Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-06-04 / 11. szám
Paksi Hírnök 8 2010. június 4. Összetett mondatok a városi rendezvényekről Pakson a civil szervezeteknek, intézményeknek, alkotócsoportoknak és egyéni alkotóknak, valamint az önkormányzatnak köszönhetően megszámlálhatatlan program várja az érdeklődő polgárokat. Ha sorra vennénk a képzőművészeti, irodalmi, zenei, a természettudományos és történelmi ismeretterjesztő előadásokat, bizonyára el sem hinnénk, hogy egy év alatt mennyi lehetőségünk van a tájékozódásra, az ismeretszerzésre, egy-egy kultúra megismerésére, nem is beszélve a sportolási lehetőségekről. Ezek a rendezvények, szervezői és aktív, tevékeny résztvevői nem a legújabb kor szerinti elvárásoknak megfelelő eszközök segítségével mutatják be a világról alkotott ismeretüket, „képeiket". A régi, jól bevált klasszikus rend szerint felállított színpadon, pódiumon, a város adta lehetőségek kihasználásával igyekeznek elérni céljukat: népszerűsíteni egy-egy témacsoportot. A siker sok esetben elmarad. Elmaradt az utóbbi években és elmarad ma is. A legelrettentőbb történet néhány évvel ezelőtt a Pákolitz István Városi Könyvtárban esett meg, amikor több Kossuth- és József Attiladíjas költő, irodalmár ült a pódiumon, mint amennyi érdeklődő a nézőtéren. Persze lehet mondani, hogy az irodalom specifikum, nem érdekelhet mindenkit és lehet hasonlóan megmagyarázni más rendezvények néptelen nézőterét. Van benne igazság. Am azt már nehezebb elfogadni, amikor olyan kritikai vélemény fogalmazódik meg a környezetünkben, mely szerint nem kapott nyilvánosságot az adott, lebonyolított rendezvény, vagyis: nem értesültek róla a potenciális érdeklődök, vagy a közvélemény által téves elképzelések kapnak teret, mely szerint az év további részében elmaradnak azon rendezvények, melyek (pedig) évről-évre vonzották az érdeklődőket. Bonyolult képletnek tűnik. Megoldása - talán - az emberi beszédben, a párbeszédben, illetve annak hiányában kereshető. Bizony a párbeszéd hiánya legyen az emberember, média-ember kapcsolat a közéletben, a közösségi életben folyamatosan tetten érhető, mint ahogy a megkérdezés nélküli előfeltevések esete, mely a vélt vagy valós elégedetlenségből fakadó monológokhoz vezet. ... Ha tágra nyílt szemmel, őszintén végignézünk a városon - a régi utcákon, a kis tereken, közökön, szegleteken, ha néha egy-egy pillanatra megállunk a lakótelep zöldjében, vagy a történelmi pillanatban időzve a főutcán (Hiszen hány évente építenek át kisvárosi főutcát? Egy emberöltő alatt jó, ha egyszer...) vagy csupán elnézünk messze, az egykor virágzó külső városrészek, a tanyák felé - eszünkbe juthatnak azok az elődeink, akik a „semmiről” is tudtak hosszan beszélgetni: a szőlőművelésről, a pinceásásról... Jól ismerték egymást. Kérdeztek, érdeklődtek. Mindenre és mindenkire kíváncsiak voltak. És mindnyájan részesei voltak egymás ünnepeinek... Ma itt van nekünk az újság, a tévé, a rádió, a világháló. A megszaporodott rendezvényekhez rendelhető népszerűsítő eszközök. Kényelmesen hozzá lehet jutni minden információhoz. Karnyújtásnyira van tölünk a virtuális és a valós tér. Próbáljunk jól gazdálkodni velük. Olvassuk ki belőlük a helyszíneket, időpontokat, a jeles napokhoz, nemzeti ünnepekhez, civil szervezetek alkotóihoz, előadóihoz kapcsolódó információkat. S készüljünk: mert idén sem marad el, csupán más időpontban kerül megrendezésre a városi halászléföző verseny és augusztus 20-án, akinek kedve és ereje lesz hozzá, átúszhatja a Dunát és este, a tűzijáték előtti fáklyás felvonulást sem nélkülözik majd a városlakók. Teli Edit Nagyközönség előtt a császárláb Egy éven át látható a Városi Múzeum kiállításán az a római kori császárszobor töredék, amelyet a tavaly nyári ásatás utolsó napjaiban találtak Lussoniumban. A császárlábat bemutató tárlatot a múzeumi majálison nyitották meg a közönség előtt. Tavaly augusztus óta hosszú utat járt be a lussoniumi császárláb. A szobordarabot restaurálták, valamint különböző vizsgálatoknak vetették alá. A lelet egy másfélszeres életnagyságű szobor darabja, amelyet a 2-3. század fordulójára datálnak és a jelenlegi feltételezés szerint Septimus Severus, Caracalla esetleg Marcus Aurelius császárt ábrázolta. A császárszobor a lussoniumi katonai tábor területén, a parancsnoki épülettömb közelében állhatott egy nagy kő talapzaton, a vascsapok nyoma most is látható a töredéken, öszszegezte az eddigieket dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna, hozzátéve, hogy a leletet tovább vizsgálják, tudományos leírása és publikálása még hátra van. A Városi Múzeum igazgatója kiemelte, a szobordarab ritkaságánál fogva igen jelentős. Világszerte csupán egyetlen ép bronzszobor maradt fenn a római korból, egy Marcus Aurelius tiszteletére emelt lovasszobor Rómában, Magyarországon a császárlábhoz fogható emlékanyagot 1975-ben találtak Dunaszekcsőnél, mégpedig egy szintén Marcus Aureliust ábrázoló szobor fejét. A több mint hetven centiméter hosszúságú lábrészt más lussoniumi leletekkel mutatják be „A császárLABnyomában” című tárlaton. A szobordarabnak különleges tárolót készíttettek, amelyben többek között kontrollálható a páratartalom. Az időszaki kiállításon egy évig látható az unikális régészeti lelet. Hajdú János polgármester elmondta, bíznak benne, hogy kedvező elbírálásban részesül majd a város támogatási igénye a Regionális Fejlesztési Tanács „Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása” című pályázatán, amelynek egyik eleme a Deák ház felújítása, ott a szobordarabnak méltó helye lenne állandó bemutatásra. Lussonium története számunkra negyven évvel ezelőtt kezdődött, amikor dr. Visy Zsolt egy ép római katonai diplomára bukkant. A Pécsi Tudományegyetem professzorának irányításával több mint húsz éve folynak rendszeresen feltáró ásatások a területen. 2003-ban az önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának forrásaiból megkezdődött az erőd helyreállítása. Elsőként a két déli kaputorony az ettől északra fekvő kaszámyaépület és késő római kiserőd, majd 2008-ban északon az erődfal és a kaputorony műemléki helyreállítása történt meg. Az ásatás és a helyreállítás most is folytatódik. Kohl Gyöngyi így nézhetett ki a császárszobor. (A számítógépes rekonstrukció a Pazirik Kft. munkája)
