Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-22 / 2. szám
Paksi Hírnök 14 2010. január 22. Híres paksi elődeink Kernné Magda Irén címben szereplő életrajzi gyűjteménye nem csupán szép. Értelmes, tartalmas - a mai szellemi sivárságban - hétköznapi olvasmány. Igen, hétköznapi. Pontosan úgy, ahogy a népmesében a só. A szó régi, okos értelmében hétköznapi, tehát: nélkülözhetetlen. Jó lenne, ha mindennapi olvasmánya lenne minden paksi polgárnak. Felnőttnek és gyerekeknek... A kötet bemutatóján - néhány nappal a magyar kultúra napja előtt - zsúfolásig megtelt a polgármesteri hivatal nagyterme. (Ritka pillanat paksi könyvbemutatón!) A biográfiát Cserna Anna főlevéltáros, dr. K. Németh András régész-főmuzeológus és maga a szerző mutatta be. A hallgatóság, a paksiak, csendben, figyelmesen hallgatták az ismertetést. Dr. K. Németh András figyelemre méltó, még - úgy tűnik - nem elégszer és nem elég hangosan kimondott szavai a szellemi értékekről, melyek nélkül elveszünk a gazdasági válságban, ebben az értékcsökkent világban, felhívták a hallgatóság figyelmét az általános emberi, szellemierkölcsi értékekre, melyek között előkelő helyet foglal el a bemutatott könyv. Az a könyv, mely nagyon alapos, a szerző elmondása szerint még a múlt században megkezdett gyűjtőmunka eredménye. Amely tizenöt, hangyaszorgalommal végigdolgozott év után jelent meg és olyan lényeges információkat tartalmaz, melyek nélkül a paksi helytörténet, a múltjuk után érdeklődő paksiak tudata hiányos maradna. így ír bevezetőjében a szerző: „Az életrajzi gyűjtemény megjelenésének közvetlen előzménye a Paksi Hírnökben 2006 februárjától közel három éven át megjelenő Híres paksiak, paksi hírességek című sorozatom, amelyben az olvasó megismerkedhetett egy-egy hajdan neves, mára jórészt elfelejtett, városunkhoz köthető -g személy életművével. Ez az ö összeállítás azonban nemcsak -§ az újságban közölt életműveö két tartalmazza, bővebb annál, £ több személyt, adatot, forrást ismertet, hiszen e kötetben mások a műfaji, terjedelmi lehetőségeim is.” Tisztelt Olvasó! Ajánlom figyelmébe ezt a könyvet, ezt a szép, értelmes olvasmányt, mely a Péger Galériában és a Dózsa György utcai könyvesboltban megvásárolható. Teli Edit Robert Capa fotói a Paksi Képtárban A világhírű magyar származású fotós, Robert Capa munkáiból nyílik időszaki kiállítás január 28-án, 18 órakor a Paksi Képtárban. Robert Capa Friedmann Endre néven született Budapesten. A 20. század egyik legjelentősebb fotósát elsősorban dokumentaristaként, haditudósítóként tartják számon. Rövid élete során öt csatatéren fotózott: a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziójában, a II. világháború európai hadszínterein, az első arab-izraeli háborúban és Indokínában. Szülei szabók voltak Budapesten, a Kossuth Lajos utcában volt az üzlethelyiségük. Robert Capa a budapesti Madách Gimnáziumban végezte középfokú tanulmányait. 1931 júliusában előbb Bécsbe, majd Prágába, aztán Berlinbe költözött, ahol a Német Politikai Főiskolán újságírást tanult s ahonnan zsidó származása miatt 1933-ban távozni kényszerült. Ezután rövid időre visszatért Budapestre és csatlakozott a Kassák-féle Munka-körhöz, de a növekvő antiszemitizmus miatt őszszel Párizsba emigrált. Capa (ekkor még Friedmann) a harmincas évek elején hobbifotósként kezdett képeket készíteni. Bohém figura lévén hamar rájött, hogy kedvtelését megélhetésként is űzheti. Mivel Párizsban sem talált megfelelő munkát, 1934-ben felvette a Robert Capa nevet (magyar barátai között Cápa volt a beceneve), ami amerikai hangzású volt, s hasonlított az akkoriban népszerű amerikai fimrendező, Frank Capra nevére - ettől remélt több megbízást újságíróként vagy fotósként. A várakozása sikerrel járt, 1934-ben megkapta első megbízását a Vu Magazintól. Haditudósítóként vett részt az 1936-os spanyol polgárháborúban, az 1938-as japán-kínai háborúban, a II. világháború észak-afrikai és olaszországi hadjárataiban, a franciaországi (normandiai) invázióban, majd 1950-ben az izraeli harcokban. Capa, amikor nem a harcmezőkön fotózott, nagykanállal habzsolta az életet. Egyik szeretője Ingrid Bergman volt, azonban Capa ezt úriemberhez méltóan titkolta, csak később, Bergman önéletrajzi könyvéből derült rá fény. Isabella Rossellini, Bergman lánya több romantikus levelet is őriz, melyeket Capa küldött a dívának. 1954- ben a Life Indokínába küldte, hogy tudósítson a francia gyarmati harcokról. Május 25- én délután 3 óra előtt 5 perccel aknára lépett, és meghalt. Az 1974-ben alapított International Center of Photography őrzi a minden idők legkiemelkedőbb haditudósító fotóriporterének számító Robert Capa körülbelül hetvenezer negatívját. A magyar kulturális kormányzat 2008- ban lehetővé tette, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum megvásároljon 985 darab Robert Capa fényképet a gyűjteményből. Ezekből a képekből kerül közel hetven darab a Paksi Képtár galériájára.-edit-