Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-05-21 / 10. szám
Paksi Hírnök 8 2010. május 21. Gazdájukat várják a járművek Tilos engedély nélkül közterüle-Akár félmillió forint költség is terhelheti azoknak az engedély nélkül közterületen tárolt gépkocsiknak a tulajdonosait, amelyeket egy évig a szeméttelepen őriznek, miután elszállíttatta az autókat az önkormányzat. ten tárolni az üzemképtelen vagy üzemen kívül helyezett gépjárműveket. Az engedély 30 napra kérhető a polgármesteri hivatal műszaki osztályán. Ha ez lejár, vagy meg sem kérik, akkor a helyi rendelkezés alapján a DC Dunakom Kft. felszólítja a tulajdonost autója elszállítására. - Városi járőrtevékenységünk során 19 engedély nélkül parkoltatott, üzemképtelen gépkocsira bukkantunk. A tulajdonos felkutatása és felszólítása után 16-ot elszállítottak vagy újra forgalomba helyeztek. Három autó maradt, amelyeknél az előzetes intézkedések és a személyes beszélgetés sem vezetett eredményre. Ezek elszállítását elrendelte az önkormányzat - tájékoztatott Cseh Tamás városgondnok. A járművek elszállítása előtt a helyszínen az önkormányzat és a rendőrség képviselői, valamint igazságügyi műszaki szakértő részvételével megvizsgálták az autókat és biztosították az eljárás jogszerűségét. Az autók a városi hulladéklerakó telep egy erre a célra el-A hagyományos időszemlélet szerint Pünkösdkor vége a tavasznak, s kezdődik a nyár. A tavasz a természet újraéledését, a nyár a kiteljesedést hozza. A tavaszi zsongás azonban manapság nemcsak a virágba boruló fákat, a csicsergő madarakat juttatja eszünkbe, hanem az utakon megnövekvő vadveszélyt, a szúnyogok, legyek hadát, a rágcsálók üregeit, a gyomokat a kertekben, amelyek mindig gyorsabban nőnek, mint a termények. Védekezünk, ahogy tudunk - vadriasztóval, vegyszerekkel, házi és gyári eszközökkel - hogy a természet minél kisebb területet tudjon visszahódítani életterünkből. A ma bemutatott eszköz is ilyen célt szolgált. Az első látásra lőfegyvernek látszó tárgy valójában egy úgynevezett íjas csapda, melynek különböző típusai a szibériai népeknél, a finneknél, a baskíroknál, a tatároknál is használatosak voltak. Leginkább a kis testű, nemes prémű állatok elejtésénél alkalmazták. Hazánkban ez a csapda csak a Dunántúl keleti részén és az Alföldén ismert. Az utóbbi időszakban főleg ürgét fogtak vele, korábban azonban itt is értékes prémes állatok elejtésére szolgált. Legfontosabb része az íj, melyet egy hosszúkás, keskeny dobozon vezetnek keresztül. Ebben egy lapos, gyakran a végén szögekkel kivert falap jár, mellyel az íjat felhúzzák, és egy kis pecekkel kikötik. A csapdát ráteszik az ürgelyukra. Az állat megérinti, amire könnyen felszabadul a pecek, és a rugalmas erő következtében előrecsúszó fadarab megfogja, megöli az ürgét. A huszadik század közepéig az ürgét komoly kártevőként tartották számon, és kíméletlenül irtották. Bőrét kevéssé használták, legfeljebb bélésnek, szegélyezésre, vagy pénz- és dohányzacskók készítésére. Sok helyen azonban hagyományos ételnek számított, húsáért vadászták. Paks nagyközség monográfiája még így ír: „Irtákülönített részére kerültek. Itt 24 órás őrzés mellett egy évig tárolhatók. Ez idő alatt folyamatosan egyeztetnek a tulajdonossal, hogy döntsön gépkocsija további sorsáról: vigye el, dolgoztassa fel vagy helyeztesse újra forgalomba. Ha ez nem történik meg, akkor az autót elárverezteti a város. Ha az ebből befolyó összeg nem fedezi az őrzés, a szakértő és az elszállítás díját, akkor a fennmaradó költségeket adó formájában behajtják a tulajdonoson. A költségek egy év alatt akár félmillió forintot is jelenthetnek, ennél jóval olcsóbb megoldás, ha a járművet kivonják a forgalomból. Az üzemképtelen gépkocsik közterületi parkoltatására vonatkozó helyi rendelkezés betartását folyamatosan ellenőrzik a DC Dunakom Kft. munkatársai. Jelenleg három autó tulajdonosát keresi a városgondnok. -dalsuk nemcsak megengedett, hanem szükséges is. A nyúl kivételével valamennyi (ürge, pocok, hörcsög, patkány, egér) egész évben pusztítható.” Az elmúlt évtizedekben azonban annyira lecsökkent számuk, hogy az ürgét 1982-ben védetté nyilvánították. Ez a csapda 1983-ban került a múzeum gyűjteményébe. Rendelkezünk néhány fotóval is, melyek az 1970-es években ürgeöntésről készültek. Több adat bizonyítja, hogy a tavaszi, nyár eleji időszakban a kártevők elleni védekezés különböző módjaihoz különböző szokások kötődtek. Például csak férfiak vagy csak nők végezhették, nem lehetett közben beszélni, vagy éppen meghatározott szöveget kellett elmondani. Ezekről szeretnénk most többet megtudni Önöktől. Emellett örömmel vesszük, ha élményeiket, történeteiket, tárgyi vagy képi emlékeiket osztják meg velünk. írjanak a muzeum.paks@gmail.com email címre, vagy a Városi Múzeum, 7030 Paks, Deák F. u. 2. címre. Köszönjük eddigi viszszajelzéseiket és történeteiket! Kövi-Onodi Gyöngyi Tárgy/Történet
