehet, magyarázta a refe­rens, hiszen ezen az útszaka­szon nem tudják másutt a fel­színi csapadékvizeket zárt csa­tornába vezetni, a környező te­rületek vizeit is az országos közút alatt kell átvezetni. Majd hozzátette: a korábbinál várha­tóan tartósabb javítást a paksi üzemmérnökség még ebben a hónapban elvégzi. Talán érdeklődésünknek is köszönhető: mire fotós kollé­gánk a helyszínre érkezett, már orvosolták a problémát. -vt­nyozás jelent. Régebben az ál­lami gazdaságok, téeszek biz­tonságot jelentettek, ma az ilyen kapcsolat ritka. Az SZBBÁ e tekintetben szeren­csés, a Pusztabír Kft.-vei szoros az együttműködés, a cég ked­vezménnyel biztosit takar­mányt, ők vadriasztással, egyéb eszközökkel igyekeznek meg­előzni a vadkárt. A Dunamenti Mg. Zrt.-vel szintén sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Mint Eck József mondja, a vadászattal, fegyverviseléssel kapcsolatos engedélyezés, el­lenőrzések rendkívül szigorú­ak, de az önkontroll, a követ­kezményektől való félelem is erős: nagyon elővigyázatos a társaság minden tagja. Pozitív változás, hogy teljesen meg­szűnt a célzóvíz használat, ré­gen hozzátartozott, ma viszont abszolút tilos az alkohol a va­dászatokon. Egyébként - teszi hozzá - a vadásznak sokkal több a kötelezettsége, mint a joga. Utóbbi csak egy van: va­dászhat. Vida Tünde Kofferbe pakolt konstruktivizmus Halász Károly-kiállítás nyílik a Paksi Képtárban szeptember 23-án 18 órakor. Ugyanezen a napon 19.30-tól a Tóth Viktor Tercett zenél majd a nemrégiben terem­­akusztikai felújításon átesett képtárban. A belépés díjtalan. Felső tagozatos és középiskolás diákok, csoportok, osztályok figyelmébe. MINDENNAPI ÉLET A VÉGVÁRI HARCOK IDEJÉN Dr. Hidán Csaba László előadása 2010. szeptember 20-án 13:00-15:15-ig a Városi Múzeumban. bemutatóval és játékos feladatokkal. Jelentkezés és további információk: Konkoly Lilla, múzeumpedagógus 75/510-448, 20/883-0374 A részvétel ingyenes. A rendezvény a TÁMOP 3.2.8/10/B ..Múzeumok Mindenkinek" Program -/ 7 • I A a •. . __, • - Múzeumok oktatási-képzési szerepének UI erősítése cimű Pr°jekt keretein be'«1 ' ' ' valósul meg.

Next

/
Thumbnails
Contents