Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-05-07 / 9. szám

Paksi Hírnök 6 2010. május 7. Város és erőmű közös asztalnál Rendhagyó volt a város és az atomerőmű idei közös munka­vacsorája. Korábban az volt a szokás, hogy a házigazda atom­erőmű számolt be az előző évi eredményekről, aktuális tervek­ről. Ez idén sem maradt el, de Hajdú János polgármester is „szót kért”, hogy egy kicsit be­avathassa az atomerőmű vezető­it az önkormányzat és a polgár­­mesteri hivatal munkájába, s el­mondhassa az elmúlt nyolc év eredményeit. A város történel­méről előbb csak címszavakban esett szó, arra az időszakra azon­ban több időt szánt a polgármes­ter, mikor megszületett a döntés, majd elkezdődött az ország első atomerőművének építése átszab­va a város addigi arcát, életét. Nemcsak egy hatalmas villany­gyár épült, hanem vele együtt, s neki köszönhetően a lakótelep, a művelődési központ, a polgár­­mesteri hivatal, a tanuszoda és még sok más létesítmény, intéz­mény. A település lélekszáma ugrásszerűen megnőtt, 23 év alatt 68 százalékkal. Ez, mint Hajdú János emlékeztetett, meg­lehetős feszültségeket okozott, de ez elkerülhetetlen volt ilyen nagy arányú változásnál. Ilyen komoly változásra a tervezett két blokk miatt nem számít sem a város polgármestere, sem Süli János vezérigazgató, aki Hajdú Jánost követően értékelte az el­múlt évet, amely az eddigi leg­eredményesebb volt a Paksi Atomerőmű Zrt. történetében. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy rendkívül sok közös fel­adat vár az atomerőmű és a vá­ros vezetésére a bővítés kapcsán még akkor is, ha az valóban nem hoz földindulásszerű változást. Sem az építésnél, sem az üze­meltetésnél nem lesz szükség annyi munkaerőre, mint a mos­tani négy blokk esetében. Ellen­tétben az első beruházással, most nagyobb hangsúlyt szeret­nének a dolgozók utaztatására helyezni, amit megkönnyít az, hogy megépült az autópálya, mutatott rá Süli János. Az atom­erőmű menedzsmentje, illetve a bővítésre létrehozott Lévai Pro­jekt 140-200 önkormányzattal egyeztet ebben a kérdésben, mondta a vezérigazgató, aki arra is kitért, hogy fontos szempont­nak tekintik, hogy a bemházási költség 30-35 százalékát „itthon tartsák” oly módon, hogy hazai vállalkozásokat juttatnak mun­kához. Miután 2000 milliárdos beruházást jelent mai áron a két blokk megépítése, ez nagyjából 6-700 milliárd forintot tesz ki. Annak érdekében, hogy ezt a pénzt valóban itthon lehessen tartani, fel kell vállalni a vállal­kozások felkészítésének terhét, mondta Süli János. A kisvállal­kozások számára az jelenthet le­hetőséget, ha egy nukleáris klaszterbe tömörülve, önállósá­gukat valamilyen szinten felad­va készülnek erre a feladatra. Vida Tünde Érvek ütköztek az iparosköri vacsorán Az atom­erőmű bő­vítése dur­­» ván sérti a % jövő nem­ig zedékek £ érdekeit - így fogalmazott dr. Fülöp Sán­dor, a jövő nemzedékek ország­­gyűlési biztosa egy évvel ezelőtt, amikor a parlament megadta az elvi engedélyt az előkészületek megkezdésére. Dr. Fülöp Sándor máig sem változtatott vélemé­nyén, ez azonban nem volt gátja annak, hogy kellemes eszmecse­rét folytasson a paksi vállalko­zókkal. A Paksi Iparos és Vállal­kozói Kör hívta meg az ombuds­­mant, egyrészt azért, hogy meg­­ismeijék hivatala munkáját és őt magát, másrészt azért, hogy arról ejtsenek szót, hogy a jövőt atom­energiával vagy anélkül képze­lik-e el. Dr. Hüse István elnök azt mondta, hogy szerinte a pak­si vállalkozóknak kell annyira nyitottnak lenniük, hogy elfo­gadják azon véleményeket, ame­lyek eltérnek az övéktől. Az esz­mecsere - mint mondta - nem azzal a céllal jött létre, hogy egy­mást meggyőzzék. Ez nem is történt meg, de nagyon jó hangu­latú volt az est, amelynek elején dr. Fülöp Sándor újságírók előtt kifejtette, hogy a műszaki, tech­nikai érveket nem vitatja, de a jö­vőre nézve veszélyesnek tartja a nukleáris technológiát. Az csu­pán néhány évtized, legfeljebb száz év, amíg az atomenergiát használni tudja az emberiség, az viszont több ezer, amíg a fel­használt fűtőanyag, s maguk az erőművek elvesztik veszélyessé­güket, húzta alá. A jövő nemze­dékek országgyűlési biztosa sze­rint atomerőmű-bővítés helyett energiatakarékossági intézkedé­sekre kellene költeni, például a lakóházak hőszigetelésére, igy szükségtelen lenne új nukleáris kapacitás. Dr. Fülöp Sándor elismerte, hogy még a klímával foglalkozó környezetvédők között is van­nak, akik azt mondják, hogy nem reális a klíma-célkitűzések teljesítése atomenergia nélkül, de ennek ellenére változatlanul úgy gondolja, a paksi erőmű bő­vítésével olyan terhet rakunk unokáink vállára, aminek nem fognak örülni, és amivel nem biztos, hogy meg tudnak birkóz­ni, fejtette ki álláspontját, -vt-Az Ürgemezőn céllövöldék, dodzsem, lánchinta és sátorren­geteg. Az ASE telepen szintén sátorrengeteg - de egészen más okból. Evek óta ez a megszo­kott kép Pakson, május elsején. Az ASE sporttelepet idén is már kora reggel ellepték az erő­műben dolgozók kisebb-na­­gyobb csapatai. Ki fakanálra kapott, ki a sport- és szórakozá­si lehetőségek közül válogatott. Hagyomány már, hogy ezen a napon jutalmazzák a vállalat legkiválóbb karbantartóit és 2005 óta a legkiválóbb üzemel­tetőit is. Idén bővült a lista, igazgatósági nívódíjakat is át­adtak. Süli János vezérigazgató elmondta, hogy szerettek volna ezzel esélyegyenlőséget terem­teni és lehetőséget adni arra, hogy minden példaértékűen tel­jesítő dolgozó megkaphassa méltó jutalmát, bármely osztá­lyon dolgozik is. így ebben az évben közel hetvenen vehettek át elismerést. Fotó: Szaffenauer Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents