Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-07-23 / 14. szám
2010. július 23. 5 Paksi Hírnök Visszatelepítik az őshonos fajokat Az árvízzel járó halpusztulás Paks környékét sem kerülte el. Mázsaszám találtak a horgászok elhullott ivadékokat és kifejlett példányokat egyaránt. A Paksi Sporthorgász Egyesület elnöke, Várszegi Viktor és alelnöke, Jantner Csaba horgászok bejelentése nyomán mérte fel a károkat egy hónappal ezelőtt. Megdöbbenve tapasztalták, hogy az általuk használt vízterületen is bekövetkezett az, ami a Duna más szakaszain. - Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy vízhozam mellett a Duna túlterhelhető, de mégis tömeges halpusztulás következett be Pakson az imsósi erdőben húzódó gátnál - kezdi internetes beszámolóját Jantner Csaba. Az egyesület honlapján közreadottakat a vezetőség tagjai szóban is megerősítik: elkeserítő kép rajzolódik ki szavaikból. Mint mondják, fajtára, nagyságra tekintet nélkül elpusztultak a halak. Találtak rengeteg ivadékot, de 20-40 centis példányokat is a víz felszínén úszva. Az elpusztult példányok között van kárász, jász, paduc és egyéb keszegfélék, törpeharcsa, csuka. A horgászok beszámolója szerint akkor már egy hónapja kilépett medréből az imsósi erdőben folyó patak, a zsilipek zárva voltak a korábbi magas vízállás miatt. Az összegyűlt víz szennyvíz szagú, bűzös, áttetsző, fekete tónusú, igazi „döglött” víz volt. Az egyesület vezetői hatósági állatorvost hívtak és értesítették az illetékes hatóságot, hogy választ kapjanak arra, mi okozta a halpusztulást. Hivatalos megerősítést nem nyert még ugyan, de a feltételezés szerint átmeneti oxigénhiány. A több mázsányi tetemet a halászati szövetkezet összegyűjtötte és elszállította. Várszegi Viktor és Jantner Csaba a patak vízgyűjtő területeit is végigjárta. Azt tapasztalták, hogy kertekből, mezőgazdasági területekről mindenféle szenynyeződés bekerülhet a vízbe, s onnan a Dunába, de arra is van példa, hogy szándékosan a patakba ürítik a vegyszereket. Mint Várszegi Viktor mondja, valószínűleg az sem ritka, hogy a szennyvízelvezetőbe vezetik az esővizet, ám a rendkívüli esőzések miatt túlterhelt rendszer ezt már nem birta, s igy szennyvíz is belekerülhetett a folyóba, hozzátéve, hogy erre semmiféle bizonyítékuk nincsen. Az áradás idején nem Paks környéke volt az egyetlen, ahol komoly halpusztulást kellett elkönyvelni. Abban viszont egyedüli a térség, hogy százezer őshonos dunai vadpontytyal gazdagodott a közelmúltban. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) előnevelt ivadékok kihelyezésével a folyó őshonos halállományát szeretné gazdagítani, s elősegíteni a biológiai sokszínűség megőrzését. Annak, hogy éppen Madocsánál telepítettek százezer pontyot, több oka is van. Egyrészt eredetileg Paksról vitték az anyákat a HAKI génbankjába, amelynek frissítéséből a mostani előnevelt egyedek származnak. Másrészt itt megfelelő a víztisztaság, feljebb szennyezettebb a folyó. Harmadik ok a halak vándorlásával függ össze, itt nagyobb esély van arra, hogy magyar vizekben fejlődnek ki, azt gazdagítják az ivadékok és nem hagyják el az országot dél felé. Az itt maradásukat segíti elő az is, hogy Paks fölött még vannak természetes, folyómederrel összeköttetésben lévő mellékágak, amelyek marasztalják a halakat. A szakemberek arra számítanak, hogy a most telepített egyedek tíz százaléka marad meg, s amennyiben több éven keresztül megismétlik ezt a lépést, megerősödik az anyaállomány is, és az őshonos faj kiszorítja az oda nem illőket. Vida Tünde Jaj, úgy élvezem én... Ha tartós a meleg, hetente 5- 6 ezer ember keres enyhülést az Ürgemezei Strandfürdő medencéiben. A létesítményben nyáron folyamatos a karbantartás, ennek ellenére előfordul, hogy nem minden medence használható. Hétköznaponként 5-600, szombaton és vasárnap pedig több mint 1500-an érkeznek fürdőzni a paksi strandra. A létesítmény üzemeltetése ennek ellenére ráfizetéses, hiszen hatalmasak a működtetési költségek. Mindhárom medence fűtött, állandó 26, 28, 32 fokos hőmérsékletet biztosítnak a fürdőzőknek. A folyamatos vízforgatású medencékbe naponta 2-300 m3 friss víz kerül és a személyzet bére is jelentős költségtényező: a 22 dolgozóból 9 fő mindig a strandon van. Emellett a vendégek biztonsága és komfortérzetének növelése miatt kéthetente rendszeres darázs-, hangya- és kullancsirtást végeztet az üzemeltető, azonban még így is előfordult, hogy darázscsípés miatt kért segítséget kisgyermek az úszómesterektől.- Balesetek sajnos minden szezon alatt vannak, de idén törések és súlyos sérülések miatt még nem kellett mentőt hívni - tájékoztatott Ritter András, a strandot működtető Paksi Vízmű Kft. üzemvezetője. Állandó gondot okoz viszont a pancsolómedence állapota, tudtuk meg a szakembertől. A fürdőben ugyanis ez az egyetlen medence, amely nem téliesíthető, így már a hideg hónapok alatt nagyon sok csempe felfagy. - Ezeket a hibákat az indulásra kijavítjuk, de a nagy melegben sorra jönnek fel ismét a burkolatlapok. A balesetveszély elhárítása miatt ilyenkor néhány napra le kell zárni a pancsolót - tette hozzá az üzemvezető. Ez a probléma jövőre a tervek szerint megszűnik, hiszen fóliaráégetéses technológia váltja fel a csempézést. Havonta két-három alkalommal az élménymedencéből is eltűnik a víz, ugyanis, ha fekáliás szennyeződést észlelnek az úszómesterek, a teljes fertőtlenítés előtt le kell engedni a vizet, ami a hármas medence esetében közel kétezer liter víz cseréjét jelenti. Az üzemeltető kéri, hogy lehetőség szerint igyekezzenek kivédeni az ilyen „baleseteket”, és - hogy az augusztus végi zárás után se tragédiákról szóljanak a hírek - ne engedjék felügyelet nélkül a medencékbe gyermekeiket. Dallos Szilvia
