Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-07-23 / 14. szám
Paksi Hírnök 12 2010. július 23. A Szentháromság Gyógyszertár és a Hangya A képeslapon látható impozáns sarokházban, a Szent István tér 12.-ben 1942-ig működött a Szentháromság Gyógyszertár, Paks első patikája, amit 1787- ben Ágyelli István kalocsai gyógyszerész alapított. Ez volt a megye második gyógyszertára. Ismerjük 1812-ből Hérig Antal patikárius nevét, ekkor a gyógyszertár a lakosságon túl a katonák ellátását is szolgálta. Őt követte 1823-tól Orzovenszki Sámuel Márton, aki a híres paksi születésű balatonfüredi fürdőorvos, Orzovenszky Károly édesapja volt. (Nevét dr. Németh Imre munkáiban tévesen Ozzovenszkyként említi.) A római katolikus plébánia házassági és születési anyakönyveinek több bejegyzésében olvasható Orzovenszki Sámuel Márton patikus neve, akinek első felesége, Budai Anna negyedik gyermekük születésekor 1819-ben meghalt. A négy apró gyermekkel özvegyen maradt férfi ismét megnősült, s második feleségével, Rehák Katalinnal a két házasságából hét gyermeket nevelt 1832-ben bekövetkezett haláláig. Az XIX. század első évtizedének kolerajárványai következtében jó forgalmú patikát Orzovenszki örökösei eladták Farkas Józsefnek, aki keveset törődött a szakszerű üzletvitellel, s az egyre fogyatkozó bevételét másféle, nem gyógyászati áruk eladásával pótolta. Tőle Ringenbach János paksi kereskedő 1844-ben vásárolta meg és korszerűsíttette, majd igyekezett lelkiismeretes és szakképzett gyógyszerészeket megbízni a vezetésével, vagy eladni a felújított üzletet. Többekkel kötött szerződést, Hoffmann Károly, Garai Soma, Zsellér János nevét olvashatjuk köztük, mígnem 1863-ban Malatinszky Sándor, majd 1901-ben Gründl Tivadar vette meg és működtette a patikát, ami az első világháború alatt a Paksi Takarékpénztár Rt. tulajdonába került. 1914-től tőlük vette bérbe dr. Abay Nemes Gyula okleveles gyógyszerész, akit Pakson közéleti tevékenységéért, ismeretterjesztő-művelődéstörténeti cikkeiért, a Paksi Polgári Körben végzett tevékenységéért is számon tartottak a városban. Az ő tulajdonlása idejéből ismerünk egy fényképet, melyen patikája Az irgalmas szeretethez nevet viselte. Az üzletet 1930-tól vették át és vezették új gyógyszertáruk felépítéséig dr. Pálvölgyi Ferenc és felesége, Szili Mariann gyógyszerészek. Az épületet 1939-ben vásárolta meg a Hangya Szövetkezet. Az 1898 januárjában gróf Károlyi Sándor vezetésével a Magyar Gazdaszövetség által alapított Hangya a magyar szövetkezeti mozgalom legsikeresebb vállalkozása lett, a XX. század első évtizedének végére a hálózat szinte az egész országra kiterjedt, s népszerűsége tovább nőtt az első világháborút követő évtizedekben. Feladatául a vidéki lakosság, a falusi gazdák, iparosok jó minőségű, olcsó áruval való ellátását vállalta: „Hangyabolt van több ezernyi! Gyerekek, oda kell menni! Olcsó áron finom holmi! Ott lehet jól vásárolni! Jutalmadat majd megkapod. Jutalom van mindenféle Boldogok is lesztek véle! ” — csábította a vevőket a korabeli reklámversike egy visszavásárlási lapon (ami ingyenes ajándékokat is ígért bizonyos számú vásárlás után). A Hangya Szövetkezet Pakson 1919-ben 530 taggal alakult meg Klein Antal és Erdélyi Aladár paksi földbirtokosok kezdeményezésére és támogatásával. Az igazgatóság elnöke Kovács Sebestyén Endre földbirtokos, az első ügyvezető igazgató Németh Mihály tanító volt, s a Duna utca sarkán egy bérelt helyiségben kezdték meg működésüket. A sikeres üzletmenet következtében a szövetkezet hamarosan saját házzal, s négy fióküzlettel rendelkezett. Pálvölgyiék pedig a régivel majdnem átellenben, a Fő utca túloldalán, a Kossuth Lajos utca sarkán felépítették és 1942-ben megnyitották új, korszerűen felszerelt gyógyszertárukat, ami az államosítás után is még évtizedekig az ő szakmai irányításukkal működött. Ma már ezt a patikát is hiába keresnénk, a képeslapon a Templom téri oldalon látható épületekkel együtt lebontották. Helyén ma park található. Ide került Vass György 1981-ben készült Extenziv forma című szobra, ami eredetileg a Lengyel-Magyar Barátság emlékparkban állt, s a Képzőművészeti Lektorátus javaslatára került jelenlegi helyére. (Úgy vélem, a park gondozóinak ügyelniük kéne a térplasztika mellett terebélyesedő bokrok erőteljesebb nyírására, mert az ágak ránőnek, már szinte el is borítják a köveket.) Szintén ebben a parkban található a II. világháború paksi áldozatainak emlékműve, Halász Károly alkotása, melyet ökumenikus istentisztelet keretében 1991. október 27-én szenteltek fel. Forrás: Dr. Németh Imre-Dr. Koch József-Somogyi György: Paks nagyközség monográfiája, Paks, 1976; Dr. Braun Sándorné: Adatok a Hangya Szövetkezetek működéséről Tolnában. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 11. Szekszárd, 2006; Vass György szíves közlései; Gábor Józsefié: Tolna megye gyógyszertári hálózatának kialakulása 1767-1950. Bp, 1982; doktori disszertáció kézirat. A képeslap a szerencsi Zempléni Múzeum tulajdona. Kernné Magda Irén A Városi Művelődési Központ augusztus 2-ától 22-ig tart zárva, az utolsó mozielőadás augusztus 4-én, szerdán lesz. A Paksi Képtár július 19-től július 25-ig tart zárva. Nyári nyitva tartások Nyitva tartás: H-V 05-20-ig Telefon: ^szr^ PAKS 75/315-983 20/9450-992 A Pákolitz István Városi július 13-tól augusztus 6-ig Könyvtár júliusban és augusz- zárva tart. Nyitás: aug. 10-én tusban szombatonként, illetve 8.30-kor.
