Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-22 / 2. szám
Fotó: Kövi Gergő 2010. január 22. 13 Paksi Hírnök Hogy is volt régen? Gyerekkoromban egy jóravaló cigányember - bizonyos Solt „Köszörűs” Jóska - huszonnyolcas, fekete biciklivel járta a várost. A csomagtartón nagyobbacska, táskájában kisebb köszörűkövek. Bejáratos volt minden udvarba, ahol szükség volt a munkájára... Keller Istvánnak, a Kereszt utcai késes mesternek saját műhelye van. A bejárati ajtón a felirat: 1971 óta a lakosság szolgálatában. Aztán beljebb, a fémszagú, késektől, vágóeszközöktől nehéz szobának különös hangulata van. Félelmetes együtt látni a sok megfent pengéjű kést, ollót, szikét, bárdot a kisablakos apró helyiségben, ahol a mester dolgozik.- István! Szülei tanácsára választotta ezt a mesterséget?- Nem. Az általános iskolai technika órákon és délutánonként, a modellező-technika szakkörön Kiss tanár úr, Hernádi és Jantner tanár úr vezetésével ügyeskedtünk és készítettünk sokféle használati és dísztárgyat. Hetedik osztályos voltam, amikor Jantner tanár úr azt mondta nekem: „Fiam, neked kézműves szakmát kell választa-Hoqy </olt...? Késes a Kereszt utcában nőd!” Aztán a pályaválasztáskor arra gondoltam, rézműves leszek, és amikor szüleimmel nem találtunk oktató mestert, akkor döntöttem a késes szakma mellett. Négy évig tanultam Budapesten, 1971 -től-75-ig. Akkoriban nem volt szabad szombat, hat napig az iskolába jártunk, azután hat napig a tanműhelybe és én külön késes mesterhez is. — És a fiatal szakember mihez kezdett a hetvenes évek közepén Pakson?- A Paksi Konzervgyárban, majd 1979- ben az atomerőműben helyezkedtem el és munka után kezdtem a második műszakot - eleinte vadászkéseket készítettem, akkor még az Április 4. utcai otthonunkban. A késeket - hatfélét - ezután zsűriztettem az Iparművészeti Vállalatnál: „Iparművészeti tárgyak - vadásztőr bőr tokban, fa nyéllel” - így szól a hivatalos leírás. Kétféle árat állapítottak meg. Annak a háromféle késnek, melynek 1147,50 forintban állapították meg a termelési árát, 1350 forint eladási árat javasoltak; amelyiknek 1258 forint volt a termelési ára, az 1450 forintba került az üzletekben. Abban a két vadászboltban, Budapesten, a Vörösmarty téren és a Bajcsy-Zsilinszky úton, ahová a hetvenes években szállítottam.- A vadászkések mellett bicskákat láttam a műhelyben, ollókat, szikéket, korcsolyákat... Az alkotás szép feladatait a szolgáltatás váltotta fel?- Igen, amióta elköltöztünk a családommal a Kereszt utcába, és 1987-től itt dolgozom, ebben az utcára nyíló műhelyben, kevesebb idő jut az alkotásra. Télen a disznóvágások adnak feladatot és a korcsolyák kicsorbult élei, tavasszal a fűnyírók, metszőollók élezése, a szemző- és oltókések fenése, ősszel a szürethez és a baromfivágáshoz szükséges késeket-ollókat élezem. Nyáron, igen, nyáron jut a legtöbb idő a bicskákra. Az alkotásra... A nyolcvanas évek végén megszűnt a késes és műköszörűs szakma oktatása - az eldobható használati eszközök, a fogyasztói társadalom térhódítása számolta fel. Szerencsések vagyunk, paksiak, akik ma is javítóműhelybe vihetjük az éleznivaló eszközeinket, egy ma már nyugdíjas, még mindig fiatal késes mesterhez. Érdekes, munkáját szerető, azt megunni nem tudó emberhez, akinek talán második otthona ez a nehéz szagú Kereszt utcai műhely - és talán az egyetlen késes és műköszörűs mester, aki még soha nem vágta meg a kezét. Teli Edit Fotóriport a Kereszt utcai műhelyből a www.paksihirnok.hu oldalon. Uj paksi lemez Megjelent a Paksi Városi Vegyeskar első CD-je. (A magánkiadású lemez kereskedelmi forgalomban nem kapható.) A kar 1977-ben alakult, így immár több mint harmincéves múltra tekint vissza. Cseke Gábor 2007 óta vezetője a kórusnak, Simon Pétert váltotta a poszton. Repertoárjukban nagyon sokféle zenei stílus helyet kapott, és kap ma is: a régi zenétől, klasszikuson, romantikuson keresztül az újdonságokig, könnyűzenéig szinte mindent felölel. A kar létszáma növekszik, a fellépők száma általában nem esik 35 alá, most épp negyvenen vannak.- Szerencsére nem cserélődnek gyakran a tagok - mondta Cseke Gábor -, legutóbb a karnagyváltásnál volt, hogy többen is kimaradtak, mert ragaszkodtak az előző vezető személyéhez, de azóta ismét jöttek néhányan, akik szeretnek énekelni. Új embereket mindig szívesen látunk. Meghallgatom a jelentkezőket, van-e zenei hallásuk, illetve hangjuk ehhez. A 30 év alatt nagyon sokfelé járt a kórus. 2007 óta voltak Erdélyben, s Magyarországon több kórustalálkozón részt vettek már. Márciusban Toscanába utaznak egy kórusfesztiválra, és városi rendezvényeik is gyakoriak: legutóbb adventi hangversenyüket hallgathatta meg a közönség. Az olaszországi szereplést követően újabb kihívás vár rájuk. Jelenleg fesztiválkórus minősítéssel rendelkeznek, ezt szeretnék az áprilisban várható hangversenyen megújítani, illetve magasabb fokozatra lépni; az majd a zsűritől függ, megkapják-e a hangversenykórus minősítést. Napjainkban is készülnek a megmérettetésre, ahol 40-50 perces műsort kell előadniuk, melyhez nagy vonalakban már összeállt a repertoár. -sólya-
